Home » , » E-kről, sokadszorra

E-kről, sokadszorra

Written By Tara Nima on 2014/12/11 | 64 megjegyzés

Az Agave közzétett némi gondolkodnivalót a facebook oldalukon, és úgy gondolom, nem kellene elmenni mellette szó nélkül.

Az e-k, mint ahogy a kommentekben is látszik ott alant, nagyon megosztják az embereket. Van, aki azt gondolja, minek, van, aki csak azt vesz, vagyis venne, ha lenne, van, akinek minden kell, papír is, e is. És közben a kiadó meg ott van, ahol a part szakad: nem úgy fogynak a könyvek, ellenben a letöltések meg annyik, amennyik, tudja fene, mennyik, a lényeg, hogy a kiadó nem tud így profitálni.
Megjegyzem, egyetértek. Ha mindenki csak letöltene, egy idő után oda jutna a könyvkiadás, hogy nem tudna egyetlen szál könyv sem megjelenni, mert nem lenne miből finanszírozni.
Szóval teljesen megértem, miért született meg a poszt.

De akkor nézzük meg, hogy is áll most a piac e-könyvek terén, így, szakértőtlen szemmel.
Tavaly ilyenkor mondhattam volna, hogy elég silány a választék, mostanra ez már nem annyira igaz. Pont az Agave az, aki a lehető leghamarabb elérhetővé teszi a könyveit elektronikusan is, és azt hiszem, az utóbbi 1-2 évben az összes új megjelenésből lett e. De szinte az összes kiadót felsorolhatnám, majd' mindenki hozott valamit, kivéve párat, aki teljesen elzárkózik előle; hogy ez miért jó nekik, én nem látom, de ők biztos igen.

És ezek után próbálok nem hülyének nézni senkit, én sem szeretnék annak látszani, szóval a helyzet a következő.
E-könyvek nem azért léteznek, mert a legtöbb kiadó ebben a formátumban is megjelentet. E-könyvek, még ha nem is ilyen profi minőségben (erre még azért visszatérek), de évek óta léteznek, már akkor voltak, amikor még senki fejében meg sem fordult a gondolat, hogy ezeket is lehetne árulni.
E-könyvek azért léteznek, mert igény van rá, és ha hinni lehet az Agavés többezres letöltési adatnak, elég nagy igény van rá.
A facebookos poszt alatt lehet olvasni, hogy miből áll meg nem áll egy e, de akkor röviden: itt is ki kell fizetni minden egyéb költséget, ami a papírral jár, kivéve a nyomdaköltséget, plusz én még azért ide számítom a kereskedői árrést is, de mivel nem tudok róla, hogy bárki is árulná a saját e-jeit (dehogynem. Delta Vision, Ad Astra), viszont az e-áruházaknak is van valamennyi költsége, csak nem annyi, mint a papírt árulóké (mivel az Agave bevállalta az e-ket, úgy gondolom, jelentősen kevesebb.), szóval még azt is bele lehet venni a költségekbe.

Vannak előnyei, egyesek szerint hátrányai is. Nekem jobban kézre áll egy olvasó, mint a könyv. Aki szeret lapozgatni, meg szagolgatni, ám legyen, szerencsére nem kell magát megfosztania ettől a kulturális élvezettől, én nem ragaszkodom egyikhez sem. Szeretem viszont, ha a másfél mázsás monstrum nem lapít szét olvasás közben, nem töri le a kezem, és nem vág bele a combomba, hanem szépen illedelmesen megfér a pár grammos olvasómon. De igaz ez a könnyebb, vékonyabb könyvekre is. Nem teszek különbséget.
Azt mondják, szépen mutatnak a könyvek a polcon. Ezzel nem tudok vitatkozni, az én polcaim is marha jól néznek ki.
Meg hogy az e-ket nem lehet mutogatni, hát honnan fog látszódni, hogy valaki olvasott, ha nincs egy szál könyve sem a polcon? Na, de most komolyan. Ez tényleg érdekel bárkit is?
Az e-k általában olcsóbbak mindenhol, kivéve, mikor nem. Ez most hülyén hangzik, de sokszor látom külföldön, hogy van, hogy ugyanannyi, vagy drágább is, mint a papír. Egy ideig. Aztán szépen lemegy az ára. Nem időnkénti akciók vannak 20-25%-kal, hanem drasztikusan leviszik az árakat. Annyira, hogy pl. egy sorozat nyitó kötete akár ingyen is hozzáférhető egy ideig a következő rész megjelenésekor. Kell ennél nagyobb ösztönzés a vásárlásra? Nem hiszem.
Én megértem, ha valaki nem szereti az e-ket, de ne kérdőjelezze meg azoknak az érzéseit a formátum iránt, akiknek meg bejön.

Hogy itthon egyszerűbb letölteni a kalózt, mint megvenni a sokszor nem is létező vagy drágának tartott e-ket, annak is megvan az oka.
Mondhatnám, hogy rossz szokás, de ezzel elbagatellizálnám a problémát, amit nem szeretnék, de tényleg az. Megszoktuk, hogy rákeresünk, és hopp, már a miénk. Majd ha ráérünk, beleolvasunk. aztán lehet, hogy soha többet nem nyitjuk ki. Megtehetjük, hiszen ingyen jutottunk hozzá, nincs bennünk a kényszer, hogy ha már pénzt adtunk érte, el is olvassuk. Merthogy nem volt bennünk meg a kényszer, hogy a miénk legyen, különben megvettük volna. Szemét dolog, mert ezzel a kiadónak költsége volt, de ha egyébként sem vette volna meg a letöltő, a kiadó ezzel túl sokat nem veszít. Ők azok, akik a letöltési statot növelik, viszont a potenciális vásárlók körébe nem tartoznak bele. (Gilmore Girls, megvan? Rorynak cikket kellett írnia az mp3-as kalózletöltésekről. a srác közölte vele, hogy minden megvan neki, Abbától Zappáig. igaz, szinte semmit nem szeret, de nem is ez a lényeg. az a cél, hogy meglegyen minden. ez is egyfajta ember.)

Mindenki az árakat nézi meg először, én is. Nyilván az ingyennél nincs olcsóbb, csakhogy.
Az ingyenes megoldásoknál az esetek 95%-ában elég sok kívánnivalót hagy maga után a minőség: szétesett, hibás, szar minőségűek ezek a könyvek. Csak magamat tudom alapul venni, de sztem vagyunk még így néhányan, akiket idegesít, ha nincs sorkizárás, ha a rossz pdf konvertálhatatlan valami normálisan kinéző formátummá, ha nem javították ki a szöveget, mielőtt felnyomták valami javíthatatlan file-ba, és még sorolhatnám.
Ezzel szemben ott van egy vásárolt e, ami azonnal élvezhető, anélkül, hogy kihullana a hajam az idegtől. Amiket én eddig vettem e-ket, minőségi könyvek voltak, azonnal olvashatóak, élvezhetőek. És igen, ezeket meg kell fizetni, mert teljesen egyetértek a kiadóval, ha egyszer már elhozták nekünk, és mi olvasni akarjuk, fizessünk érte. Nem kérnek lehetetlent.

Hogy kinek mennyi az a határ, amit még kifizet, más kérdés.
Lehet ezt nézni olyan szempontból is, hogy ha én a tartalom miatt veszem meg, miért akarnék kevesebbet fizetni, mint a papírért, meg nem azt kellene nézni, hogy a kiadónak mennyibe fáj, és mennyi a haszna rajta, hanem én akarom-e olvasni, csakhogy ott van az a fránya külföld, példaként a szemünk előtt, az akcióikkal, a filléres e-könyveikkel, (és akkor emellé még bele sem gondolok, hogy mekkora a különbség a mi fizetésünk és a kinti fizetés között, mert még nagyobb lesz a szakadék a filléres kinti, és a mi könyveink között) és igen, van az a pénz, amire már azt mondjuk, hogy na, ennyit nem.
De az tényleg nem jó, ha semennyit sem. Vannak akciók, annyi, amennyi, és ha már vannak, ki kell őket használni.
Át kell állítani az agyunkat, hogy ne elégedjünk már meg a szarral, ami torrenteken elérhető, hanem viseljük el hősiesen, hogy pont olyan minőséget veszünk kézbe a kifizetett e-k személyében, mint amit papírkönyvben is elvárunk.
És igenis, legyen elvárás a minőség az elektronikus formátumnál is.
És igenis, ne sajnáljuk érte a pénzt. (egy bizonyos határon belül.)

