2014/02/21

Jeff VanderMeer - Expedíció



Az X Térséget a kormányzat már harminc éve környezeti katasztrófa sújtotta övezetnek álcázza, így mostanra az érintetlen és burjánzó vadonnak látszó terület csupa misztikum és rejtély az emberek szemében. A Déli Végek nevű titkos ügynökség ez idő alatt számos expedíciót küldött a hely felderítésére - szinte mindegyik tragikus véget ért.
Most indul útnak a tizenkettedik expedíció.
A kutatócsoport négy nőből áll: egy antropológusból, egy geodétából, egy pszichológusból és egy biológusból. A küldetésük felderíteni a terepet és mintákat gyűjteni, feljegyezni minden tudományos megfigyelést a környezetről és egymásról, valamint mindenek felett elkerülni az X Térség természetfeletti hatását.
Az expedíció mindenre felkészülve indul útnak, és hamar megdöbbentő felfedezéseket tesz - például talál egy megmagyarázhatatlan topográfiai jelenséget és olyan életformákat, amik meghaladják a megértés képességét -, de mégsem ezek, hanem a tagok egymás elől gondosan elrejtett titkai változtatnak meg mindent. Agave  
A Térség teli van titkokkal, amiknek a felderítése öt ember dolga lett volna, de a nyelvész még az elején meghátrált, így négyen maradtak. Talán elriasztotta, hogy mindenki, akit eddig odaküldtek, vagy ott halt meg, vagy a fizikai visszatérte után, mert énjük nagy részét ott hagyták a térségben. A pszichológus elsődleges feladata, hogy hipnózis által biztosítsa a csapat nyugalmát, a feltétlen engedelmességüket, és mint kiderült, azt is, mit minek látnak. Nem tudni ugyanis, hogy amit maguk körül érzékelnek, abból mennyi a valóság, és mi az, amit nem láthatnak olyannak, amilyen valójában, és fel sem merül bennük, hogy a szemük megcsalhatja őket.
Mivel a biológus elég hamar kikerül a hipnózis hatása alól, nagyjából biztosak lehetünk benne, hogy amiket ő leír, az a valóság. De ez is elég talányos, mivel ő maga is változóban van, nem tudni, mennyire befolyásolja a látásmódját a saját átalakulása.
Alapvetően a térségben semmi nem marad ugyanolyan, mint ahogyan oda megérkezett. Az expedíció tagjai szinte semmiről sem tudhatják meg az igazságot, és bennem még az is felmerült, hogy miért küldenek oda időről időre embereket, elérnek-e egyáltalán ezzel bármit is a Cég vezetői, vagy nem is a kutatás a céljuk.

A könyvben rengeteg kérdés felmerül, de ezekre egyáltalán nem lesz válasz. Őszintén szólva nem is igényeltem, hogy legyenek, jó néha tudatlanságban maradni, és konteózni.
A Térségen a biológus vezet minket végig, az élővilág a kulcsa ugyanis mindennek. Elég lassan és komótosan haladunk, bár ha azt nézem, hogy pár nap alatt rövidre zárják az ottlétüket, az előző hónapokig tartó expedíciókhoz képest ez tényleg sodró lendületűnek tűnhet, de ez csalóka, mert nem az. Talán a narráció miatt, de elég visszafogottan jelennek meg még a tragédiák is, személy szerint én se nem izgultam, se nem lepődtem meg, de még csak nem is rettegtem, hogy mi vár a biológusra, vagy bárki másra, aki odatéved. Elméleti szinte viszont maga a történet egyszerűen remek, annyira, hogy a felmerült kérdések válaszaira nagyon kíváncsi vagyok.
A következő rész a Cég szemszögéből mutatja majd be a Térséget, ami már csak azért is nagyon érdekes lesz, mert ebben az Expedícióban is az adja a történet lényegét, amit elhallgatnak még a csoport tagjai elől is. Remélem, a Cég könyvével majd kapunk egy kis betekintést, mit akarnak annyira elrejteni, és mikről van még tudomásuk, ami a Térségre vonatkozik.
Nem tudom, lesz-e még hír majd valamelyik következő kötetben a biológusról, engem érdekelne, mi történt vele a továbbiakban.

