2020/12/30

Évzárás 2020

Tudom, sokaknak nem ez lesz a kedvenc éve, nekem túlzottan nem volt vele bajom. Sőt, sokkal több pozitív dolog történt a tavalyhoz képest, úgyhogy dacára a korlátozásoknak, meg a gazdasági csődközelségnek, meg az általános pánikolásnak, én inkább kedvelem ezt az évet, mint a tavalyit. 
Valahogy divat minden fittyfenéért sápítozni, nem? Nem lehet akármikor boltba menni, nem lehet beülni a moziba, ójjaj, mikor állhatok már újra sorba egy jó tekiláért. Én alig vettem észre valamit abból, hogy vissza kell fognom magam. De az is lehet, hogy ez meg rám vet rossz fényt, mert ez azt jelenti, hogy nemhogy nem éltem egy zsezsgő életet, de még csak nem is vágyom rá, hogy sorban állhassak valami koktélért.:D
Azt hittem, hogy ennyi korlátozásnak köszönhetően rengeteget fogok olvasni, de pont ellenkezőleg, ez a belassult világ sokkal ráérősebbé tett engem is. Az olvasmányok darabszáma messze elmarad az átlagostól, de néztem sorozatokat, ami akárhogy is nézzük, nagyon sok időt igényel. Az sem segített az arányokon, hogy belefutottam pár nagyon hosszú kötetbe, amikkel ha akartam volna se tudtam volna rohanni. És ami a leginkább zavar, a neten eltöltött idő. Ahelyett, hogy olvastam volna, arról olvastam, más mit olvas. Ezt mindenképp minimalizálnom kell, mert ha valami, akkor ez egy hatalmas időpazarlás. 
Így esett meg, hogy a szokásosan 50 darabra megálmodott olvasásom most jóval kevesebb lett, 39, amiben voltak nagyon kellemes és maradandó darabok, voltak felejthetőek, sőt, kiábrándítóak, meg avattam új kedvencet is. És ha már pozitív évként tekintek 2020-ra, most kihagyom a negatívumokat a listázásból.


Az új kedvencek:
Jodi Taylor és a St Mary krónikái. Stabilan jó, a sokadik résznél sem éreztem, hogy az író unná magát, jó fejek a szereplők, és érdekes megvilágításba tud helyezni néhány történelmi eseményt.
A Dűne már nagyon régi kedvenc, de az új kiadás minden várakozásomat felülmúlta.
Sanderson Ködszerzetével már volt egy próbálkozásom, de gyorsan feladtam, viszont a Viharfény krónikák beszippantott elsőre. Nem érdemes rohanni vele, ki kell élvezni ezt a különleges világot, még akkor is, ha egyébként szerintem kicsit túlírt, mert az élvezeti értékét csak növeli a sokszor feleslegesnek tűnő betétekkel.
Madeline Miller is a kedvencek közé került, és igazán örülnék, ha termékenyebb író lenne.
Tettem egy kis kirándulást a képregények közé, Joe Hill és G. Rodríguez a Locke & Key-e olyan élményt adott, amit nem gondoltam volna. Az utolsó képregény, amit kézbe vettem, még valamikor 100 éve, Fülig Jimmy és Piszkos Fred kalandjairól szólt (nem igaz, mert olvastam én Blacksadet is, de így utólag látom, hogy nem gyakorolt rám nagy hatást, Piszkos Freddel ellentétben), amit akkor nagyon élveztem, de azért ez nem ugyanaz a szint. Mint ahogy az áruk sem. Nem is tudom, mikor adtam ki ennyi pénzt utoljára könyvekért. 

