A mostani témázásunknál a miénk a főszerep, kicsit beszélünk magunkról, milyen könyvesbloggernek lenni.
Reggel, ébreszt a teló.
Elsőre az ablakon betűző napot érzékelem (teljesen konkrétan belesüt az arcomba, és sajnos a képen látható padlástér nem a mi padlásunk), aztán fordulok egyet, és az olvasómat látom meg, amit előző este kecsesen mellém hajítottam. Az olvasó általában jó messzire landol tőlem. Mióta Pupi rákönyökölt a sajátjára, elsődleges szempont a balesetek megel…
Nyár van, kimerült vagyok, semmihez sincs kedvem, mi kell ilyenkor? Egy kis természetfeletti. Nem mintha egyébként szépirodalmat olvasnék, csak hát a fantasyban is vannak fokozatok.
Kis túlzással lehet mondani, hogy csípem Kresley Cole humorát, úgyhogy most bátor lettem, és elővettem az első kettő után az utolsó megjelent rész, a 14-ket.
Mit ne mondjak, nem hiányzott a közbeeső 12 másik rész. Ez azért sokat elmond a sorozatról, nem? Még mindig nem értem, hogy nem unják meg a…
(miért nincs tisztességes minőségű magyar borító??)
Egészen biztosan spoileres lesz a poszt, bár ha azt nézem, mennyire sok szálon fut a történet, és mennyi szereplővel dolgozik Erikson, szinte lehetetlen olyat írni, ami ne lenne újdonság bizonyos idő után.
Jónéhány új szereplő is feltűnik, de a régieket sem hagytuk magukra.
Muzsikus, Apsalar (aka Siralom) és Sáfrány elindultak hazavinni a lányt, aki már nincs megszállás alatt, de az az időszak nem múlt el nyomtalanul. Emlé…