2012/04/12

Rajongás... ehh

Ennek a posztnak semmi értelme nincs, ez csak amolyan firka, mikor túl fáradt az ember ahhoz is, hogy aludjon.



Vannak ugye ezek a nagy rajongások. És hogy nekem már mennyire herótom van ettől... Régen, amikor egy popsztár képe láttán kezdtek visongani a csajok mellettem, soha nem gondoltam volna, hogy egyszer lesz majd net, és ott olyan hangos lesz ez a sikoltozás egy-egy könyvvel kapcsolatban, hogy le kell halkítanom a képernyőt, pedig nincs is hangszóróra kötve.
Egy időben volt a Harry Potter, amit csak azért nem sikerült megutálnom, mert akkor még nem lógtam könyves oldalakon, hanem elvoltam a saját kis élményemmel. Így visszamenőleg is érzékelem, de akkor még eszemben sem volt, hogy érdekeljen, ki mit olvas, az meg pláne nem, hogy mit gondol róla.
Nade jött a net, vagyis jöttem én a netre, és aztán muszáj volt Meyert olvasnom, ami, határozottan állítom, a rajongók bűne volt, magamtól sose nyúltam volna hozzá. Jó volt, jó volt, bár az őrületet nem értettem, a második rész után meg főleg nem, amibe csak beleolvastam, hiába nem akartam; elillant a kellemes érzés, amit az első rész keltett, és nekem itt le is zárult egész. Nem igazán érdekelt a hiszti, mert nem tartom jó könyvnek egyik részt sem, és talán pont azért nem is tudta elvenni a kedvem a sorozattól, mert sosem jött meg hozzá.

Most viszont halmozottan hátrányos helyzetben vagyok, mert most dupla hisztéria van, egyrészt Szent Johanna gimi, másrészt Éhezők viadala.
A SZJH gimi egy közepesen jó könyv, aki szeretne egy kicsit újra tini lenni, vagy aki épp most tini, azt nagyon le fogja kötni, mert kedves kis karakterek vannak pont olyan bugyuta közegbe és történetbe szőve, amit az élet általában produkál ennyi idősen. Én a harmadik résszel befejeztem. Vártam, hogy addiktív lesz nekem is, mert jól esik szeretni valamit, és szeretem, ha elmerülhetek egy világban, amit ismerek, és megkedveltem. Ez nekem olyan semmilyen volt. Viszont egy ideje mindenhol a SZJH-ba akadok, és ez kezd már fárasztani. Nem tehet erről senki sem, mert nyilván, ha egyszer valakinek tetszik, olvassa, csak nekem most nincs türelmem a nagy love-hoz, ami körülötte van.

És jaj, az Éhezők viadala. Imádom ezt a sztorit, annak ellenére, hogy PuPilla nagyon jól megfogalmazta a gyengeségeit, aminek egy részét meg tudom ám magyarázni, hogy miért úgy volt, ahogy, legalábbis szerintem, de ennek nincs jelentősége.
Viszont kezdődik az őrület, mert jött a film, amit megelőzött egy kicsit kisebb őrület, mert sokan elolvasták a könyvet. Ez alól nagyon jól kivontam magam, mert szándékosan elkerültem mindent, ami ezzel kapcsolatos. Nem olvastam véleményeket, óhajokat-sóhajokat, még fülszöveget sem. Így mióta elolvastam, őrzöm magamban azt a képet, amit a könyv adott, és ehhez ragaszkodom.
Merthogy azért a filmnek utána néztem kicsit, és amikor becsuktam a könyvet, azt hittem, majd jó lesz ezt filmen is, de inkább nem, köszönöm.

Szeretek rajongani, és jó látni, ha más is rajong, de azért azt gondolom, hogy ez már nekem így megfekszi a gyomrom, úgyhogy szándékosan kerülöm a rajongás tárgyait, mindenféle formában. És ezzel együtt nagyon örülök, hogy a Trónok harca nem váltott ki a SZJH-hoz hasonló hisztériát, vagy hogy Erikson iránti mérhetetlen imádatom nem jön szembe velem minden fórumon. Én is igyekszem a lehető legkevesebbet emlegetni, ha példálóznom kell a nagyonnagyon könyvekkel, és valószínűleg ezért szeretem a negatív véleményeket is, mert kell az egyensúly. A sok rajongás fárasztó.