És ha már költekezés... Kimaradt a tavalyi beszerzésem a táblázatomból, de az ideiket most visszakeresgéltem. Lehet, nem kellett volna, mert a darabszámtól kicsit elhűltem (74 db, ajjaj) , ehhez képest az összes költésem annyira nem volt gáz (ezt inkább nem írom le :D), mert majdnem minden akciós volt, vagy e-könyv. Viszont jövőre ezt visszább kell vennem, úgy tűnik, ha nem tartom kontroll alatt magam, akkor hajlamos vagyok túlzásokba esni. Nem tudom, mennyire fogom tartani, mert már beírtam a jövő évi beszerzéshez 5 könyvet, amik majd fixen az év első felében fognak nálam landolni.:D
Jobb folyamatában listázni, könnyebb észrevenni, hol az elég.


Idén 39 könyvet és 15.035 oldalt olvastam (volt ez már 31ezer is, hát, nem lehetek nagyon büszke magamra), amiből csak párszáz oldal volt feleslegesen eltöltött idő. Érdekes oldalakban mérni az elpazarolt időt.


Rákattantam pár sorozatra is.
Megnéztem a Locke & Keyt; nem volt rossz, de a képregényt nem tudta felülmúlni.
Vágytam egy jó kis szellemesre, és Bly Manor nem okozott csalódást. Szerencsére mentes volt az ostoba misztikus ötletektől, elég okosan megoldották a miérteket és hogyanokat, és sokkal-sokkal jobb volt, mint a Hill House. 
Ha valaki jó kis kémes-hidegháborúsat szeretne nézni, a The americans tökéletes választás. Félben vagyok vele, mert már jócskán befejezték mire elkezdtem, és nem egy rövid sorozat.

Folytattam a Westworld-öt és a Rookie-t, és így év végére teljesen lefoglalja a szabadidőm a Star Trek Discovery. A BSG és a ST nálam überelhetetlen, ha sci-firől van szó.
A Csernobilt is csak ajánlani tudom, abszolút hiteles, amennyire csak lehet ezt egy sorozatban kivitelezni.

És most jönnének a tervek jövőre, amit inkább a listázás gyönyöréért veszek sorra, mert előre tudom, hogy nem fogom én ehhez tartani magam.

Mindig elcsábulok, ha kihívás jön velem szembe, persze csak elméletben. Újraolvasós, várólistacsökkentős, ilyen krimi, olyan történelmi, de maradjunk a realitás talaján, ha ezeket teljesíteni akarnám, elveszne a spontaneitás és az élvezeti érték az olvasásból.
Jövőre viszont egy-két könyvet azért jó lenne beiktatni újraolvasásból is, meg csökkentésből is. A várólistám sajnos nem igazi támpont, mert arra folyamatosan pakolom az újdonságokat is, meg veszem le, ami már nem érdekel, itt inkább az olvasómon levő könyvek lesznek mérvadóak. Sőt, igazából azt terveztem, hogy az ott levőket kell lecsökkentenem, ami azt jelentené ideális esetben, hogy addig nem vehetek új e-t, amíg azoknak a nagy részét el nem olvastam.
Az újraolvasás azt hiszem, a Dűne folytatásait fogja jelenteni, de esélyes még a Róma első embere sorozat is. Az a baj, hogy teli vagyok olvasandó sorozatokkal, és ennek mintha nem akarna vége szakadni, ezekre még bevállalni egy sok kötetes újraolvasást elég necces. Miután leszoktam bizonyos kiadókról és a könyveikről, maradtak azok a kiadók, akik végigviszik a részeket, ami viszont azzal jár, hogy a kötetek csak halmozódnak. Az a másik cél, hogy legalább néhánynak a végére érjek, pl. Lőpormágus, Riyria, Dévábád, Tükörjáró, Térség, meg újakat is akarok elkezdeni, a Sárkányok kórusát, Locke Lamorát, szóval nem fogok unatkozni. Elsőbbséget élveznek majd a World of Warcraftos könyvek, legalábbis ez a terv most, szeretnék visszatérni ebbe a világba, ha már a Szukits van olyan kedves, és elkezdte újra kiadni. 

