Guy Gavriel Kay - Ysabel | Keményfedél

Guy Gavriel Kay - Ysabel

A 15 éves Ned Marriner fotós apjával és annak stábjával a franiaországi Provence-ba utazik, hogy egy könyv anyagához fotózzanak. Elsődleges a több száz éven keresztül épült Aix-i katedrális érdekli őket, de a környéket is bejárják fotózható helyszínek után kutatva. A katedrálisban üldögélve Ned összefut egy New York-i cserediákkal, Kate-tel, aki temérdek történelmi információt tárol az okos kis fejecskéjében, és mivel Ned körül most nincsenek haverok, akik előtt arcoskodni kellene, igen kellemesnek találja a társaságát. De megzavarja őket valami furcsa hang, aminek persze utána kell járniuk. Egy kopasz pasas hátával néznek először szembe miközben feléjük egy kés hegye áll, és közli is velük sz illető, hogy már ölt gyerekeket. (Persze, ők már nem teljesen azok, de ez csak futó vigasz). Na jó, nem húzom tovább a kedélyeket, a pasi végül eltűnik a lyukban, ahonnan feljött, viszont egy idő után Ned lemegy körülnézni, és nagyon furcsa dolgokat talál odalenn. Nednek egy idő óta igen különös érzése van, de nem igazán tudja hová tenni, amíg a felszínre visszatérve aztán teljesen tudatában nem lesz annak, hogy olyan dolgokat tud a férfiról, amit normális esetben nem tudhatna, pláne teljesen hihetetlen. Például, hogy legalább 800 éves, és nagyon szoros kapcsolat fűzi a gyönyörű, halvány körvonalakkal rendelkező hölgyhöz, az oszlop oldalán. Érdekes, izgalmas, titokzatos rejtélybe botlottak Kate-tel, amit igyekeznek megfejteni, márcsak Ned miatt is, aki új érzékeivel látja azt is, ami mások előtt rejtve marad. Hamarosan itt van Beltane ünnepe, Samhain ellenpontja, amikor a szellemek átjárást kapnak a mi világunkba, és kibontakozik előttünk egy különös, évezredek óta tartó szerelmi háromszög története, az úrnővel, a sebhelyessel, és a visszatérő kelta harcossal, de bepillanthatunk Provence múltjába, és Ned családi történetébe is.

Annyira kíváncsi voltam erre a könyvre, teljesen megfogott a borítója. Nem ez a rózsaszín, amiben végül megjelent, hanem az eredeti. Csak úgy sugárzott felém, hogy teli van misztikummal, és el kell olvasnom. (ez a rózsaszín közel sem hozza a könyv hangulatát, nem egészen értem, miért kellett változtatni.) És egyáltalán nem csalódtam. Tényleg misztikus a sztori, nagyon jó történetszövéssel. Jók a karakterek, szerencsére egyik sem lesz infantilis fiatal koruk ellenére, ráadásul Kaynek remek a humora, sokszor hangosan felnevettem. Mindezek ellenére egyáltalán nem válik komolytalanná a történet, Kay beleszövi a mesébe a kelta történelmet, mitológiát is, ez is teljesen passzol, minden a helyén van. Ami külön élvezetes volt, az magának Provence-nak a bemutatása, bűbájos kis hely lehet. A könyv egyetlen hibája, hogy jócskán vannak benne magyartalan mondatok, szóösszetételek. Nem ártott volna átnéznie valakinek, bár ez nem játszik közre a könyv valódi élvezetében.
Google+

About Tara Nima

    Blogger Comment
    Facebook Comment

0 komment:

Megjegyzés küldése