Az olvasás magányos tevékenység, és hiányzik már nekem kicsit az az érzés, ami elszigetelt a világtól a könyvekkel.

Share:

28 megjegyzés:

  1. Az SZJH őrület engem is frászt már, nagyon-nagyon. Az Éhezők Viadala filmet még nem tudom, hogy megnézem-e, egyelőre várom hogy kicsit lecsendesedjen a körülötte lévő felhajtás. :)

    VálaszTörlés
  2. Egyetértek:)
    Nekem sem sikerült beállnom sem az SZJH sem az Éhezők viadala sorba, de egy cseppet sem bánom.
    Én is észrevettem, hogy mostanában már a könyves blogok is becsapósak, és kezdem egyre kevesebb ember véleményét figyelembe venni.
    Bár nekem igazi halálom a reci könyvek. Itt van most például a Souless, és a Szukkubusz dala. Mindenhol ezt tolják a képembe, szuperlatívuszokban dicsérve, és ez elbizonytalanít. Pedig alapból lehet, hogy érdekelt volna.
    De most már csak azért sem:)
    UI: és nem az irigység beszél belőlem, én is próbáltam ezt a vonalat,volt recikönyvem nekem is, de rájöttem, nem az én világom...

    VálaszTörlés
  3. Mélységesen egyetértek.
    Engem sem érdekel sem a SZJG, sem a Collins-trilógia, valószínűleg soha nem is fog. A te blogodat péládul azért szeretem Nima, mert néha olyan gyöngyszemekre bukkanok, amit senki másnál nem látok, és ezért őszintének érzem. A többi bloggertől elnézést, akinek nem inge, ugye... :)
    Mostanában több blogon is volt panasz a moly-ra, meg a sikerkönyvekre, meg a recikönyvekre, én csak annyit szeretnék mondani kedves bloggerek, hogy olvassatok sokat, tegyétek közzé a blogon az élményeiteket, hadd jöjjenek a jó kis ajánlások (nem csak új könyvek, hanem akár régiek is), mert a boltokat elárasztó új sikerkönyvek nem vonzanak mindenkit. Például engem. :)

    VálaszTörlés
  4. Eszembe jutott még a rajongás-témában a kb 1 évvel ezelőtti hype a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei körül, ami aztán sokunknak végül csalódás lett. Akkor megfogadtam, hogy nem ülök fel többet a reklámoknak, meg a rajongóknak. Most eleinte ilyennek éreztem az Éjszakai cirkusz-t, de azóta megjelent 1-2 pozitív értékelés a könyvről,de még mindig nem vagyok meggyőzve.

    VálaszTörlés
  5. @Christina alias Pöfivonat
    nem csodálom.:))
    az ÉV filmet én majd biztosan megnézem, mert kisNimát érdekli, de nem mostanában lesz, az biztos.

    @Klaudia
    teljesen megértelek, mert valahol szerintem mindannyian így érzünk, én legalábbis biztosan. a recikönyvek meg egy külön műfaj, valahogy én sem tudok már annyira lelkesedni értük. mindig ott érzem a kiadó nyomását, magamon is, mert nagyon kevesen viselik el, hogy rosszat írjanak a könyvről, de már erről is posztoltam, hogy a könyv egy dolog, az olvasó meg a másik, és ez a kettő nem mindig találkozik egymással, viszont ebben a kiadó szerepe csak sokadlagos.
    viszont a soulless nagyon jó, én imádom. a szukkubusszal pedig tuti várni fogok legalább egy fél évet, míg elolvasom, mert most mindenhol erről olvasni úgyis.

    meg ami még eszembe jutott, hogy Cassandra Clare is kezd már eluralkodni a blogokon, már előre félek, hogy ha bejön a mechanikus angyal, mi lesz itt, mert mindenki rá van cuppanva.:D mondjuk a csontvárosos őrületből is kimaradtam, szal lehet, hogy ezt is hanyagolni fogom.