Vannak még hiányosságok, nem kevés, nincs minden e-ben, mert nem akarják, nem lehet. Majd kihal pár generáció, és ez is megoldódik, de addig szükség van ránk is, hogy a rendszer működjön, és a kiadókra is, hogy valahogy összetalálkozzanak az elvárásaink.
Valószínűleg lennének megoldások a letöltések visszaszorítására, bár nem tudom megérteni azt az olvasót, aki a saját példányát osztja meg, névvel, címmel. Vannak agyhalottak, ez van.
A kiadók nem akarják lejjebb vinni az árat, mutogatnak mindenre, veszteségre, áfára, jogdíjakra meg a kicsi piacra, amiből nekem úgy tűnik, hogy igazából abban sem biztosak, akarják-e ezeket az e-ket. Nem muszáj, de attól még lesz, csak senkinek nem fog pénzt termelni.
A kínálat már nagyobb, mint egy éve, de még mindig nem elég. Nincs mindenből, sokszor nem is lehet tudni, érdemes-e várni az e-re, lesz-e bizonyos könyvekből, vagy van-e már. Ha nem tudok róla, hogy a Galvestont lehet majd kapni e-ben, nem is kerestem volna, sőt, észre sem vettem volna, mert az áruházban sehol nem látni új megjelenésként, a kiadó meg nem jelezte sehol.
Az e-k a kalózok édesgyerekei, a kiadók elég mostohán bánnak velük.

Az olvasó meg itt áll, és pattog a két oldal között, mert az nyilván senkinek nem lenne jó, ha összecsuklana a könyvpiac, aminek ha épp nem az Alexandra az oka, akkor a torrentezők, viszont itt vannak az oldalunkon az egyre nagyobb rétegű olvasók igényei, amivel csak úgy mellékesen foglalkoznak.
Valószínűleg nincs mindenben igazam, nem látom át teljesen az egészet, nincs minden infó a birtokomban, de aki nem ássa bele magát a témába, és csak úgy szeretne létezni a világban a maga kis olvasójával, még ennyivel sincs tisztában, hiszen honnan is tudhatná.

Időközben megjelent egy cikk az indexen is, úgy tűnik, most mindenkit ez foglalkoztat, aki valamilyen szempontból érdekelt az e-kben.

Dworkyll etikai elemzése 
(bocsi, nem tudok a blog.hu-n kommentelni)
Érdekesek a megbontások, nagy részükkel egyet is értek, viszont van pár, amibe bele tudok kötni.
- Az egyik ilyen a mások véleményére való hagyatkozás, akár a molyról, akár blogokról van szó. Tudjuk, mert balhé is volt belőle egészen rendes, hogy a molyos vélemények cenzúrázva vannak láthatósági szempontból (is). Innentől kezdve kérdőjeles, érdemes-e hagyatkozni bármire is, amit az ember arcába tolnak ott.
A bloggerek véleménye szintén nem feltétlen releváns. Ez egy erősen szubjektív műfaj, és csak úgy ad hoc nem érdemes akárki véleménye alapján pénzköltésbe kezdeni. Kell a saját emóció a könyv irányába. Ezt lehet letöltéssel orvosolni, de úgy is, mint ahogy egyre több embert látok, elmegy a könyvesboltba, és nem csak beleolvas, de ott kiolvassa. Érdekes.
Szóval én teljesen rendben levőnek találom (mint olvasó ember, és most nem foglalkoznék a kiadó anyagi részével), ha valaki letölti, beleolvas, és ha tetszik neki, megveszi. A kiadó lehet, hogy rövid távon szívja a fogát, de hosszú távon jobban jár, mert kevesebb csalódott vásárlója lesz, ami mostanság azt jelenti, hogy megmarad vásárlónak. Mondom, HA megveszi a letöltés után. Feltételezzük, hogy meg.
- Hogy a könyvtár mennyiben jobb, mint a letöltés... mintha azt olvastam volna a kommentekben, hogy egy példányért fizet. Amit aztán elolvashat bárki, aki arra téved, számszerű korlátozás nélkül. De egy példányért fizetett az is, aki megcsinálta az e-t...
- Aztán írod a kölcsönkérést. Ha én jótét lélek lennék (nem vagyok), kölcsönadnám a könyveim. Van mondjuk 10 barátom. Én megveszem, a 10 barátom meg mind kölcsönkéri. Nem egy könyvről van szó, hanem mondjuk 20-ról, vagy akármennyiről, mindenki válogathat a polcomról, ami tetszik. Ez a 10 ember ezeket a könyveket soha nem fogja megvenni. Nem csak azt az egyet nem, hanem abból az 1500-ból egyet sem, ami a polcomon van. Innentől én megdőlni látom a kölcsönadás etikai létjogosultságát, és beszámolom elkönyvelhető és borítékolható veszteségként a könyvtáras olvasók mellé. Nem kis tétel, ha nagyon utána számolunk.
- És aztán ott van az a helyzet, amivel nem számoltál. Van egy sorozat, megvette X, én meg elcserélem vele valami másra. Ha csak egy sorit/könyvet és egy ember nézünk, nem tűnik nagy tételnek, de szorozzuk ezt fel minden oldalról. Van egy rakat könyvem, amiért nem fizettem, hanem elcseréltem. Igaz, amivel cseréltem, azért fizettem, de más kiadónak, esetleg régebben (ami azt jelenti, hogy jóval kevesebbet, mint amit a cserekönyv most ér), esetleg kiadónak sem, mert antikból vettem. Akárhogy is, én már nem leszek beleszámítható bevétel a kiadói költségvetésbe mondjuk egy 5 kötetes sorozattal, aminek darabja 3000 forint környéke. Ez sem kis tétel. (Gondolom, mindenki tudja, mekkora forgalmat bonyolít a Rukkola...)

Innen nézve a kalózkodás csak egy tétel a sokból, ami nem hoz bevételt a kiadónak. Igaz, hogy az egyszerűsége és a nagyobb platformja miatt ez többnek tűnik, és valószínűleg több is valamennyivel, de akkor is csak egy tétel a sok közül. Legalábbis ahogy én látom.
A fb-os poszt alatti kommentelővel értek egyet: a fizetőképes és fizetni akaró rétegre kell koncentrálni, és ebbe beletartoznak azok is, akik szeretnének e-ket venni. Ami egyébként, úgy tudom, a világon mindenhol veszteséges. Nyilván egy amerikai olvasói piac arányaiban sokszorosa a magyarnak, jobban elbírja a veszteséget, de nálunk meg arányaiban drágábbak a könyvek, és mégis hozzuk évente a több milliárdos forgalmat a kereskedőknek. (Hogy abból meg mennyi jut vissza a kiadóknak, az ne az olvasó sara legyen már.)
SHARE

About Tara Nima

64 komment :

  1. Már én is gondolkodtam egy ilyen poszton, de nagyjából leírtál mindent. :)

    VálaszTörlés
  2. "Vannak akciók, annyi, amennyi, és ha már vannak, ki kell őket használni."
    Vannak, vannak, de ha nem tud róluk az egyszeri paraszt, akinek még csak halvány sejtése van arról, hogy itthon is lehet e-könyvet venni, akkor mégis hogy jusson el a vásárlásig? Nem vagyok rátapadva olyan sok kiadóra fb-n, de egyiket se láttam még nagyon kampányolni, hogy olcsó az e, vegyed most. Nem látom az e-könyves áruházakat sem reklámozni, nem látok semmit, amitől egyáltalán megfordulna a fejemben, hogy jé, ilyet is lehet. Legutóbb a Delta Visionnél futottam bele e-könyvbe (mert ők legalább a kiadói webshopban árulják, ami vélhetően olcsóbb is, mint akárhol máshol), nagyon rendesen 999 Ft-ért. Na ott majdnem elgyengültem, pedig soha nem fordult még elő velem, hogy e-könyvet akartam venni, mert ami tetszik, az kell a polcra is, kétszer meg nem fizetek. De ha ez a fejlövésem nem lenne, simán megvettem volna, ennyiért a hülyének is megéri.
    Csak ehhez ugye az kell, hogy lássam, hogy az is van, ne nekem kelljen futni utána. Az Agavénál ha felmész a weboldalra, egy darab e-könyvet nem látsz, de még csak utalást se rá, hogy léteznének olyanok. Szóval még mindig azt mondom, hogy sírni éppen lehet, mert tényleg szar a helyzet, csak nem az a megoldás, hogy szajkózzuk, hogy mától senki ne töltsön le könyvet, mert az csúnya dolog. Van ez a marketing nevű csoda, ami valahogy nem ért még el az e-könyvvel foglalkozókig, pedig tök hasznos cucc. Oda kell tolni az ember arcába, hogy nézd, spórolás, olcsó könyv, el se kell menni a könyvesboltig, ez neked baromi jó, vedd meg! Nem várni kell a csodát, hanem aktívan tenni érte, nem csak tessék-lássék, aztán duzzogni, hogy hát mi kiadtuk, innentől a vásárlók szíveskedjenek fellendíteni a piacot.
    Az Agavéval kapcsolatos ellenérzéseim nyilván benne vannak ebben a pár sorban, de inkább csak stílusában, a tartalmat nem hiszem, hogy befolyásolta. Nincs reklám, nincs vásárlás, ez elég egyértelmű összefüggés. És amíg ez így van, addig nem igazán látom létjogosultságát a hisztinek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ja, tényleg, a DV maga árulja a könyveit. asszem, ő az egyetlen.

      egyébként igazad van, senki nem tud róla, így nehéz eladást produkálni.
      én mióta rákattantam az e-kre, kitettem a felső sorban az értékelhető áruházak linkjeit, nem tudom, hányan használják, egyáltalán feltűnt-e valakinek, fogalmam sincs. dehát látod, még ez sem segít rajtam se, ha nem kérdezek rá bizonyos könyvekre, azt sem tudtam volna, hogy kereshetem őket, mert gondolom, az áruháznak nem jattol eleget a kiadó, így ki sem teszik, ha felkerül valami új könyvük, a kiadó meg mintha inkább eldugná, minthogy reklámozná.
      a marketingesek meg kurvára nem értenek a szakmájukhoz.