A fordítással viszont gondjaim adódtak, de elég nehéz konkretizálnom, hogy mi is. Nem szippantott be a hangulata, hiányoltam a feszültséget a sorokból, holott a történetben benne volt, és olvasva az angol szöveg szikárságát, elvileg ott volt az, csak időközben valahol elveszett. Rám nem gyakorolt igazán lehengerlő hatást, inkább kicsit meg vagyok lepődve, miért kellett volna nekem ezt félelmetesnek tartanom. Nagyon érdekes, de cseppet sem thrilleres. Aggódnom kellett volna, mi jön a kanyar után, mi lesz a toronyban, mit fogunk látni a mikroszkópban, mit olvasunk a naplóban, de semmi.
De nézve a véleményeket, csak nekem nem jött át valami, úgyhogy elképzelhető, hogy a hiba bennem van, de majd kifejtem egy fordítós posztban.

7 megjegyzés:

  1. Kicsit sajnálom, hogy téged annyira nem talált meg. valahol vicces, hogy hogy ráizzítottál engem, és aztán végül neked nem talált be annyira.
    nem is tudtam, hogy a következő rész a cég szemszögéből lesz írva, ez nagyon érdekes (még csak tegnap fejeztem be én is, és még nem gugliztam utána)
    figyelgettem a fordítást, de ne éreztem zavarónak, amikről beszéltünk. egy-egy kitekertebb mondatot kivéve, igaz hogy engem jobban magával ragadott, mégha én sem nevezném igazán sodró lendületűnek, és így nem annyira azt figyeltem, hogy hogyan is szól néhány mondat. én izgultam mi lesz a fordulóban, a toronyban, a vadonban, az elhagyott faluban vagy a naplóban. minden olyan sejtelmes ködbe veszik ebben a könyvben, hogy nem tudtam nem borzongani rajta, de tény, hogy én nem olvasok általában ilyesmit, így alacsonyabb talán az ingerküszöböm.
    ma írok róla én is. azért örülök, hogy végső soron jó történetnek tartottad :) :) ugye elolvasod a többi részt is?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. persze, mindenképp olvasni fogom, de nem magyarul, az már biztos. (főleg, hogy a következő részt is TK fordítja.)
      beszéltük, hogy igazából nehéz megfogalmazni, mi is gondom a fordítással.
      bennem mindig megszólal a könyv, a szereplők, az események, és van, hogy egy hangot nem érzek odavalónak, vagy kilóg a történetből. itt is ez volt. nem tetszett a biológus hangja, és angolul tök más volt, mint magyarul.
      lehet, hogy olyan erőteljes a fordító saját hangja vagy személyisége, hogy képtelen kivonni magát az eredeti szövegből, és valszeg nekem ez a "személyiség" nem szimpatikus.
      de ettől függetlenül nem tetszett, amit bizonyos mondatokkal meg a hangulattal művelt.

      meg azért az is igaz, hogy teljesen biztos voltam benne, hogy senki nem fog ráugrani a biológusra, nem fog zombiba botlani, és nem fogja szörnyűséges kínok között valami idegen létforma bekebelezni. szerintem ez a része gyenge a regénynek, de én már sok hasonlón túl vagyok, így mások az elvárások is.
      viszont a téma meg nagyon érdekes, kíváncsi vagyok, mit fog kihozni ebből az egészből.

