Robert Gellately - Lenin, Sztálin és Hitler

Ez a rendkívül nagy ívű és sok helyen vitára ösztönző könyv annak a tragikus időszaknak a történetét mondja el, mely 1914 és 1945 között sújtotta Európát. A társadalmat ebben az időszakban két világháború, az orosz forradalom, a holokauszt, valamint a Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása formálta.
Robert Gellately, a 20. századi európai történelem elismert szakértője amellett foglal állást, hogy e tragédiák szövevényes kapcsolatban állnak egymással, és egymástól független eseménynek tekintve nem érthetjük meg őket. Az események középpontjában három személy: Lenin, Sztálin és Hitler áll, és Gellately világos gondolatmenetű, olvasmányos elemzéssel mutatja be, hogy e diktátorok utópisztikus - és borzasztóan hamis - eszméinek hajszolása vezetett a rémálomszerű társadalmi katasztrófához.
Gellately szerint a szovjet és náci diktatúrákról szóló tanulmányok többségének alapvető problémája, hogy szerzőik figyelmen kívül hagyják Lenin kulcsfontosságú szerepét a kibontakozó drámában. A nemrégiben megnyílt orosz és német forrásokat is felhasználva elutasítja a "jó" Lenin mítoszát, és meggyőző társadalmi-történelmi beszámolóval szolgál mindhárom diktatúráról, mélyrehatóan bemutatva azok hasonlóságait és különbségeit. Bemutatja, hogy a Sztálin és Hitler közötti ádáz rivalizálás miként vezetett elkerülhetetlenül megsemmisítő és népirtó háborúhoz, végül pedig arra is figyelmeztet, hogy e rettenetes küzdelem hatása még napjainkban is érzékelhető.
Kiadja az Alexandra.

A történelem szerintem egy nagyon bonyolult valami. Összefüggések, szövetségek, érdekek és ellenérdekek tömkelegét kell megvizsgálnunk, ha egy esemény kiváltó okai után kutatunk. És akkor a titkos paktumok, rejtett szándékok még nem is biztos, hogy feltétlenül tudomásunkra jutnak, nem is beszélve az emberi tényezőről. Nehéz olyan könyvet találni, amelyik kimerítően körüljárja az adott témát, mindent számításba vesz, és felgöngyölítve az okokat és okozatokat, visszanyúlik a gyökerekhez, és magyarázatot ad, hogy mi miért történt, miért épp azokkal, és miért épp akkor.

Lenin, Sztálin és Hitler kulcsfontosságú szerepet játszott a második világháború kirobbanásában. Gondolom, ezzel még semmi újat nem mondtam, mert Sztálin és Hitler tettei és indítékai elég nyilvánvalóak, tanultunk róla az iskolában, és a témával kapcsolatban mindenhol az ő neveikbe futunk bele.

Ennek a könyvnek az újdonsága, már akinek újdonság, abban rejlik, hogy bevonja az egészbe Lenint, akiről a köztudatban nagyon sokáig egy egészen másféle kép élt, mint amilyen valójában volt. A "jó Leninről" tanultunk, a munkásosztály példaképéről, emberek felszabadítójáról, a forradalom atyjáról, akiről már óvodások hallgattak meséket, jó korán megkezdve az agymosást.

Gellately részletesen felvázolja, milyen is volt valójában Lenin, a zsarnoki és diktatórikus rendszer megálmodója, milyen célok vezérelték, és milyen szerepet töltött be az események kirobbantásában. Őt és Sztálint nem lehet egymástól elválasztani, hiszen mindent, amit Sztálinnak tulajdonítunk, a titkosrendőrségtől kezdve a munkatáborokon át a diktatórikus kormányzási módszerekig, Lenin dolgozta ki, ő csak jó tanítványként követte mesterét. Minden empátiától mentes, hatalommániás alak volt, aki kíméletlenül irtotta azokat, akik útjában álltak az általa elképzelt rendszernek. Hitlerhez ugyan semmi köze, de minden, ami Oroszországban (majd később a Szovjetunióban) történt, az Lenin miatt történt, Sztálin nem tett mást, csupán fanatikus leninistát csinálva önmagából, volt képes a diktatórikus uralomra.

Számomra igen érdekes az a különbség, ahogyan a nagyvilág a nácizmus és a kommunizmus embertelen tetteire reagált. Mintha a két rezsim mögött létező eltérő ideológia az egyik tetteit indokolná, és elfogadhatóvá tenné, míg a másikat elítélhetné, pedig a népirtásra nincs mentség, legyen mögötte bármilyen vezérelv, és az elnyomás akkor is elnyomás marad, ha felszabadításnak álcázzák, de mindkét rendszer mellett/mögött állt egy hatalmas, támogató tömeg, akik valóban a magukévá tették a fennálló rend elveit.
A könyvben végig egymás mellett halad a két rendszer összehasonlítása, tanulmányozása Leninnel kezdve az első világháborún át egészen Hitler haláláig, történelmi eseményekkel, személyiségelemzéssel, társadalmi hatásokkal, részletesen elemezve minden mozzanatot, politikai döntést, minden személy szerepét, és a hatalomhoz való viszonyát, aki a történelemre hatást gyakorolt. Nagyon olvasmányos formában tudhatjuk meg, hogyan lett a két ideológia egymásnak feszüléséből és világuralmi törekvéséből végül világégés.

Furcsa erről a könyvről véleményt írnom, össze sem tudom röviden foglalni azt a hatalmas tényanyagot, ami már egyébként is ismert, és amit az újonnan megnyílt levéltárak dokumentumai egészítenek ki; az események tekintetében semmi újdonsággal nem szolgál, de Gellately látásmódja és stílusa a száraz és tömény tényekből egy nagyon fogyasztható, és olykor nagyon is érdekfeszítő történelemkönyvet hozott létre.
Amivel nekem időnként gondom akadt, hogy elvesztem az ide-oda utalások tengerében, és sokszor úgy kellett kibogarásznom, hogy ki is mondta azt, amivel ki is nem ért egyet, és akkor most ki mit is gondol, meg én mit gondoljak? Nehéz a téma, sok mindent próbált belesűríteni, de a stílusa megkönnyíti a befogadást.
Ha valaki még csak most ismerkedik a korszakkal, és tényleg érdeklik a világháborúk, az semmiképpen ne hagyja ki, mert itt szinte mindent egy helyen megkap. De az is találni fog benne érdekességeket, még ha talán újdonságot már nem is, aki tud egyet s mást a múlt századi történelemről.