2020 gazdagabb egy tapasztalattal: ha narancsos-csokis beiglit akartok csinálni, ügyeljetek rá, hogy dupla vastagra nyújtsátok a tésztát, mint terveztétek, feleannyi csokit tegyetek bele, mint a recept írja, és kétszer annyi lekvárt, cukrot pedig semmit. És akkor nem lesz gond, nekem is hallgatnom kellett volna a megérzésemre.
Köszönöm, hogy velem voltatok az egyre csökkenő számú posztok mellett is, remélem, fogtok is még jönni, és találtok nálam kedvetekre valót. Igyekszem összekapni magam, és rendszeresebben írni arról, mit és miért érdemes kézbe venni.

Legyen jó/jobb évetek jövőre. 
BÚÉK 2021

ÉVZÁRÁSOK:

18 megjegyzés:

  1. Narancsos-csokis beigli? Jó, jó, megragadtam a lényeget! :D
    A Dűnére nagyon rég készülök, most adtál egy újabb lökést.

    Én spec 16,867 oldalt hoztam össze 48 könyvvel, szóval te nagyon jó vagy ezzel a 39-es listával. Ráadásul az olvasmányaim fele hangos könyvvolt. Ha így alakult, hát így alakult. Szuper, hogy számodra jó volt ez az év! Örülök neki! Maradjon így jövőre is. :) BÚÉK, Nima! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D egyébként nagyon finom, csak nem szabad a csokival annyira túlzásba esni, hogy kenhető krém legyen belőle, mert teljesen elnyomja a narancslekvár ízét. csak apró kicsi kockákat elszórni a tésztán, és ennyi.
      jaj, a dűnét ne hagyd ki. én még most is csodálkozom rajta, hogy mennyire időtálló, remek, és nagyon okos.

      köszönöm, hasonlóan jókat neked is. BÚÉK :)

      Törlés
  2. Ez olyan mintha én írtam volna a saját évemről :) Nekem kemény 18 könyvet sikerült elolvasnom, ami sok éves negatív csúcs. Mivel az év 2/3-át home officeban töltöttem, rájöttem, hogy olvasás szempontból nagyon hasznos a gyűlölt tömegközlekedés...
    BÚÉK!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szerencsére, ahogy olvastam, elég sokan pozitív évként könyvelik el a tavalyit, pedig gondolom, senkinek nem volt egyszerű.
      én idénre sem tervezek több könyvet, ennyi mellett minden másra is lesz időm, amiket szeretek csinálni.
      BÚÉK neked is :)

      Törlés
  3. Tisztára eretnek dolognak tűnik ezt írni, de nekem tök jó évem volt a tavalyi, ha nincs a járvány meg az aggódás a szeretteimért, a legjobb lett volna... fura az élet. Amúgy sokadik ismerősnél olvasom hogy annyira nem viselte meg a bezárkózás, nyilván nem véletlen: mi könyvmolyok azért többnyire otthonülők vagyunk és a beachszelfiknél meg a koktélpartiknál jobban szeretünk bekuckózni egy könyvvel. Néha hiányzik hogy nem mehetek koncertre meg moziba, de azért a "korlátozások" annyira nem vágnak földhöz ;)
    Boldog új évet neked, írjál néha, bár halálosan más könyveket olvasunk, a posztjaid olyan szórakoztatóak :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én sokszor érzem azt, hogy rittig történnie kell valami gebasznak is, különben túl kerek és pozitív lenne. bármi. a mindennapok. egy családi összejövetel. egy edzés. egy egész év.
      igen, valszeg az átlagnál több az olvasó emberek között a többé vagy kevésbé antiszoc, én inkább a többé kategóriába tartozom egyébként is. ezért is aggódtam kicsit, ha nekem home office-ba kell jönnöm, egyrészt mert nem akarok itthon dolgozni, másrészt még az a minimális szociális érintkezésem is megszűnik, ami eddig volt. nem mintha hiányozna, de fájdalmas dolog mindig újrakezdeni.:D

      köszi.:D örülök, ha olvasol, mert tényleg nagyon más az érdeklődési körünk, bár én azért időnként rákívánok tőletek erre-arra.