      Törlés
    2. igen, értem én :) nekem elterelte a figyelmem a többi elvontság és nem evilági dolgok :) mondjuk nima én a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei miatt is kislámpával aludtam, pedig állítólag az ya :D
      lehet hogy átváltok veled angolra :)

      hát, azért történtek dolgok a biológussal, meg kínok is, átalakuáls, stb, nekem épp elég volt, és voltak váratlan dolgok, én pl SPOILER nem gondoltam, hogy effektíve meghalnak a többiek, csak h esetleg eltűnnek, előbukkannak stb. váratlanul ért az antropológus hullája is, a pszichológusé is. meg az h a biológus nyiffantja ki a geodétát, csak néztem... :) SPOILER VÉGE

      szóval én egy fokkal fordulatosabbnak éreztem mint te. a téma, nem is tudom... valahogy elvarázsol, valami beteges mágiája van, de nagyon tetszik.

      Törlés
    3. asszem, semmi olyasmi nem történt ebben a könyvben, amit ne lehetett volna előre borítékolni. én pl biztos voltam benne, hogy mindenki meg fog halni, főleg, miután elemezgette a férje viselkedését. a hogyanok viszont okoztak egy kis csalódást, túl egyszerűen le lettek tudva ezek a halálesetek.
      bízom benne, hogy majd a végén áll össze egységessé, és lehet, hogy akkor majd ezek a történések is más fényben tűnnek fel.
      milyen kínjai voltak a biológusnak? a lelki defekteken kívül. :D

      kislámpával aludtál? hát ez tök jó. :D én valamikor tizenévesen néztem utoljára az ágy alá a Cujo miatt, azóta inkább csak filmek tudtak felborzolni. :D

      Törlés
    4. nekem totál Elveszett világos volt a könyv, az elején főleg, nem tudom nézted-e a sorozatot, és olyasmikre számítottam, részben meg is kaptam, bár ködösítve kicsit.
      nekem tetszett a férjre való visszatekintés, tipikus elcseszett pár, érdekelne esetleg tényleg megtalálja-e...
      szerintem össze fog állni, de ehhez még sok mindent meg kell tudnunk a térségről is és a déli végekről is.
      hát amikor SPOILER a mászóba olvad, akkor voltak kínjai, meg megsebesül előtte két golyótól is, csak a ragyogás segít rajta SPOILER VÉGE.

      igen, kislámpa :D utálok a sötétben félni, világosban jobb :D persze mindig pont este olvasok ilyeneket. :) az ágy alá szerencsére nem tudok nézni, beépített ágyneműtartó van :D Hú, a Cujót sokszor láttam, mindig iszonyat félek tőle. a filmek durván megborzongatnak de van hogy néha a könyv is épp annyira. akarok majd Kinget is olvasni vlmikor.
      A filmeknél csomószor nem bírom a feszkót, és elkapcsolok a kritikus pillanatokban, így történt, hogy kb 4 évig nem tudtam mi a blair witch project vége, mert annyira fostam, hogy mindig elkapcsoltam gyorsan a végén, és mire visszakapcsoltam mindig stáblista ment... :D

      Törlés
    5. igazad van, világosban tényleg jobb félni. :D (ez a kapcsolgatás... kész vagyok. :DD)
      egyébként én attól félek, hogy ilyen ködös izében marad majd az egész a végére is. mellesleg nálam a lost nem egy jó ajánló, sose láttam még ennyire értelmetlen sorozatot. az elveszett világokat meg nem néztem, olyan gagyi volt a díszlet. :D
      hát ja, az az egy eset, amikor fájt neki valami, vagy érezhetően félt, de igazán még a golyót se érezte meg.
      (te, ha sokat elemzem még a könyvet, le kell, hogy vegyek a csillagokból, mert ki fog derülni, hogy nem csak a fordítás nem jött be, de a könyv se. :D)

      Törlés
    6. upsz, bocsi, akkor ne elemezzük :) mindjárt lassan eljutok oda, hogy megírjam a saját bejegyzésemet, hátha akkor megint a több csillag felé billen a mérleg.

      egyetértek, a lost számomra se volt egy jó ajánló, tiszta gáz volt az a sorozat, az elején még volt valami értelme, de aztán szerintem már a sorozatírók se tudták mi a tök van.

      világosban jobb félni! szállóige lesz :D :D

      Törlés