      Törlés
    2. Az Ad Astra is árulja a saját könyveit.
      Meg a Portal Pressnek is van webáruháza, bár több mint egy éve nem frissült, úgyhogy lehet hogy ott nem lehet már vásárolni.
      Meg a Galaktikabolt-ban is lehetne vásárolni, ha az áraik olyanok lennének, mint amit egy kiadói webboltban elvárna az ember. Sajnos szerintük az az akció, ha kiírják hogy mennyi az ár a papírkönyvhöz képest :)

      Az Agavéval kapcsolatban viszont az a poén, hogy nekik van saját webboltjuk, ahol egy jó darabig árultak ebookot. Csak négy darabot (LOL) de a mechanizmus ott volt készen.
      Aztán sajnos összeálltak a DiBook-kal és a saját webboltjukból teljesen eltüntették a nyomát is az ebook vásárlás lehetőségének is.

      Törlés
  3. Hú, de friss vagy így hajnalban! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. még tegnap megírtam, csak mára sikerült kiigazgatni. :)

      Törlés
  4. Nagyon jól leírtál mindent, ahhoz nincs is mit hozzáfűznöm.
    Ami eszembe jutott, hogy hat-nyolc, talán több évvel ezelőtt, amikor még szinte gyerekcipőben járt az otthoni e-könyv készítés is, kezdtem kapacitálni a kiadót, hogy most kéne megfogni, lecsapni az e-könyv piacra. Folyamatos nem volt a válasz. Nem is tudom, talán tavaly kezdték el ők is az e-könyvek árusítását, vagy legfeljebb két éve...
    Majdnem azt mondom, minek. Szerintem a kiadók menthetetlenül elkéstek. Mostanra olyan "kultúrája" lett az illegális e-könyv készítésnek és letöltésnek, hogy gyakorlatilag behozhatatlan a hátrányuk, főleg, hogy nem tudják "akciós", olyan elérhető áron adni, amely az olyan kis lelkizőknek, mint én, akik nem szeretik az illegális dolgokat, is megéri megvenni.
    Az Amazonról gyakran veszek e-könyvet, a magyar piacról... jó, ha kettőt vettem, tán még azzal is sokat mondok.
    És hogy legyenek igényesek a népek? Ugyan már, hisz nem e-ben, hanem papírban is olyan szemetek jelennek meg elérhető áron vagy épp méregdrágán (és a szemét alatt nem a tartalomra gondolok, hanem a minőségre: igénytelen fordítás, nyomtatási hibák tömkelege, "hozzá se értem, már szét is esett" kötés-fűzés (?), stb.), és az emberek veszik, viszik és nem reklamálnak, hogy a pénzükért valami minőséget mégis elvárnának... sőt, akinek van képe szóvá tenni, hogy ezt talán mégse, még az a bunkó. Nekem nagyon úgy tűnik, Nima, hogy az olvasótáborhoz képest van egy szűk kör, akit érdekel, hogy mit vesz a kezébe (értsd, nem csak tartalom, hanem minden szempontból minőség), de a többség...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. bizony, már nagyon elkéstek.
      azt hiszem, az agave tesztelte először a piacot két magyar író könyveivel, Kondor meg Baráth regényeivel. amik akkor már évek óta készen voltak jó minőségű e-ben. persze, hogy csőd volt, nem kellett senkinek.
      ehhez képest most azért vannak olyanok is már e-ben, ami kalózként még nem létezik, ki tudja meddig.

      hát az igényesség meg tényleg olyan, hogy vagy van, vagy nincs, a nép általában kénytelen beérni azzal, amit kap: silány fordítás, kötés. de azért szerencsére nem csak ilyenek vannak. :)

      Törlés
  5. amit nem értek, hogy a kiadók miért nem használják ki a saját webshopos felületeket, és árulják ott az e-jeiket?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondolom, drága lenne a fejlesztés, amivel e-könyvet is lehetne árulni. Webshopnál dolgozom, úgyhogy ezt egy kicsit átlátom, teljesen külön téma a letölthető tartalom, bérelhető webshopnál esetleg a drágább csomagot kell hozzá választani, sajátnál meg belefejlesztetni az e-könyvet, és az azért nem öt perc meló, meg nem is tíz forint. Persze jobban megérné, de ilyen szempontból kicsit megértem a hezitálást, nem feltétlenül akarnak százezreket belerakni olyan dologba, ami nem biztos, hogy bejön (bár ennek sincs sok értelme, annyira azért nem vagyunk balkán, hogy ami külföldön működik, az nálunk teljes csőd legyen). Csak abba nem gondolnak bele, hogy így meg nem kapnak tényleges választ arra a kérdésre, hogy van-e igény az e-könyvre, mert az olvasókat nem érik el vele. Ördögi kör.

      Törlés
    2. ez biztosan így van, de hosszútávon mégiscsak ez lenne a célravezető, nem?
      mert anno biztosan nagyon örültek a szandi megjelenésének is, mára meg már nem győzik nyögni, hogy ennyire kiszolgáltatták magukat.
      most ugyanezt látom az e-kkel is. kiadják külső áruházaknak, ami most még olyan feltételekkel árusít, ami megéri a kiadóknak, de sztem nem lesz ez mindig így.
      és még mindig azon vagyok kiakadva, hogy a gabos könyvet nem lehetett észrevenni, hogy bekerült az adatbázisba, mert az oldalon nem látszott, hogy létezik a könyv, csak ha rákerestél, de ha azt sem tudod, hogy van e-ben, minek keresnél rá? ennyi előnye lenne a saját e-oldalnak, hogy ott legalább szem előtt lenne.
      de oké, maradjanak az áruháznál. simán lehetne egy olyan listát csinálni a kiadói oldalakon, ami felsorolja, milyen könyvek elérhetőek e-ben, és hol. mert vettem én olyan könyvet is, amit csak a librinél lehetett kapni, sehol máshol, azt is véletlenül vettem észre.
      aki meg nem élelmes, nem jár utána, sose tudja meg, mi hol van.
      úgyhogy oké, ne fejlesszenek, majd fejlesztenek mások, de egyelőre ezeket úgy kezelik, mintha nem is lennének.

      Törlés
    3. Jaja, mint szégyellnék, hogy vannak e-könvyeik is, vagy nem tudom. Nem értem, minek kell dugdosni. Vagy ha már dugdossák, akkor mit kell sírni. Meg ha csak dugdosni csinálták meg, akkor egyáltalán minek öltek bele pénzt meg energiát. Fura az egész.
      Ilyenkor azért örülnék, ha valami nyilvános helyen nyilatkozna valamelyik kiadó a kérdésről, mert annyira alapvetően logikátlan, ahogy ezt kezelik, hogy épeszű olvasott emberből nem nézem ki. Néha feltör a naiv énem, és feltételezem, hogy van valami általunk nem ismert oka a jelenségnek, és érdekelne, hogy mi az. De mivel ez sosem történik meg, kénytelen vagyok annál a verziónál maradni, hogy szokás szerint az emberi ostobaság az oka az egésznek.

      Törlés
    4. egyelőre minden nyilatkozat úgy végződik, hogy akárhogy is, magyar piacra e-ket nem éri meg csinálni, mert nem veszik elegen, és különben is, a letöltők.
      az a vicc egyébként, hogy szerintem semmivel sem készül több e illegálisan, mint mondjuk 7-8 évvel ezelőtt, de eddig ez nem volt gond, semminek az okaként nem ráncigálták elő.