    @Millabell
    ó, köszönöm.:)) azt hiszem, ennél nagyobb dicséret nem érhet egy bloggert.
    én általában azért azt olvasom, amihez kedvem van, sok újdonság alapból érdekel, de néha jó visszatérni a régóta polcon porosodó könyvekhez is. amit én már nagyon nem bírok, az a YA, azt hiszem, ezt a műfajt meghagyom másnak, mert a jó könyvektől veszik el az időmet. el kellett olvasni párat ebből is, hogy tudjam, mit nem akarok.:)

    a vándorsólyom valahogy nem érdekelt, ezt a kép világot szívesebben veszem fimen, sokkal hatásosabb. az éjszakai cirkusznál is eleinte elutasító voltam, de Zenka kezd már meggyőzni, hogy jó lesz ez, bár még mindig nem szórnék oda ennyi pénzt érte.

    még visszatérve a recikre, azért is érdekesek a kapott könyvek, mert ha egy csomóan jót írnak róla, az emberben megkérdőjeleződik, hogy tényleg ennyire jó? ha meg jót is, rosszat is, akkor valahogy biztosabb kézzel nyúlunk utána, nem?
    meg még az szokott lenni, amin én nagyon meglepődtem, hogy a kiadók a régi könyveikből nem szeretnek adni, azt nyomatják az összes bloggerrel, ami mostanában jelent meg. azt hiszik, hogy ez így jó, de szerintem nem. volt már, hogy kértem volna régebbit, mert gondoltam, az is a kiadó könyve, és annak sem árt egy kis reklám, de elpasszoltak, hogy azt nem, válasszak újat.
    nincs ez még kiforrva teljesen, azt gondolom.

    VálaszTörlés
  6. Bár a nagy rajongói hisztériák nekem sem szimpatikusak, mégsem mondom azt, hogy csak azért mert nagy a hype körülötte én aztán soha nem fogom a kezembe venni az adott könyvet.

    Én így voltam a Harry Potterrel. Elmondtam magamban mindennek mind a könyvet mind a rajongókat. Állandóan feltettem magamnak a kérdést, hogy miért tolják ezt állandóan az arcomba. Miért kell nekem erről ennyit hallani.

    Aztán eljött az a nap, amikor valamiért mégiscsak a kikölcsönöztem a könyvtárból (ez is mutatja mennyire későn kezdtem neki, volt szabad példány a polcon és nem volt kilométeres előjegyzési sor rá) és tetszett! Kikölcsönöztem a második részt is és az is tetszett. És végül úgy döntöttem, hogy megveszem őket és a többi már megjelent könyvet is. Ekkor ismerkedtem meg a Bookline-nal is. A Harry Potternek köszönhetem :)) És én akkor megfogadtam magamnak, hogy soha többé hypeolt könyvet nem fogok lenézni, csak ha már olvastam és konkrét véleményem van róla és történetesen ez a vélemény negatív. Ezt azóta is tartom, próbálok nyitott maradni.