      Törlés
  4. Szerintem az introvertáltak éve volt 2020 - engem sem hatott meg annyira, hogy nem lehetett annyifelé menni.
    Uhh csokis-narancsos bejgli :O
    Jó könyveket olvastál, van közös pontunk is - 2021-ra is szuper olvasmányokat kívánok! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. tudod, mitől fogunk nagyon szenvedni? a maszktól 40 fokban. azt nem várom.:D
      neked is jó sok könyvet idénre.:) mindig elámulok, mennyit olvasol.:O

      Törlés
    2. Mi abban dolgoztunk már 2020 nyarán, szóval megszoktam - épp ma gondolkodtam rajta az irodában ülve, hogy mennyire hozzászoktam a viseléséhez. Persze kellett az is, hogy megtalálja melyik kreatív kollégám modellje tetszik a legjobban :D

      Törlés
    3. én rászoktam, hogy szemüveg nélkül közlekedek az utcán. egyetlen ismerőst sem ismerek meg.:D ha szemüveg van rajtam, a párától nem látok, egyébként meg nélküle nem látok, szóval szinte mindegy. mondjuk én csak az utcán hordom, meg idősebb rokonok közelében, a melóhelyen szerencsére nem kell. azt nem tudom, hogy viselném, ha maszkban kellene dolgoznom.

      Törlés
  5. Nekem sem volt szar az év, és nem annyira visel meg, hogy főleg itthon vagyunk, sőt, élveztem, hogy a férjem is sokkal többet volt itthon - és ő is élvezte - :)) Az introvertáltság valóban előnyös volt. Néhány könyves programot persze én is sajnáltam, de én a köv. évet is simán végigcsinálom ugyanígy, nem sokalltam még be. De persze azt is megértem, ha önmagában valakinek a bezártság is sok, pláne ha még emellé munka-család-egészségügyi gondokkal is kellett küzdenie. Sokaknak volt rossz évük, de örülök, hogy neked nem, Nima. :)
    Locke&Keyből én csak a sorit néztem, de az nagyon jó volt. :)
    Nah, jó sok beszerzés, végre egyszer veled is elszállt a ló kicsit. :D Az az I have no shelf control kép baromira találó! :D Mi az az 5 fix beszerzés?
    Megkóstolnám a narancsos-csokis bejglid! :D
    Jó könyveket és szuper 2021-et neked! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen, nyilván, akinek problémái lettek, munkavesztés, halálesetek meg súlyos szövődmény, az nem fog vidámkodni, ezért nem is értettem a nagy nekibuzdulását a netnek, hogy otthon vagy? akkor tedd rendbe a kerted, meg fess ki, meg önmegvalósíts. ilyenektől az ember depis lesz, nem önkiteljesedik. meg oké, én alapból itthonülő vagyok, de tényleg annak kell lennie az első megmozdulásnak, hogy elmegyünk, és bulizunk, mert inni azt kell? és röhejes, hogy mindenki várta a csodát, hogy majd micsoda átalakulások lesznek itt, mindenki változtatni fog az életén meg a gondolkodásán, és alapjaiban fog itt majd megváltozni minden. ehhez szerintem egy atombomba is kevés lenne.:D jelenleg szerintem akkora a káosz mindenkiben, hogy végülis nem csodálkozom, hogy az egyetlen biztos pont a tekila.
      agymenés vége. :D érik már egy poszt ilyesmikről. de jó tudni, hogy sokunknak nem tört derékba a lelkivilága egy kis változástól.