      Törlés
  6. Nem vagyok érintett a témában, de amennyire én látom, alapvető különbség van már megint az olvasói és a kiadói igények között. Viszont nem értek egyet abban, hogy azok, akik letöltötték, nem jelennek meg vásárlóként. Több ismerősöm van, aki szívesen megvenne e-ben könyveket, ha a papír 4000 után e-ben nem 3500, hanem mondjuk csak 2700-3000. Van az a határ, amit nem hajlandóak megfizetni egy olyan kiadványért, amit még csak a polcra sem tehetnek. Bevallom, én még ellenállok. Nagyon szimpatikus az elv, és minden alkalommal, amikor féltégla kerül a kezembe, teszek egy aprócska lépést az olvasó felé, de igen aprócskát. :) Mindenesetre amíg nincs normális áron hatalmas választék, még ha el is csábulnék, az angol kiadványokat venném meg. Mert könyvet ugyan nem töltök le, de hülye sem vagyok. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. lehet, hogy félreérthető voltam. van egy réteg a letöltők között, akik mindent letöltenek, ami az útjukba kerül. ha részletezem, hányféle letöltő van, sose lesz vége ennek a posztnak.
      de a lényeg, hogy vannak azok, akik a letöltések mellett költenek még könyvekre is, papírra is, e-re is, mikor mire, és vannak olyanok is, akik nem vesznek semmit, se könyvet, se e-t, csak letöltenek. hogy melyik csinál nagyobb kárt, az csak nézőpont kérdése.
      és nyilván az olvasói meg kiadói érdekek sose fognak találkozni, eléggé ellentmondanak egymásnak, de valami konszenzusra akkor is kell majd jutni, mert valamiért a kiadók a recesszió okát a kalózokban keresik, holott közel sem biztos, hogy miattuk ilyen gáz a helyzet.
      nem tértem ki arra sem, hogy nálam annak is van határa, amit egy papírkönyvért kifizetek. van, ami kell a polcra, van, ami meg nem. ennyi.

      tényleg, mondjunk már egy épkézláb indokot, ami igazolja, miért kellene sokkal olcsóbbnak lennie az e-knek, mint a papírnak. :D mert azon kívül, hogy ez valahogy így csapódott le bennem is, mint mindenki másban, nem nagyon tudok rendes indokot. engem még csak az sem nagyon izgat ebből a szempontból, hogy nem lesz a polcomon, mert ha elolvasom, akkor "bennem lesz", és ugyanez lenne a papírkönyv esetében is. szóval nagy különbség nincs, mégis, van az a lelki határ, aminél már meg sem fontolom az e-vásárlást.

      Törlés
    2. De igazából már a kérdés felvetése is helytelen. Az ebook egy termék, ami különbözik a hagyományos könyvektől. Ha különbség csak akkora mint a kisebb-nagyobb kiszerelés között, már a vásárlónak kell döntenie, hogy mennyit hajlandó érte fizetni. Ha az eladónak megfelel annyiért, akkor odaadja. Ha nem, akkor nem.
      Az hogy ennek a terméknek az ára hogy viszonyul egy másik hasonló termékéhez (ld. papírkönyv) az legfeljebb az egyéni megfontolásokban játszhat szerepet - de még ott sem kötelező. Ha én pénzfeldobással döntöm el hogy egy adott könyvből a papír vagy az elektronikus változatot veszem meg, az is szívem joga.
      A kiadó meg majd kiszámolja, hogy neki a termelődő pluszbevétel fedezi-e a kockázatot és a befektetett munkát vagy sem; illetve hogy elektronikusan _nem_ kiadni jelent-e valamilyen egyéb veszteséget (pl. presztízsben).

      Törlés
    3. ez érdekes, mert innentől kezdve felvetődik az a kérdés, hogy mi a könyv: a forma (borító, papír + betűk), vagy a tartalom (betűk). ebben igazából soha nem fogunk tudni dűlőre jutni, mert aki a könyvet akarja birtokolni, annak nyilván a kézzelfogható forma lesz az elsődleges, aki meg inkább arra hajt, hogy a történetet olvassa, annak jó lesz az e is.
      és sajna nem a vásárló dönt az áráról. :D árulják x összegért, ő max csak azt döntheti el, hogy ennyiért neki kell-e, esetleg (mint a használt biciklinél), a szomszédtól olcsóbban tudja beszerezni.

      mindenki kockázatról beszél. milyen kockázat? nincs kockázat. ha van legálisan elérhető e-példány, az megvehető, ergo pénzt termel, akármilyen kis mennyiségben is. ebben semmi kockázat nincs. (esetleg az lehet kockázat, hogy az eladás visszahozza-e az e befektetésének az árát.)
      ha nincs legális példány, illegális akkor is lesz idővel (és az időfaktor itt fontos, bár ez meg szabályozhatatlan), mint ahogyan eddig is volt. ebben sincs kiadói kockázat, mert évek óta emellett maradtak fenn, jöttek létre új kiadók, és akik meg beadták a kulcsot, nagyrészt nem a kalózok miatt tették.

      ha egy kicsit a jelen anyagi érdekei elé nézünk, sztem egyértelmű a válasz, hogy a jövőben ki fog jobban járni.

      Törlés
    4. Úgy látszik az első válaszom a bitvödörben kötött ki, megpróbálom még egyszer megszülni.
      Szóval az ebookokkal az a fő probléma, hogy nem a tied.
      Nem adhatod el, nem örökölheted, nem adhatod kölcsön.
      Amit az Amazon csinált az 1984-gyel, az talán az egyik legegyértelműbb példa: valami jogi probléma miatt letörölték az összes Kindle-ről, és hagytak helyette egy vásárlási utalványt.
      De a múltkor egy blogon valamelyik ekönyvgyártó ekézett egy másikat, hogy az milyen hülye, mert beleírja a (névre készülő!) ekönyvbe, hogy az a vásárló tulajdona, és innentől a vásárló kedvére másolgathatja. Holott az adott példány tulajdonjoga pont annyira jogosítja fel a vevőt erre, amennyire a papírkönyv példány a fénymásolásra. De az ekönyves szakma (egy része) ezt a veszélyt is megoldja: nem kapod meg azt amiért fizetsz. Olvasási jogot kapsz, de a könyv nem lesz a tiéd. A kemény DRM is ennek a megközelítésnek a szülötte: olvashatod, de ha a eladó bedől, akkor te is megszívod.
      Persze nem mindegyik kiadó csinálja ezt, a Deltavision például a fénymásolós analógiát hozta fel a saját fórumán - világosan (és szerintem meglehetősen korrektül) kifejtve a tulajdonjog kérdését. (Mondjuk ők eleve olyan áron árulnak, hogy egy csomó könyvet vettem ennyiért-miért-ne alapon. Még olyan is volt aminek csak a borítója tetszett meg :) )
      Vagy másik lehetséges probléma, szintén a tulajdonjoghoz kapcsolódva, például ha valaki ellopja az olvasómat/betör a számítógépemre stb., és feltölti a vásárolt dolgaimat valami szerverre, akkor nagyon könnyen kerülhetek kényelmetlen helyzetbe.
      Mindezek miatt számomra az ebookok nem érnek többet mint a papírkönyvek árának felét. A kiadó meg majd eldönti hogy neki mennyiért érdemes eladni. Innen pedig csak egy összehasonlítás elég eldönteni, hogy lesz vásárlás vagy sem.

      Törlés
    5. aha, értem. világos.
      (bitvödör.:D)
      háde figyelj. én vettem e-könyveket. olyan helyen tárolom, amihez nincs nethozzáférés. az olvasómon nem kapcsolom be a wifit. (mint ahogy nem kapcsoltam be soha. ha netezni akarok, arra van más lehetőségem.)
      egyszóval amit megvettem, ahhoz rajtam kívül effektíve másnak nincs hozzáférése. ha bármelyik kiadó bedől is, az a példány már nálam marad, amit nekem elküldtek. a netes áruház állományához ugyan nem fogok többé hozzáférni, de ettől még ami az enyém, az már nálam van. nem fog elveszni, engem kár nem ért, még ha elméletben kellene is hogy érjen.
      az meg, hogy a megvett példány nem a vásárlóé, lehet, hogy szeretnék, ha valóban így lenne, de ez nem minden esetben igaz. viszont egészen nyugodtan hiheti ezt a világ, ha ettől lecsökken itthon is az e-k ára.
      mondjuk az igaz, hogy a lopással bárki megszívhatja, meg a kölcsönadással is vigyázni kell, de ez bármire igaz az életben úgy en bloc.

      Törlés
    6. meg az jutott még eszembe, hogy ha ez így igaz, ahogy leírtad, hogy nem az olvasóé az e, amiért fizet, sok esetben nem is keveset, ez megintcsak a kalózok oldalát erősíti. mert ugye miért adna ki bárki 2-3-4ezer forintot a semmire? kukába dobott pénz.
      és nem is igazán értem, hogy miért különböztetik meg ennyire az e-ket a többi szellemi terméktől, amiket ha kifizet az ember, az már a sajátja.

      Törlés
    7. Doc: Írod: "számomra az ebookok nem érnek többet mint a papírkönyvek árának felét." Ugye nem vindikálod magadnak az ekönyvek jelentette költségelőny _teljességét_? Képzeld, mindenki nyerni akar rajta, kezdve pártunkkal és államunkkal: 27% vs 5%. Részletek itt: http://ekonyvolvaso.blog.hu/2014/07/14/a_nagy_osztozkodas

      Törlés
    8. Dworkyll: képzeld, egyáltalán nem érdekel ki akar nyerni rajta. Nekem ennyit ér.
      Ha megkapom ennyiért akkor megveszem, ha nem akkor nem. Eddig megkaptam, és már _sok_ tízezerért vettem magyar ekönyvet.
      A linkelt cikket amúgy olvastam, de nincs a számomra jelentősége. Ez a kiadók problémája, nem az enyém. Ha nem kapom meg a könyveket ennyiért, az majd az én problémám lesz - és valószínűleg akkor visszatérek a papírkönyvhöz.

      Törlés
    9. Doc: hozzállásod tiszteletre méltó, viszont sajnos nem tipikus. A tipikus inkább a "Ha megkapom ennyiért akkor megveszem, ha nem akkor inkább letöltöm valahonnan". Még egyszer mondom, sajnos. Mert itt jön be a Tara által nem érzékelt kockázat, hogy az imént vázolt "tipikus" attitűd vezet oda, hogy bizonyos könyvek nem jelennek meg, bizonyos sorozatok félbeszakadnak. És igen persze, lehet mondani, hogy akkor majd elolvasom eredeti nyelven, meg hasonlók, de akkor már a "veszteségminimalizálási, kárenyhítési" szakaszban vagyunk.

      Törlés
    10. nekem csak annyi ezzel a "meg nem jelenéssel" és "félbeszakadással" a bajom, hogy mindig ráfogják valamire, hogy miért nem, újabban (és ennek jelentősége van, hogy újabban), a kalózokra. és én meg nem mindig hiszem el, hogy a kalózok az okai, merthogy kalózok mindig is voltak, letölteni mindig is letöltöttek, aztán mégis voltak sorozatok, amiket be tudtak fejezni, és azokat is fel lehetett lelni e-ben is.
      szóval nekem ez egy kicsit sántít. az alexandrát most nem akarják bolygatni, hátha túlélik a bedőlésre ítélt kiadók a csődjét, ezért most egyszerűbb a kalózokat elővenni.
      egyébként tényleg nem olyan vészes eredeti nyelven olvasni. kicsit meg kell erőltetnie magát az embernek, meg kell némi akaraterő meg koncentráció, de ennyi. és nem csak azért kell elővenni az angol könyveket, mert magyarul nem jönnek ki, hanem mert már a magyar kiadás eleve botrányosan szar a fordítástól kezdve a helyesíráson át, az egész. és lehet, tényleg nem ártana elkezdeni boncolgatni sok magyar kiadás igénytelenségét, ami nagyon meghatározza, mennyit költ valaki is könyvekre, mielőtt a nagyon kézenfekvő kalózkodásra mutogatnának a kiadók, mosva kezüket, hogy ők nem tehetnek semmiről.
      vannak igényes kiadók, ez tény, de nagyon észre lehet venni, melyik szereti a költségkímélő megoldásokat.

      Törlés
    11. Igazad van, a beszakadásnak sok oka lehet, és a kalózok csak az egyik. Nota bene, nem kell hozzá ekönyvet lopni, hogy a kalózkodás beszakítson egy sorozatot, megtörtént ez már az ekönyvesdi előtt is.
      De tudod, megértem azt a kiadót, aki rohadt frusztrálónak találja, hogy konkrétan kevesebb példányt ad el, mint ahányan emailben meg facebookon könyörögtek a címért, ráadásul szinte percre smakkol, hogy az eladások akkor apadnak el, amikor a cím megjelenik az nCore-on.
      És csóri kiadóknak, szemben a filmesekkel vagy zenészekkel nem igazán van alternatívája, nekik a fizető vásárlókból kell megélni.
      Vagy olvashatjuk az önjelölt szerzők önfinanszírozott csodáit.

      A kiadük meg, ahogy te is mondod, hát sokfélék.

      Törlés
    12. igen, ez egy teljesen új helyzet, valahogy meg kell rá találni a megfelelő megoldást, de ez a kiadók dolga. pl. felkeresni az ncore-t, és ismertetni a problémát. másképp nem fog menni.

      Törlés
    13. Én írtam az nCore-nak, igaz nem vagyok kiadó ;-) de nem válaszoltak. Ha van nem publikus elérésed hozzájuk, jöhet priviben is, mert tényleg beszélnem kéne velük.

      Törlés
    14. sajna nem ismerek onnan senkit.
      de lehet, hogy első körben egy ügyvéd nagyobb sikerrel járna. :))
      vagy, azt hiszem, van fb oldaluk, ott megkeresni őket nyíltan vagy privátban.

      Törlés
    15. Húúú, egy kicsit sok komment jött mire eljutottam odáig hogy leüljek befejezni ezt a választ, de ha már megírtam akkor azért beteszem: ez egy korábbi kérdésedre válasz...

      Tara Nima: a szoftverekért is fizetsz, pedig ez az egész onnan jön. A szoftvereket sem veszed meg, hanem licenszeled. Viszont ott ugyanazt a tartalmat kapja mindenki, úgyhogy valamivel jobban védhető az hogy nem a tulajdonod - bár a valódi ok ott is az volt, hogy nem akarták a visszafejtést megengedni, és ennek ezt az útját sikerült megtalálni.
      A dolognak igazából egyszerű magyarázata van: a felhasználók elfogadták, és hajlandóak voltak ebben a formában pénzt adni érte. Ezzel igazából nincs semmi gond, így működik a világ. Ha a felhasználók nem fogadták volna el, akkor vagy született volna másik megoldás, vagy az ekönyvek is az életképtelen ötletek hosszú sorát gyarapítanák.
      Az ár pedig annak megfelelően állt be hogy az előnyök és hátrányok hogy viszonyulnak az egyéb lehetőségekhez, mint pl. egyszerűen nem olvasni el egy könyvet, megvenni eredeti nyelven, megvenni papíron vagy éppen letölteni. Ezek mind alternatívák, és van akinek a nyelvtanulás esik rosszabbul, van akinek a börtön kockázata. Összességében pedig ezek együtt árazzák be a fizetős alternatívákat.

      Törlés
    16. Még korábbi kérdésre :)
      Tara Nima: az eladó (nem szükségképpen a kiadó) bedőlése a kemény DRM-nél okoz problémát - ahol az eladó szerverével kell kapcsolatba lépned ahhoz hogy olvashasd a könyvedet. Jobb esetben csak új olvasóra nem tudod áttenni a könyvedet, rosszabb esetben nem tudod megnyitni. Azért ez elég bosszantó tud lenni, főleg egy Alexandra méretű cégnél, ahol már nem számítanál effélére.
      Szerencsére a kemény DRM nálunk soha nem terjedt el és mintha külföldön is kezdene kikopni.

      Törlés
    17. hát, nekem senki nem szólt, hogy amit megveszek, az igazából nem az enyém. ha tudtam volna... :) oké, ez csak vicc, biztosítom a dolgot, hogy a sajátom az a sajátom is maradjon, ebből nem csinálok gondot. de azért érdekes megközelítése a kereskedelemnek ez a fajta szemlélet. és sztem ezt sokan nem is tudják.

      voltak amazonos kemény drm-es könyveim, de úgy emlékszem, rakosgathattam, ahogy akartam. (csak az olvasóm nem bír az azw-vel.) és elég volt a progit letölteni, nem kellett szerverkapcsolat az olvasáshoz, de lehet, hogy ez eladónként változik, külföldi oldalakkal nem próbálkoztam még.
      nem tudom, hogy kinn hogy állnak a kemény drm-hez, van olyan könyv, ami itthon azért nem jött ki e-ben, mert nálunk lágy a védelem. kicsit röhejes, mert odakinn is van kalózverzió belőle (ennyit a kemény drm-jükről), itthon még nincs semmilyen, de minden csak idő kérdése.

      Törlés
    18. Hogy egy kicsit érdekesebb legyen, az Ad Astra hamarosan hoz ki olyan e-könyveket, amiket kénytelen kemény DRM-mel árulni, ezért aztán nem árulhatja azt a saját boltjából. Azért ez is bizarr. Hozzáteszem, ez a jogtulaj és nem a kiadó hülyesége, és az e-verzió így is vagy erős kétéves késésben van.

      Törlés
    19. hát erre kíváncsi leszek. arra is, hogy fog ez kinézni, meg arra is, mekkora sikere lesz. melyik könyvek lesznek ezek, szabad tudni?

      Törlés
    20. Dworkyll: Borítékolom hogy bukás lesz. Sőt, valószínűleg rohadt gyorsan lesz belőle kalózverzió, tekintve, hogy nagyon könnyű letakarítani - ellentétben a puha DRM-mel... LOL

      Törlés
    21. Tara Nima: Én eddig úgy tudtam hogy az Amazon nem használ kemény DRM-et, sőt még csak nem is lehetséges a saját formátumukkal. Majd utánanézek.

      Törlés
    22. doc, akkor az lehet, hogy nem kemény volt, csak azt tudom, nem tudtam konvertálni semmivel, hogy az olvasóm is vigye. maradt a gépen.

      nem kizárt, hogy az ad astrás könyvekből már van e, szal védelemtől függetlenül lehet bukás.

      Törlés
    23. Doc: az amazonnak bizony van kemény védelme, sőt. Persze ettől még törhető. Re kalózverzió. Nem lesz, hanem van. Szűk két éve. De kellenek ezek a csattanások, hogy mindenki számára, mennyire értelmetlen a kemény DRM (ha nincs mögötte az Amazon vagy az iTunes komfortja), és mennyire gáz az időbeli késlekedés.

      Viszont ugyanezért szenzitív a legális ekönyv alapú warez, mert az bizony veszélyeztetheti a papírkiadást, egy ilyen pici piacon, mint a mienk (ahol kurva nehezen jön össze az önköltség), az meg hosszútávon mindenkinek rossz.

      Törlés
    24. Dworkyll: persze, egyetértek, kell az a csattanás, csak az Ad Astrásokat sajnálom.
      Nyilván elmondták előre hogy így nem fog kelleni senkinek, nyilván tudják majd mutatni hogy a kemény DRM-ből is egy-két nap alatt lett külön kalóz verzió (már csak csakazértis alapon) - de azért mégis. Ők dolgoztak vele, nyilván pénzük is fekszik benne, és a bukás pedig biztos.
      Jó fej társaság, kár eléjük minden döccenő.

      Törlés
    25. Ahogy mondod. Én is sajnálom őket, mert a jogtulajdonosok vaskalapossága, rövidlátása szivatja meg őket ezzel.

      Törlés
    26. persze, sajnáljuk őket... de nem hiszem, hogy ők ezekkel ne lennének tisztában. vagyis inkább remélem, hogy vannak azért, akik igen.

      a DV e-könyves topicjában rendszeresen előfordulnak olyan kérdések, hogy mikor jön ki már ez vagy az, miért akarják megvárni, hogy fenn legyen torrenten. nyilván nem akarják, de igazából én se értem, miért telik el ilyen sok idő, hogy kidobják az e-ket. (oké, szülni ment, aki csinálja, nade valaki csak átvette. és nem akkora ördöngösség...)
      és hát igen, mire kijönnek az e-kkel, már készen lesznek a torrentek is.
      mondjuk ők azok, akik sose sírnak, hogy nincs elég bevételük a könyvekből, akármelyikből. hogy ez így van, vagy nem, nem tudom, de ettől nekem nagyon szimpatikusak.

      Törlés
  7. Ebben egyetértünk. A kalózkodás csak része a problémának, nem az egésze. Az egymásra mutogatás még soha nem oldott meg semmit, márpedig jelenleg ez folyik. Az olvasói igényekre való fittyett hányás már-már kötelező elem a magyar könyvkiadás területén, és továbbra is változatlan állapot, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Úgy látom kívülről, hogy egy-két kiadó becsületesebben foglalkozik ezzel a területtel, mint a legtöbb, számukra viszont erősen veszteséges. A többiek pedig hülyék lennének pénzt ölni bele, miközben a többieknek nem jött be. De amíg nincs kínálat, hiába van keresletet, nem lesz fizetőképes vásárló. De ez már más téma :D

    VálaszTörlés
  8. Ha minden igaz nekem karácsonyra hoz egy e-olvasót a Jézuska :) Nagyon sokáig elleneztem a e-bookokat,és ehhez az is nagyban járult, hogy mivel a kütyük egyáltalán nem érdekelnek, az illegális e-könyvek léte előbb jutott el hozzám, mint az e-olvasóké. Sőt sok helyen azt is láttam érvként, hogy az olvasót csak egyszer kell megvenni és aztán a könyvek már ingyen vannak. Persze hamar rájöttem, hogy nem így van, de úgy éreztem mintha elárulnám a papírkönyvekre, ha elkezdek e-ben olvasni. Most már úgy látom, hogy a papír és az e- megfér egymás mellett, és nem fognak eltűnni a papírkönyvek legföljebb megritkulnak (láttam egy tök aranyos illusztrációt amin egy seprű vigasztalja a könyvet, mondván, hogy milyen rég feltalálták már a porszívót mégis itt van :).

    Szerintem is az a legnagyobb baj, hogy a kiadók meg sem próbálják promotálni az e-könyveket, hangsúlyozni, hogy mivel jobbak az illegális verzióknál. De pont egy Agave interjú kapcsán ábrándultam ki teljesen a kiadókból. Akkor jöttem rá, hogy a kiadók úgy nagy átlagban tényleg nem értenek az üzlethez.
    Pedig a letöltések kultúrája nem fog megváltozni csak ha komolyan tesznek érte.

    Pont azon gondolkodtam ma reggel miközben az egyetemi kötelezők után kutattam, hogy milyen jó lenne ha lennének olyan digitális "könyvtárak" ahol X havidíjért beszerezném az egyetemi tananyagot, mert jelenleg fogalmam sincs hogy fogom beszerezni az évek óta nem kapható könyveket azért a 30 oldalért amit el kell olvasnom belőle. Jó, tudom könyvtár, ha szerencsém lesz lesz bent egy példány és a maradék 200 diák járt pórul. Na de ez már az én egyéni problémám, nem tartozik ide bocsánat, csak morcos vagyok.

    VálaszTörlés
  9. Akkor hogy teljesen körbeérjünk:

    http://ekonyvolvaso.blog.hu/2014/12/09/lopasetika

    VálaszTörlés
  10. Érdekes látni az álláspontodat. Mást akarnak az olvasók, ezek szerint mást a szerzők, és mást a kiadók. A terjesztők meg még meg se szólaltak. De fő hogy beszélünk. A kommentedet utólagos engedelmeddel átvittem a blogposzthoz is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. oké, köszi. :)

      szerintem az teljesen egyértelmű, hogy az olvasók azt akarják, hogy a lehetőségekhez képest olcsón tudjanak könyvekhez jutni. ezért várják az akciókat, gyűjtik a kuponokat, járnak könyvtárba, kérnek kölcsön és töltenek le. azt tudtad például, hogy a kölcsönkérés postán is működik? asszem, én voltam az első (ha jól emlékszem), aki bevezette az utazókönyvet (aztán a moly meg lenyúlta, és beépítette a profiljába.) de most nem is ez a lényeg, hanem hogy nem csak egy bizonyos hatósugáron belül működik a kölcsönzés, hanem mára már országos szinten.
      az emberek nem sóherek, egyszerűen nincs annyi pénzük, hogy mindent megvegyenek, amit el akarnak olvasni. ez az érv mindig elhangzik, de valahogy mindig elkerüli a mélyebb elemzést. és ez csak rosszabb lesz, állítólag jövőre felmegy a papír ára, a papírkönyvek még drágábbak lesznek (még egy ok, amiért árat lehet emelni), még kevesebben fogják venni, mindenki még jobban fog sírni. ördögi kör.
      szerinted mennyire fognak megszaporodni a letöltések? mert ez úgy szokott kinézni, hogy az ember lelkes, van pénze, bevásárol egy csomó könyvet. aztán telik az idő, hitelek, család, stb, egyre kevesebb jut könyvekre. aztán eljut oda, hogy a havi 10 helyett jó, ha kéthavonta egyet meg tud venni, viszont az olvasási szándék nem csökken ám ezzel egyenes arányban.
      oké, nem azt mondom, hogy most akkor mindenkinek ingyenkönyv, a kiadók meg bekaphatják, de van egyfajta tendencia, amit nem szélszerű figyelmen kívül hagyni.

      hogy a terjesztők meg mit akarnak, azzal már sokan foglalkoztak. örüljenek, hogy megkapják a nem kicsi árrésüket. és ők mindig megkapják, mert a kiadás lépésénél ők ugyan az utolsó láncszem, de a pénz náluk landol először. úgyhogy én ezzel a részével most nem foglalkoznék, sehova nem vezet, főleg nem segít a kiadókon.

      Törlés
  11. Miért gondolom, hogy a könyvtár/kölcsönadás inkább rendben van, mint a filemegosztás? Komavary olvtárs már pedzegette, de ez szerintem fontos: a könyvtár/kölcsönadás mint terjesztési platform igencsak korlátos időben is és példányszámban is. És sokkal inkább hagy az olvasóban egy "ezt vegyük meg" érzést, mint egy letorrentezett warezpéldány. Ebben nyilván az is benne van, hogy valamivel körülményesebb a hozzájutás (és az abból fakadó kognitív disszonancia) ami fordítva is igaz -> amit ingyen szereztem, az értéktelen.

    És persze értem, hogy neked, mint szerzőnek igazából mindegy, hogy milyen platformon jutnak el az anyagaid az olvasóhoz, de kérdés, hogy ha anyagilag is érdekelt lennél a példányszámmal, akkor is ilyen közel értékelnéd a könyvtárak és a torrentek hatását?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. de miért lenne korlátos? egyes kötetek évtizedek óta a könyvtáraké, ennyi idő alatt rengeteg emberhez eljut. oké, általában csak egy vagy két, esetleg három példányuk van, de az viszont sokáig forog. még csak azt sem lehet mondani, hogy amíg szétesik, mert újraköttetik őket.
      abban nagyon igazad van, hogy amihez semmi befektetéssel lehet hozzájutni, nem képvisel értéket, szemben azzal, amiért megdolgozik az ember.

      szerzőként.
      na itt akkor van egy kis zavar a fejemben. olvastam én már mindenfélét, egyszerűsítsük le: első kiadás, nincs tervben második, mint kiderült, magyar szerzőkkel e-kre nem kötnek külön szerződést (ami nekem logikus, elvégre ez egy termék lenne, csak kétféle formában), szóval van egy szimpla könyv, amit megvesznek tőlem.
      1 - ez a kiadónak egyszeri költség, és nekem egyszeri bevétel. mondjuk a regényem megér 400e forintot, amit egyben ki is csöngetnek,
      2 - vagy pedig kapok x. előleget, mondjuk 70ezret, a többit pedig ahogyan a könyvek elkelnek. ha életem végégi tart, akkor addig kapom, ha fél év alatt levásárolják, akkor meg hamarabb hozzájutok.
      mert az első esetben, ha egy összegben megkapom (esetleg 3-4 nagy részletben előlegként, az most mindegy), akkor részemről teljesen érdektelen, hogy hányféle forrásból lehet a könyvemhez jutni, ez max a kiadót érdekelheti, hiszen onnantól, hogy megtérültek a költségek, a többi már csak haszon.
      ha a második eset az igaz, akkor nyilván sz*rban vagyok pl. a torrentek miatt is.

      de akkor kérdezem. más a torrentplacc most, mint mondjuk 7 éve? mert ahogy elnézem, akármit is keresek, nagyon kevés az olyan régi könyv (ami nyilván volt egyszer új is), amit ne lehetne megtalálni valahol.

      meg ami még eszembe jutott. lehet látni az ilyen posztoknál blogon is, fb-n is, hogy rengetegen ódzkodnak az e-könyvektől. nem szeretik, nem akarják, nem kell nekik, idegen, furcsa, szokatlan, mert nekik a könyv az, amit lapozgatni lehet, szamárfülezni, beleejteni a kádba, meg hasonlók. valószínűleg nem fognak százával jelentkezni az emberek, hogy igen, én is letöltök, meg én is, de venni sose veszek, de én azt, hogy ennyire kihegyezzék a könyvek nemfogyását a torrentre, egy kicsit felfújt dolognak tartom.
      mondom, nem kétlem, van kihatása. de valóban akkora, amekkorának láttatják, vagy ez csak a legegyszerűbb és legnyilvánvalóbb dolog, amire rá lehet fogni, ha nem úgy megy a szekér?

      Törlés
  12. Na ez nem lesz rövid.
    1. A könyvtárak "korlátossága". Rém egyszerű: adott időegység alatt hány olvasónál bír a pédány megfordulni. Legyen mondjuk 3 példány, 2 hét a kölcsönzési idő, az csúcsidőben is 6 olvasó per hónap, a többi csak ácsingózik (és esetleg, ha siet) megveszi. Az évtizedek de még az évek sem játszanak itt, egy könyv sikerét az első három-hat hónap dönti el, ha azalatt sem hozza be a nullszaldót, akkor annak a könyvnek nagyjából meszeltek. Lásd az Ulpius furdulatszámát: a félévesnél régebbi könyveiket ezért akciózzák ki a raktáraikból (plusz ez az árrugalmassággal való kínálatoptimalizálás, de ez hosszú lenne elmagyarázni, ha nem tanultál mikroökonómiát) A fenti matek alapján ez max 18-36 olvasó maximum egy könyvtárban, és nem számoltunk azzal, hogy mikor bukkan fel egy premiercím egy könyvtárban.

    2. Ugyanez torrenten sokszáztól a sokezerig. Akik közül ugyan nyilván nem mind vette volna meg papíron, de ha csak 10-20% közülük, az már jelentős tétel. Az ekönyvek korának egyik jeles fejleménye, hogy a kiadók kábé percre pontosan látják a fogyást (szemben a machináló papírnagykerek hónapokat csúszó elszámolásaival), és nem lehet nem észrevenni, hogy a torrentben való megjelenés után egyszer csak elapadnak a rendes eladások, gyakorlatilag órákon belül. És ha a nullszaldó előtt történik ez, na az piszkosul fáj a kiadóknak, akkor szoktak jönni a FB botrányok. Emlékszünk a Kellyre?

    Azért is más a "torrentplacc" mint hét éve, mert hét éve nem voltak hivatalos e-kiadások, azokat a papírból kellett digitlaizálni, ami igényes munka esetén bizony hetekben mérhető (aki beéri beszkennelt bitmapekkel, az annyit is ér), és ezek a hetek nagyon sokat értek az emlegetett 3-6 hónapból. Ma már a hivatalos e-kiadás után az agyaskák gyakorlatilag azonnal fel tudják pattintani az anyagot a torrentre, nincs (újra)digitalizálás. Azért csúfolom őket, mert eddig mindben benne maradtak a vásárlási azonosítóik, hiába hitték azt, hogy kiszedték őket. Konkrét neveket tudok mondani (általában nőieket).

    3. Sokaknak nem tetszenek az e-könyvek. Az ellenzők nagyon nagy része még képen sem látott olvasót, nehogy használt volna. Nekem csak ez fáj, mert ez így egy nettó előítélet. Szeretni persze nem kell, de ha valaki kijelenti, hogy az az ekönyvek gázok _miután elolvasott egywet kettőt_, hát legyen. Az idő majd eldönti, hogy melyik paradigma életképesebb, a papír vagy az elektronikus. Az biztos, hogy amíg papír lesz, addig elektronikus is, _ez_ a paradigma már lassan már évtizedek óta igaz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ja, persze, a könyvtáras dolog logikus.
      láttam pár helyen én is névvel jegyzett könyveket, de ennyire nem tömegével. mondjuk nyilván mindent nem töltök le, csak hogy belenézzek, de a reakciókból látszik, hogy ki a nemnomrális, a többiek általában szoktak szólni az illetőknek, hogy ez nem szerencsés, de ennél jobban nem is kell, hogy érdekelje őket. ezzel nem tudom, lehet-e valamit tenni. utólag már mindegy, mert ami felkerült, az már mindenhol ott lesz onnantól kezdve.
      esetleg szégyenfal? :) (tudom, személyiségi jogok...)

      ha az eladások tekintetében az első fél év ennyire mérvadó, sztem nem ártana felkeresni a torrentek gazdáit, és megegyezni velük. ha a canadahunnan sikerült, velük is menni fog. csak hát ehhez tényleg az kell, hogy tudomásul kell venni, hogy együtt kell élni velük, és ehhez mérten megpróbálni valami megoldásra jutni.

      én nem hiszem, hogy a papír és az e egymást kizáró alternatívák. van, ami szerintem élvezhetetlen e-ben (mesekönyvek, albumok, képeskönyvek, stb), egyébként minden más mehet kütyün. akinek meg az kell, papíron.
      lehet, hogy most úgy tűnik, hogy az e sosem fog itt tért nyerni, de idővel minden erről fog majd szólni, és fordulni fog a dolog, bár tény, hogy ez nem mostanában lesz.

      Törlés
  13. No akkor, lássunk számokat is kicsit, hogy miért veszélyes mégis ez a "ennyire nem tömegével" állapot, ami - szerencsére - igaz.

    Az nagyjából alapvetés, hogy tíz kiadott könyvből hét bukó, a másik három tartja el az egész csomagot. A kiadó szerencsejátékot (is) játszik, mert előre ugye nem tudni, hogy melyik lesz a három nyerő. Mármost az általam rajongva szeretett kis független kiadók azért nem arról híresek, hogy százával adnák ki évente a címeket, jó esetben kevés tucat jön ki, amiből az éves "húzócímek" száma saccra 10-15 re jön ki. Ha a torrent ezekből bebuktat egyet, akkor az kilenc átlagos másikat sodor veszélybe. Azaz egy ilyen "nem tömegével", ha az egy kiadó kiadványaira fókuszál, bőven bebuktathatja a kiadót. Ez a kiadó kockázata.