    Persze van amikor a nagy rajongás már engem is fáraszt. Ez akkor szokott előfordulni, ha én már rég olvastam egy könyvet ami tetszett, és csak később kapják azt fel. Ez volt az Alkonyat. Míg én szépen örültem a könyveknek (angolul már három részt olvastam mire itthon megtudták, hogy egyáltalán mi az) addig ez a "háború" a két tábor között (utáljuk kontra imádjuk) az életkedvemet is elvette. És nem is az zavart a leginkább, hogy valaki annyira de annyira rajong valamiért (vagy adott esetben valakiért lásd: Edward vagy Jacob) hogy láthatóan az egész idejét ez foglalja le, hanem az hogy valaki csak azért olvassa el a könyvet, hogy szétszedje, porba alázza, ráköpjön majd még fel is aprítsa. Kérdem én: mire jó ez? Valaki tényleg ennyire időmilliomos, hogy négy részt csak azért olvasson (bocsánat: szenvedjen) végig, (mert előre tudja hogy utálni fogja) hogy szájának nyáltartalmát a képernyőre fröcsöghesse? Ez most komoly? Engem inkább az ilyenek készítenek ki, mert nem tudom őket megérteni. Én a szabad olvasós időmet JÓ könyvekre szeretném "pazarolni", olyanokra amik így vagy úgy de elvarázsolnak. Persze, becsúszik olyan is, ami csalódást okoz, de valamilyen módon végül az is lefoglal, hisz végigolvasom. Már nincs lelkiismeret furdalásom ha nem olvasok végig egy könyvet, simán félreteszem, hacsak nem hajt egy bizonyos kíváncsiság, hogy mit tartogat a végére még az író. Hátha ott lesz valami csattanó... vagy valami hasonló.

    Húh. Bocs a kisregényért :))

    VálaszTörlés
  7. Azt elfelejtettem mondani, hogy az Éhezők viadala őrülettől is félek. Még angolul olvastam az első részt közvetlen utána a másodikat (itthon még csak az első jelent meg éppen hogy) és nekem nagyon tetszett. És most itt a film, ami sikeres. Az egyik szemem sír a másik pedig nevet.

    Előre tudom, hogy ezt is boncolgatni fogják. Itt is lesz majd két tábor, és ezzel kapcsolatban is lesznek majd oda-vissza csapások.
    És komolyan mondom, csak abban reménykedem, hogy én ezeket majd el fogom tudni kerülni jó messzire. Sem hallani, sem látni nem akarom őket. Ezúttal megtartom a rajongásom magamnak, és mások véleménye egyszerűen nem fog érdekelni. Azt hiszem ez a legtöbb, amit tehetek. :P

    VálaszTörlés
  8. @Borostyán
    engem is akkor kezd már nagyon zavarni, ha én már rég túl vagyok rajta, de még hónapokig ez jön velem szembe, ha meg még nem vagyok túl rajta, akkor meg azért.:)) komolyan elriaszt, mert óhatatlan, hogy még ha nem is próbálok rá odafigyelni, egy idő után szépen össze lehet rakni az apró kis darabkákból a történetet.

    mondjuk olyan túl sok könyvet nem olvastam más rajongók miatt, a twilight volt az egyik, a másik pedig a csontváros, de igazán mind a kettő csalódást okozott. valahogy ilyenkor azt várnám, hogy én is szerelembe esem a könyvvel, de nem jött össze.:)

    nekem a HP-vel akkora mákom volt. egyszer a corában járkáltam a könyvek között, és megütötte a fülem, amikor egyik anyuka mondta a másiknak, hogy be van tiltva, meg az egyház már könyvégetést akar, na, mondom, én ezt megnézem magamnak. a nagy rajongás akkor jött velem szembe, amikor a hatodik résznél tartottam, előtte elkerülte a figyelmem. mondjuk, nem is nagyon jártam olyan közegben (neten sem), ahol láthattam volna.

    asszem, ezek az oda-vissza érvelések a nagy sikerkönyveknél előre tudhatóak. egyik könyv sem tökéletes, bármennyire is szeretjük valamelyiket, és hibát mindegyikben lehet találni, van, akit ez érdekel, mert nem köti le a történet, vagy mert másra oda sem akar figyelni, van, aki meg élvezi a sztorit meg a hangulatot.
    azt mondjuk én sem értem, mi visz rá embereket arra, hogy olyan könyveket olvassanak, amitől csak szenvednek.

    VálaszTörlés
  9. A SZJG miatt "ölni tudnék" :D Ha valaha a kezembe venném (mármint olvasni, mert a gyerek miatt, még lehet, hogy kézbe veszem), tényleg vitessetek el.
    VIszont találjátok ki mit olvasok :D:D:D:D

    Meg tudom magyarázni. Részben a nagy hisztéria miatt van, meg mert már régóta megvan és mert van ez a film is (amit valszeg nem fogok megnézni). És mert alapvetően most nem tudok elviselni mást, csak mozgalmas és izgulós és disztópikus és modern és amerikai és fiatalos, ilyesmi történetet.
    Egy fél diliházat mondjuk ez is megérdemel.

    VálaszTörlés
  10. HP: :))
    Én még mielőtt nekikezdtem volna a könyveknek megnéztem az első két részt filmen.
    Ok, a néztem durva kifejezés, mert mind a kettőn elaludtam, annyira taszított ez az egész HP mánia :D

    Miután olvastam a könyveket, megnéztem újra a filmeket, és akkor már nem értettem, hogy hogyan aludtam el. :P

    Ami pedig a SZJG illeti, biztosan egyszer belekezdek majd, de azt hiszem az nem mostanság lesz. Előtte még szeretnék más könyveket falni. :)

    A szerelembeesés hiánya ismerős érzés. Én most az Éjszakai cirkusszal jártam így. Tetszett, tetszett, de nem varázsolt el mint a legtöbb embert. Engem nem vont a keblére, mint sok más embert. Ilyenkor hiányérzetem van. Hiányzik az, ami annyi más embernek megadatott: az önfeledt belemerülés és szívdobogás. ÉS nagyon sajnálom, hogy én valahogy kimaradtam belőle. :S

    VálaszTörlés
  11. @szeee

    Őszintén szeee, nem gondoltam volna, hogy egyszer Éhezők viadalát fogsz olvasni :)) De örülök, hogy tetszik! :D

    VálaszTörlés
  12. @borostyán: nekem az sokkal meglepőbb, hogy Twilightot olvastam és még tetszett is a maga módján ;-D Alapvetően ennek a témája érdekel, izgalmasnak ígérkezik.
    Meglátjuk mi lesz a véleményem.

    VálaszTörlés
  13. @szeee
    én asszem, hogy nekem a SZJH azért volt nagyon fárasztó, mert én ezt premier plánban átélem otthon, igaz, kicsit fiatalabb a lányom, de nekem a gimis gyerekek sem tűntek 13-nál többnek se agyilag, se lelkileg.:))

    és tetszik az éhezők viadala? a rajongás miatt kezdtél bele, vagy egyébként is érdekel?
    különben meg tudtam volna neked mondani egy tökéletes, felnőtt disztópikus regényt, a szabadulást. mellesleg megdöbbent, hogy mennyire agyonhallgatott könyv. bár annyira mégsem döbbent meg, mert nem egyszerű a történet, szvsz nem való mindenkinek.

    @Borostyán
    mi még moziban láttuk a részeket, kivéve a hetedikét, kisNima miatt néztük meg, de mi is imádjuk emberemmel.:D
    most az jutott egyébként eszembe, hogy sztem a hetedik résszel nagyon rosszat tettek, hogy kettévágták. volt egy rakás másik könyv az utóbbi időben, ami elvonta róla a figyelmet, míg az előző részeknél szinte egyeduralkodó volt.

    nekem is az a legrosszabb ilyenkor, hogy várom, hogy hanyatt döntsön, aztán semmi. még egy kis pislákoló lángocska sincs, csak ásítozok közben. én is akarom, hogy jó legyen nekem, mint másnak.:D
    az éjféli cirkusztól én azért félek kicsit, mert utálom a cirkuszt, nem érdekel a cirkusz világa, és innen indulva nehezen tudom elhinni, hogy ez engem magába szippanthatna.

    VálaszTörlés
  14. Néha jó ez a rajongás. De legtöbbször ilyen mértékben már negem is zavar. Főleg az SZJG-t meg a Szukkubuszt unom, leginkább azért mert abszolút nem érdekel egyik sem.

