Amikor már napok óta nincs áram, megromlott az étel a fagyasztóban, és kiürültek a boltok polcai, mihez kezdesz? Hogyan véded meg a feleséged és újszülött gyerekedet, ha a nappali fala üvegből van, és a kertvárosban fegyveres bandák cirkálnak?
Az USA a terroristák és a kormány háborújában teljesen kettészakadt. Dr. Ethan Park szelíd átlagember, aki iszonyodik az erőszaktól, de kutatásai folytán mégis a konfliktus sűrűjébe kerül. Mindkét hadban álló fél őt keresi. Családjával együtt menekülne, de ez is lehetetlen, mert Clevelandet körülzárták.
A helyzet a többi országrészben is vészterhes: három metropolis megbénult, az emberek éheznek és rettegnek. A Briliánsok-trilógia második könyvében Cooper titkos ügynök az elnök tanácsadójaként igyekszik jobbá tenni a világot, de olyan játszmába kényszerül bele, amely alapjaiban fenyegeti értékrendjét - hiszen ellenfeleinek is megvan a maguk víziója a jobb világról.
A Briliánsok-trilógia egy alternatív jelenben játszódik, ahol 1980 óta tízből egy megszületett gyermek különös képességekkel rendelkezik. A zsenik egy részéből terrorista lesz, akik lángba borítják Amerikát. Vajon sikerül Coopernek rendet tennie?
EURÓPA
Szeretik ezt a sorozatot az X-menhez hasonlítani, és belátom, van egy hangyányi igazságuk, de úgy igazából egyáltalán nem hasonlít. Itt nincs szó génmutációkról, testi deformitásokról, egyszerűen csak ezek a briliánsok kiemelkedőek valamiben, de olyan szinten, hogy abszolút kilógnak az átlagképességű emberek sorából. Tudjátok, mint amikor egy normál halandó tudósok közé csöppen. Vagy egyszerűen egy osztályban van két nagyon okos tanuló, akik nem gebednek bele abba, hogy okosak legyenek. Egyszerűen csak tudnak.
Ezek az abnormok is ilyenek. Van, aki a matekban jó, van, aki a sémakeresésben, egyetlen közös van bennük: a normálok rettegnek tőlük.
Ami az érdekes, az a rendszer, amiben ez a világ létezik. A rettegés ugyanis mesterségesen gerjesztett, és innentől kezdve leképezhető a mi világunk összes létező, nyilvánosságra nem hozott intézkedése, szövetsége, látható, hogyan is történnek a döntések valójában, ott, a háttérben, amit nem szeretnek megmutatni. Ami egyébként sejthető, dehát erről ugye nem beszélünk. (de lehet, hogy csak én imádom megtalálni a valóságunkra való utalásokat a regényekben, és azok igazából nincsenek is ott, de szerintem nem így van.)
Nagyon rég volt már az első rész, és jól jött menet közben az a néhány magyarázat, hogy ki kicsoda, és kivel mi történt, egy kicsit nehezen vettem fel a fonalat. Aztán viszont le se tettem, míg be nem fejeztem. Egyszerűen döbbenetesen jó ez a könyv. Nem csak a szokásos dolgok miatt, hogy jó a történet, meg jók a karakterek, hanem mert egy, eltúlozva, átlagos képességet, a Képességet, emeli ki, és nagyítja fel ijesztő méretűre. Bolhából elefántot csinál, és működik. Egyszerre konkrét és elvont, és izgalmas figyelni, ahogy kibontakoznak az összefüggések Nick Cooper sémakereső agyában. Egyelőre nem látszik a happy end, nem is tudom, lesz-e itt olyan (remélem, nem teljesen), de jöhetne már a következő rész, mondjuk tegnapra.:)
Amikor elvitték a forradalmárokat,
csendben maradtam,
hisz nem voltam forradalmár.
Amikor elvitték az entellektüeleket,
csendben maradtam,
hisz nem voltam entellektüel
Amikor elvitték az első kategóriásokat,
csendben maradtam,
hisz nem voltam első kategóriás.
Amikor elvitték a briliánsokat,
csendben maradtam,
hisz nem voltam briliáns.
Amikorra engem vittek el,
nem maradt senki,
aki tiltakozhatott volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése