Holly Black - A fehér macska

Cassel átoktevők családjából származik, akiknek hatalmukban áll, hogy kezük legkisebb érintésével megváltoztassák valaki érzéseit, az emlékeit, a szerencséjét. Mivel az átoktevés törvényellenes, ők mindannyian gengszterek vagy szélhámosok. Kivéve Casselt. Az ő érintése nem varázslatos, úgyhogy ő kívülálló, az egyenes srác egy görbe úton járó családban. Mindössze egyetlen apróságot kell elnézni neki, hogy három évvel ezelőtt meggyilkolta a legjobb barátját, Lilát.
Az azóta eltelt idő alatt Cassel, beleolvadva a tömegbe, gondosan felépítette a normalitás látszatát. Ám a látszat bomlásnak indul, amikor Cassel egy szörnyű álomtól űzve, amiben egy fehér macska akar neki valamit mondani, egyik éjszaka elkezd alvajárni. Más, felkavaró dolgot is észrevesz, két bátyjának furcsa viselkedését is beleértve. Titkolnak előle valamit, amiből egy rejtélyes történet bontakozik ki. Ahogy Cassel elkezdi gyanítani, hogy részese egy óriási csalásnak, azt is szeretné megtudni, valójában mi történt Lilával. Az is lehet, hogy még mindig életben van? Hogy ezt kinyomozza, Casselnek túl kell járnia az összes körülötte lévő szélhámos eszén.

Könyvmolyképző

Eléggé nyögve indult a kapcsolatunk, nem is tudom megmondani, miért olvastam tovább, de nagyon jól tettem. Boszorkányos világ, ahol konkrétan senkit nem neveznek boszorkánynak, hanem csak simán átokvetőknek. Az átokvetők különböznek, vannak, akik az emlékeket babrálják meg, vannak, akik a szerencsét, az érzelmeket, álmokat hozhatnak, és nagyon ritkán születnek olyanok, akik képesek az átváltoztatásra, vagyis embereket képesek valami mássá változtatni, élővé vagy élettelenné. De ez mind kiderül a fülszövegből is, ami viszont nincs benne, az a hangulat, amit a karakterek hoznak magukkal.
Cassel egy 17 éves kamasz, mindenféle gyermekded allűr nélkül, és bár a YA behatárolja a lélekelemzést, egészen érezhető, hogyan válik egyre keményebbé, ahogy fokozatosan rájön, kik és miket követtek el ellene. (ha egy tízessel idősebb lenne...) Mert az egy dolog, hogy boldog mosollyal álldogál a szerelme holtteste felett, és megint más, ha ebben a családja is benne van. Mondjuk alapból sem volt egy egyszerű eset, bár teljesen megértem, hogy úgy gondolja, mindnekinek jobb addig, amíg az anyja börtönben van, és nem tudja megkavarni az eseményeket.

A maga nemében ez egy nagyon különlegesen felépített világ, nem emlékszem, hogy találkoztam volna hasonlóval. Holly Black nem csak nagyon jó karaktereket alkotott, de letehetetlenné teszik a könyvet a fordulatok is, és szerencsére a stílus is megüti a mércét.
Viszont, amiért haragszom, ha tehetséges írók a YA-ba kapaszkodva megelégednek félmegoldásokkal, és ettől a könyv teljesen súlytalan lesz. Amíg olvastam, nem akartam letenni, viszont visszagondolva semmi olyasmit nem tudok mondani, ami nagyon megragadt volna bennem. Izgalmas, érdekes, különleges, de csak egyszer olvasós, viszont folytatásvárós.
Szóval olyan tudja fene, milyen, de időtöltésnek elsőrangú.