    De többször volt már olyan, hogy valamit, ami első blikkre nem érdekelt, olyan dózisban kaptam, hogy egyszer csak már nem scrolloztam, kattintottam át, hanem elolvastam, hogy mégis mi ez, és elolvastam, és jó volt. Ilyan most az Éjszakai cirkusz, ami így már nagyon érdekel, korábban a Végzet ereklyéi trilógia, Szellemidéző trilógia.

    Most a Szukkubusz-al pl. az a baj, hogy minden második blogon erről szó egyik legfrissebb bejegyzés. A többinél nem írt ennyire egyszerre mindenki, volt egy kis időbeli elcsúszás, nem vált ennyire unalmassá vagy idegesítővé.

    Mondjuk viszonylag kevés könyves blogot olvasom, azokat sem mindig rendszeresen, így talán nem kapom olyan dózisban az infót. Illetve a molyt is csak a saját könyveim, olvasmányaim listázására, könyvek kiválasztására használom, nem nagyon követem a frisset, aktuális konfliktusokat.

    Collins hype-jának kicsit örülök még :) mert így el fogom olvasni, de ha nem ír róla Heloise egy olyan szuper bejegyzést, hogy csak na, akkor eszembe se jut. Túlságosan a Battle Royale-ra emlékeztetett, amit ugyan nem olvastam, mert nagyon morbidnak találtam az ötletet, és ellenszenves volt :)

    Harry-vel meg jó néha szembe jönni, eszembe juttatja, hogy jó lenne még vagy 100x-jára is elolvasni az egészet.

    George R. R. Martin is fellendült azért a sorozat kezdete óta, több GoT-s bejegyzést olvastam azóta, előtte meg egyet sem. A könyveket

    VálaszTörlés
  15. @Nima
    Az Éhezőket már ezer éve megvettem, mikor még nem volt ilyen divatos, mert tetszett a témája.
    Eddig tetszik, kb. a 40. oldalon tartok :D
    A Szabadulás is megvan, egyedül az tart vissza tőle, hogy nagyon hosszúnak tűnik.
    Az Éjszakai cirkusznál pont emiatt vacillálok, mert én is rosszul vagyok alapból a cirkusztól, viszont el tudom képzelni, hogy el jól megírt misztikus világ magába szippantson. Azért még topogok egy kicsit ez ügyben.

    VálaszTörlés
  16. @kai
    igen, biztosan vannak olyanok, akiket pont a nagy rajongás meg a folyamatos ismételgetés vesz rá, hogy elolvasson valamit.
    a szukubbusz is pont olyan könyv, amiről messzire kerülök mindent. nem olvasom ról a posztokat, hogy ki mit gondol, semmit, pont azért mert el akarom olvasni, és szeretném, ha új élmény lenne.
    én először meglepődtem, hogy ennyire természetesen hasonlítják az ÉV-t a battle royal-hoz, pedig szerintem nagyon más a kettő.

    igen, amikor a sorozatot megcsinálták Martin könyvéből, akkor elég sokfelé lehetett róla olvasni, de igazából én ennek csak örülök, több okból is. egyrészt Martin kénytelen folytatni a sorozatot, mert külföldön is erről szólt minden egy ideig, másrészt meg tényleg jó könyv, de mintha nálunk nem ismerné mindenki akinek tetszene. ettől talán felfigyelnek rá a későbbi rajongók.
    én anno úgy vettem meg a könyvet, hogy az első két részt egyszerre, mert szép nagy és vastag. fogalmam sem volt róla, mit veszek, és annyira jó volt rádöbbenni, hogy ez egy iszonyat jó sorozat, olyan, amilyet még nem olvastam. tényleg örülök, hogy akkoriban a net nem vette el tőlem a felfedezés örömét.