      nem lett volna szabad ennyi könyvet vennem... tudom, hogy a felét el sem fogom olvasni.:D
      jönni fog 4 warcraftos könyv, amiből három már meg van rendelve, a negyediknek még nem tudni a megjelenését, meg az untamed 5. részét is megrendeltem már. most épp rendezgettem a könyveket a gépen is, hát, ha ennyi marad a beszerzésem sem fogok unatkozni pár évig.:D
      ebből a narancsos-csokisból nem adnék, csinálnák neked normálisat.:D nem tudom, Heloise hogy csinálta, mindjárt megbeszélem vele.
      köszönöm, neked is viszont.:))

      Törlés
    2. Hát igen, ez egy nehéz és új szituáció, amihez leginkább alkalmazkodni kellett, nem kiteljesedni benne, mert hogy mennyi időnk van... de erről dumáltunk is akkor is asszem. Persze szuper, ha valaki a kertészkedéssel, olvasással, festéssel, akármivel lazult le és önmegvalósítani is tudott, csak ez nem ilyen fekete-fehér. :D Az ivászat, el se tudom amúgy képzelni, az igazi alkeszek, meg az állandóan buliban lógók mit műveltek...
      Nem baj, szerintem elolvasod azért a nagy részét, aztán meg ha mégsem, neked is megengedett a pótcselekvés egyszer-egyszer. :D
      Oké, normális bejgli is jöhet. :D

      Törlés
    3. igen, valahogy karanténban, szerintem, az ember izgul, vissza tud-e menni a melójába, kell-e még, lesz-e még hova. ha emellett még puccba vágja a környezetét, akkor minden elismerésem.
      sztem a bulizósok megoldották maguknak.:D az alkesz meg úgyis magányos tevékenység.

      igen, jobban belegondolva valószínűleg tényleg pótcselekvés lehetett, meg figyelmetlenség.:D

      Törlés
  6. Jeeej, képzeld, én is csokis-narancsos bejglit csináltam karácsonykor! Nekem tökre kijött a narancsos íz - az volt igazából nálam a baj, hogy megrepedt és kifolyt, így alig maradt benne töltelék bizonyos részeken :( viszont ahol volt, ott nagyon jó volt :D
    Én is csatlakozom a 2020 jó év volt táborhoz. Én is örültem, hogy végre a férjem Home Office-ban van, és bár elég keményen végigdolgozta a napokat, szerintem sose voltunk még ennyit együtt. Közös ebédszünetek meg a délutáni közös kávézás. Szóval, jó volt.
    Na meg aztán a többi. :)
    A Dűne közös pont az év kiemelkedő olvasmányait tekintve, nekem is benne van a legjobbak között. :)
    Szuper könyvélményeket és egyéb élményeket kívánok neked erre az évre is! :) BÚÉK!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. te hogy csináltad? nekem is kifolyt, meg megrepedt, de én elrontottam az arányokat.
      annyira jó hallani, hogy végre házaspárok, akik nem egymás agyára mennek, hanem élvezik az együtt töltött időt.
      neked is sok, hasonlóan szuper élményeket!

      Törlés
  7. Nekem nem volt a legrosszabb év 2020, de sajnos nekem azért bőven hozott rosszat. Ráadásul én alapvetően extravertált vagyok, nekem hiányoztak bizonyos programok, meg leginkább az utazás. De azért szerencsére van nekem egy introvertált részem is, ami élvezi az itthoni programokat, mondjuk nekem home office sajnos nincs, mert a munkáltatóm nem tudja felfogni, hogy annak mi is lenne a lényege.. Na mindegy, nem akarom behozni ide a negatívumokat, szóval boldog új évet és én mindig szívesen olvasom a bejegyzéseidet. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen, te sokat utazol, biztos nem volt kellemes, hogy ezt most vissza kell fognod.
      én örülök, hogy nekem nincs homeoffice. vagyis én eldöntöttem, hogy nekem nem lesz.:D de megértem, hogy valakinek egyszerűbb otthonról dolgozni.
      neked is BÚÉK, és utazz meg olvass sokat idén.:)

      Törlés