Elég széles társadalmi réteget ölelt fel ez a kis baráti társaság.
Ott van a Főnök, Eddie, (egyébként rendőrfőnök), és a felesége, Andrea, aki régen a másik baráti házaspár férfitagjával, Jeffrey-vel járt (és aki szerintem igazán sose szeretett ki a nőből). Ők abszolút középosztály, városlakók. Jeff viszont farmer, hatalmas gazdaságot vezet, a felesége, Delilah, meg nem is tudom, mit csinál. Ő a csapat beszélgetője, hangulati irányítója, tipikusan olyan nő, aki nem veszi tudomásul, hogy negyvenX évesen már nem azért kelünk fel reggel, hogy este a buliban szénné igyuk az agyunkat. (Mondjuk a pia alapvető meghajtója a csapatnak.)
Anyagilag, társadalmilag, szellemileg, mindenhogyan, Eddison és Phoebe látszólag kilógna a társaságból, mégis évek óta elég szoros a barátságuk a többiekkel. Eddison sikeres ingatlanügynök, Phoebe meg főállású begyógyszerezett feleség, aki időnként mindenféle egyesületekben elnököl, és jótékonykodik.
Együtt járnak nyaralni, bulizni, hétvégente rendszeresen összejönnek, sütnek, főznek, isznak és jókat szórakoznak. Óhatatlan, hogy egyéb mindenfélék is szövődnek közöttük keresztbe-kasul.
MacAvoyékkal együtt elég színes a bagázs; Greg volt a csapat gitáros szépfiúja, akiért a tanítványai is bomlottak, ahogyan azt kell, Tess pedig a csendes kis szeretnivaló kislány, egyébként Andrea unokatesója, szinte már húga, lánya, a mindene.
És ők így együtt is, meg párokban is, meg külön-külön is, teli vannak titkokkal, de a legelső és legnagyobb, hogy hogyan és miért halhattak meg Gregék.
A MacAvoy házaspárból Hilderbrand igyekezett valami nagyon központi, nagyon jelentős, és még annál is nélkülözhetetlenebb párost alkotni. Ebből én csak az igyekezetet láttam, a sikert azt nem.
Valószínűleg a halál nem az az állapot, ahonnan az ember személyisége igazán ki tudna domborodni, betudom ennek, hogy nem éreztem át a házaspár jelentőségét.
Pedig rengeteg anekdota, visszaemlékezés, könnyes meg nevetős történeteik voltak velük kapcsolatban, ennek ellenére súlytalan személyiségeknek tűntek, és nekem nélkülük is kerek volt a társaság. Érdekes emberek voltak, sok baromságot megcsináltak együtt, jó volt róluk olvasni.
Ami viszont roppant mód érdekelt, hogy hogyan halhattak meg, ez nagyjából megválaszolásra is került, bár ugye senki nem volt ott, úgyhogy inkább csak feltételezésekkel zárult a könyv.
Eddison titkárnőjét, Fredát, bevehették volna a csapatba, az őszintesége és a természete érdekes dolgokat hozott volna ki mindenkiből. Szerintem ő volt a legjobb arc a regényben a Főnök után.
És ebből már ki is derült, hogy igazán egyik házaspár sem lett a szívem csücske.
0 Megjegyzések