    @szeee
    igen, a szabadulás baromi hosszú, de ez ne tartson vissza. két könyv ideje.:)

    VálaszTörlés
  17. Én mondjuk szeretek rajongani :-D (persze, nem azért, mert sokan rajonganak x könyvért, hanem maga az érzés az, amit szeretek. Bár az is igaz, hogy eddig nem sok könyv váltotta ki nálam az elfogult rajongást. De amelyik igen, arról az elolvasása után igyekszem minél több mindent megtudni, infokat gyűjteni innen-onnan meg ilyesmi :-) )

    Az SZJG egy időben engem is érdekelt, de eh... most már kicsit én is unom, hogy ez folyik a csapból is, szval inkább pihentetem a dolgot, meg ja, tényleg a szukkubusz is ilyen még, hogy herótot kapok tőle, szval nálam is van egy ilyen visszahúzó ereje a rajongásnak.
    A Collins meg a HP-könyvek hypeja mondjuk engem nem zavar :-D Nálam ez nem igazán befolyásolja az érzéseimet az általam szeretett könyvekkel kapcsolatban, hogy van-e hiszti körülötte vagy nincs. (persze, ez csak akkor van így, ha még a hisztéria előtt sikerült elolvasnom őket. Máskülönben a hisztéria ált. azt vonja maga után, hogy - ha esetleg mégis a kezembe veszek egy sokak által rajongva szeretett könyvet, amit még nem olvastam - akkor akaratlanul is erős fenntartásokkal kezelem. És ez az olvasási élményemnek nem mindig tesz jót.)

    VálaszTörlés
  18. Mi az a Szent Johanna Gimi? Én nem is hallottam róla csak kb. 1 hete, de azt se tudom, hogy film vagy könyvsorozat, annyira nem figyeltem oda. :)
    A szelektív hallásnak-látásnak is megvan a maga előnye! :)

    VálaszTörlés
  19. @Heloise
    igeeen, az érzés az, amit én is szeretek. amikor várom, hogy mikor vehetem már újra kézbe, mikor találkozunk valamelyik szereplővel, mit fog mondani, hogy fog reagálni, sikerül-e kinyírni.
    jaja, jobb ezeket a könyveket a hiszti előtt elolvasni, mert utána teljesen más már kézbe venni. általában rám is inkább negatívan hat, mint ösztönzőleg.

    @Profundus Librum
    nem hallottál róla?? boldog ember, akkor sikerült elkerülnöd az örvényt.:D

    VálaszTörlés
  20. Én meg nem értem ezt a posztot :DDD
    (most lepihenek és próbálok valami véleményt kialakítani)

    VálaszTörlés
  21. Az éhezők viadalát még sikerült akkor olvasnom, mikor nem volt ekkora őrület, éljen-éljen. :)
    Az SzJG-be viszont én is beleestem, mert egyszerűen megszerettem, és talán én is sok voltam most vele a molyon kicsit, de azért igyekszem visszafogni magam. :) Elég vegyes olvasónak tartom magam ahhoz, hogy ezek az imádatok ne legyenek zavaróak. Nem szeretek egy helyen leragadni.

    VálaszTörlés
  22. Azt hiszem én már túl öreg vagyok a rajongáshoz, meg kiábrándult, meg kevésbé nyitott és adom át magamat a lelkesedésnek. Kérges a szívem, na. Szóval ezért aztán nem is zavar, ha mások ezt teszik, csak elnézően mosolygok, mert én is rajongtam még csak akkoriban nem volt ez az internet nevű médium ami fel tudta volna így duzzasztani a dolgokat. Volt 1-2 barátom, akikkel hasonló volt az érdeklődési körünk és órákat beszélgettünk könyvekről, írókról akikről rajtunk kívül senki se hallott - hittük legalábbis -, de most már tudom, hogy lehettünk volna többen is, csak éppen nem tudtuk elérni azokat, akik az ismeretségi körünkön kívül rendelkeztek hasonló érdeklődéssel. Ezen nagyon könnyít az internet. Ugyanakkor megváltoztak emiatt manapság az olvasási szokásaink, másképp válaszunk könyveket másképp tűnik fel valami. Az, hogy a friss megjelenések vannak mindig a blogoknál ez pont olyan, hogy az ember akaratlanul is a legújabb joghurtot keresi a boltban, ha éppen azt a reklámot nyomják. S én azt mondom, miért is ne tegyék a kiadók és a bloggerek, ha segíthetünk egymáson akkor miért ne… Mindig át lehet ugorni a szukkubuszos bejegyzéseket szerencsére, s találni olyat, ami inkább megfelel. A Szent Johannás őrületet amúgy felnőtteknél értetlenül nézem, csakúgy, mint amikor az offline könyvklubom velem kb. egykorú tagjai mind megőrültek az Alkonyatért és direkt egy összejövetelt szenteltek a sorozatnak. Elmentem, mint ellenpont, mert kíváncsi voltam, hogy mi az, ami ennyire megfogta őket… De vannak ilyen könyvek, hogy az ember az eszével tudja, hogy rossz, meg nem neki való és valahogy mégis van benne valami ami beszippantja , s ez van most a SZJG-vel és ez lesz már látom a Szürke 50 árnyalatával is. Mert majd mindenki elutasítja a BDSM-et, meg az „anyuci pornót”, de tuti a reklámok hatására rengetegen fogják olvasni és beszélni róla (nem feltétlenül könyves blogokon, de molyon, facebookon stb.) S amúgy arról a sorozatról is azt olvastam, hogy az embert minden józan esze ellenére képes beszippantani.
    Az egyetlen, amiben én is visszafogom magamat manapság, az a YA, mert ugyan annyira vonzók a könyvek, a reklámok, de már tudom, hogy a kevés kivételtől eltekintve engem már roppant idegesítenek a tini gondolkodás. Szóval mostanában erős vagyok és nem dőlök be pl. a Matched-nak, Delíriumnak, Őrzőknek, Beavatottnak stb. mert ritka az olyan, mint az Éhezők viadala ami abszolút megérdemelten hype-olt szerintem, vagy a Soulless, ami szintén 
    Az én filozófiám, hogy végy egy nagy lélegzeted, ugord át ami gyanús és tarts önmérsékletet meg távolságot.

    VálaszTörlés
  23. sztem hamarosan a blogok teli lesznek a szürke 50 árnyalatával.
    én a felnőtteken eluralkodott SZJH őrületet nézem csodálkozva. ennyire azért nem jó. tizenévesen szórakoztató, de azért 25 felett már nem egy nagy élmény. és mégis, egyiket a másik után nyomják le meglett emberek is.:)
    Zenka írt egyébként egy olyan posztot, ami pont az enyém ellenkezője, és végülis azzal is mélységesen egyetértek, attól függetlenül, hogy az én nézőpontomból tök másképp néz ki a rajongás.

    VálaszTörlés
  24. ez a Szürke valami perverz szexes? vagy mi ez?
    vannak benne nem emberi lények? (ez számomra alapvető info :D)
    a fülszövegből nem sok derült ki.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @szeee:
      az ulpiusos hírlevélből tudom én is, hogy ez valami szado-mazo lesz. szvsz ez legalább olyan beteg, mint a nekrofília, de hát akit vonzanak a furcsaságok, és nyitott, az biztosan olvasó lesz. én nem vagyok nyitott, cseppet sem.
      egyébként meg kinn felrótták a könyvnek, hogy twilight-koppincs, és ezt igazából az írónő nem is tagadta. bella és edward latexban, korbáccsal, és kampókkal.:> de asszem, emberek, nem vámpírok. bár ki tudja, biztosan élvezetesebb egy halhatatlan a végtelenségig kínozni, szal sose lehet tudni.

      Törlés
    2. Itt írtam róla, amúgy: http://olvasonaplo.freeblog.hu/archives/2012/03/24/50_arnyalatnyi_szurkeseg/
      De a BDSM alá-fölérendeltségi viszonyt jelent itt főleg, de teljesen hétköznapiak a szereplők, azaz emberek, semmi paranormalitás nincs bennük.

      Törlés
  25. ó, értem... na, ez az amit biztosan nem fogok elolvasni akkor.
    BDSM, jesszus, én tökre le vagyok maradva, ki kell gugliznom :D (majd kapok érte itthon :D)

    VálaszTörlés