    Az enyém meg az, hogy az, hogy ha egy kiadó pont ettől való félelmében nem ad ki e-könyvet, akkor mehetünk vissza tíz évvel ezelőttre, mindenki magának reszelhet olvasnivalót. A sötétebb forgatókönyv szerint meg bedől a kiadó, az alkalmazottait meló, a követőit meg olvasnivaló nélkül hagyva. Nyilván ez egy alacsony valószínűségű forgatókönyv, de még mindig sokkal magasabb annaál, hogy konfortosnak éreznek azok, akiknek a munkája múlik rajta.

    "Pályaelhagyókat" már láttunk.

    Papír vs. elektronikus. Olvasói szempontból nyilván nem egymást kizáró történet. Azért is dolgozom, hogy legyen elektronikus a papír _mellett_, nem helyett. Kiadói (és parázó papírfetisiszta) szemmel az elektronikus kiadás a fenti logika miatt veszélyes az _egész_ kiadói bizniszre, illetve a papírrajongók félhetnek attól, hogy a gazdaságossági megfontolások ha nem is elsorvasztják, de, mondjuk úgy, átértékelik, átpozicionálják majd a papírkönyveket, vagy azok jó részét.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. oké, félnek, és nem adnak ki e-ket. és?
      azt hiszem, épp nálad lehetett olvasni, hogy sok esetben hiába volt legálisan elérhető e, azt megcsinálták önállóan, a papírverzióból. ergo amíg lesz papír, lesz e is, akárhonnan is jön. és a kínálat alapján még mindig nem tartunk ott, hogy ez teljesen megszűnjön.
      nem pusziért kell e-ket kiadni, ez teljesen egyértelmű, csak most azt látom, hogy a kalózok a sláger.
      egy időben a házifordítások akasztották ki a kiadókat, aztán az angolul olvasás, mert ha valami nem jön időben, akkor aki csak teheti, és vágyik rá, elővesz egy tök idegen forrást. ezért van az, hogy mostanában a kinti megjelenéshez minél közelebb próbálnak itthon is kijönni a könyvekkel néhányan.
      kivéve a notórius csúszókat (kmk), aki még évekre rá sem képes kiadni egy sorozat következő darabját. ennek is csak negatív hatása van, persze, hogy becsődölnek ezekkel a sorikkal, mert az emberek elveszítik az érdeklődést, néhány rajongóval meg nem lehet világot megváltani.
      és akkor a marketinget, a béna borítókat meg az egyebeket nem is emlegetem.
      úgyhogy ha most elvonatkoztatunk az agavétól, elég sok hiányosságot lehet felfedezni, ami csődbe vihet egy-egy címet.

      ajánlom figyelmedbe Ildi kommentjét itt (a második komment).
      sok minden miatt lehet a kalózokra mutogatni, de a mutogatással nem jutnak a kiadók előbbre.

      Törlés
  14. Az e-kiadás negligálása nyilván alapjaiban irracionális, míg rövidtávon - a jövedelmezőségi problémák miatt - nem teljesen értelmetlen, sajnos, teszem hozzá gyorsan.
    A kalóztoposz meg azért lett most sláger, mert egy tök embrionális - értsd: születőfélben lévő - piacon tud immanens, és nagyon nagy károkat okozni, és sajnos okoz is.

    Ami a könyvmarketinget illeti, Ildi posztja nyitott kapukat dönget felénk, ha nem lett volna meg, itt ez a remek kis poszt a blogunkról: http://ekonyvolvaso.blog.hu/2014/09/14/hogyan_lehet_konyvet_eladni

    És tény, hogy a mutogatással nem jutunk előbbre, de a valóban progresszív dolgokhoz pénz is idő (türelem) is kell. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy egy-két vadorzó ne szállhatna magába.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szerintem mindenképpen az lenne első körben a megoldás, hogy a torrentsite-okat fel kell keresni, és meg kell velük egyezni.
      ha az emberi jószándékra apellálnak ebben a kérdésben a kiadók, azt csak megszívják.

      Törlés
  15. Egyetértünk.

    Viszont a torrentmanagereket mi motiválná szerinted?

    A Canadahun megállapodásról nem hallottam, arról lehet többet tudni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. motiváció? mondjuk a belátás képessége, hogy ez senkinek nem lesz jó hosszútávon. nagyon más nem. lehet persze perrel is fenyegetőzni, csak az nem fog eredményre vezetni.

      a ch-s megállapodásról pontosabbat nem tudok. hogy írott-e, vagy íratlan a szabály, azt sem tudom, de a fél éven belül megjelent könyveket törlik. elég gyorsan megszokta a nép. keresni persze keresik, de feltöltésben nem találkozni velük.

      Törlés
  16. egy kis érdekesség e-vásárláshoz.
    22-én rendeltem még egy adaggal, direkt korán reggel elutaltam. (utaltam, mert a dibooktól vettem, és nincs cib-es kártyám.) a bankok ugye működnek még legalább 23-áig, én azt látom, hogy az utalás teljesült, és itt van 25-e, a könyvek még sehol.
    a honlapra nincs kiírva, hogy csak 21-ig fogadnak utalást, mert utána nem dolgozik a rendszerük, és mivel az előző utalás után még aznap (!!) éjjel (?) megkaptam a könyveket, ezt nem igazán tudom hová tenni.
    megnéztem vagy 50x, jó helyre ment-e, jó-e az azonosítók, de tök jó minden. aztán se kép, se hang, még egy mél sem, hogy bocsi, csak jövőre dolgozunk.
    én bízok bennük (bár türelmetlen vagyok), mert nem először rendeltem, és nincs bajom a netes fizetéssel, de ezzel sokan nincsenek így.
    viszont totál megértem, miért inkább letöltenek sokan, mint vesznek. többek között ezért is.
    ha ez történetesen ajándékba ment volna, most hatalmasat szívok. és miért ne rendelhetnék elektronikus dolgot 22-én? hol vannak még az ünnepek?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Tara Nima!

      Ezúton is köszönjük, hogy a DiBbookot választotta!

      Az átutalásos megrendelések jóváhagyása jelenleg bankunk jelentése alapján manuálisan történik.

      A befolyó összegeket utoljára december 23-án a banki zárás előtt ellenőriztük banki rendszerünk online felületén keresztül. Sajnos nem az első alkalom, hogy egy hozzánk már beérkezett összeg akár több napos késéssel jelenik/jelent meg az említett banki felületen.

      A kellemetlenségért elnézését kérjük. A megrendelést ma 9 óra magasságában elfogadtuk, mert az összeg csak ma jelent meg nálunk. A könyvek már elérhetőek az Ön számára. Szíves megértését köszönjük!
      Kompenzáció képpen fiókján az Expedíció c. sikerkönyvet jóváírtuk, melyet a dibook.hu -n belépve személyes oldaláról bármikor letölthet.

      További fontos és ide kapcsolódó információ, hogy a bankkártyás fizetéshez nem szükséges CIB bankkártya. A CIB bank csupán a fizetőrendszert biztosítja, mely bármilyen online fizetésre alkalmas kártyával használható.

      Jó hírekkel szolgálhatunk az átutalásos megrendelésekkel kapcsolatban is: hamarosan a jelenleg választható fizetési módok teljesen megújulnak a dibook.hu -n. Ennek számos előnye közül az egyik, hogy az átutalásos megrendelések jóváhagyása teljesen automatizálhatóvá válik majd, így nem szükséges kollégáink beavatkozása, az átfutási idő pedig csökken.

      Szíves türelmét köszönjük és olvasmányokban gazdag Boldog Új Esztendőt kívánunk Önnek!

      Üdvözlettel:

      DiBook Team

      Törlés
    2. kedves DiBook Team,

      nagyon köszönöm a gyors intézkedést. :)
      ezek a banki utalások biztos, hogy nem csak engem tréfálnak meg, mert elvileg ugye már 4 órán belül látható lehetne az utalás, de mivel eddig tényleg semmi gondom nem volt az utalásokkal, ráfogtam arra, hogy az ünnepek a bankokat is leterhelték.

      nekem valamiért a közvetlen kártyás fizetés nem jött össze egyszer sem, kivágott a rendszer, arra hivatkozva, hogy kiléptem, pedig nem.

      nagyon köszönöm a vigaszkönyvet, igazán kedves önökről. :)

      Boldog Új Évet Önöknek is. :)

      Törlés
  17. Milyen szerencse, hogy ilyen kicsi a piac ;-) lehet tudni, hogy ilyenkor kit kell keresni. Biztos ami tuti, szólok az illetékesnek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. lesz protekcióm? dejó, köszi. :D

      Törlés
  18. Protekció? Az sajnos nem ;-) Vizibilitás? Az igen. Gyerekcipőben jár még ez a téma nálunk, gyerekbetegségekkel, sajnos. De én is azon vagyok, hogy ezek kiegyenesedjenek, meg azok is, akik komolyan belevágtak az üzletbe.
    Az illetékesek vették az adást, utánanéznek, hogy mi volt a homokszem a gépezetben, és fognak keresni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm.:) reméljük, hamarosan rendeződik.
      (és még mindig nem kizárt, hogy én nem néztem meg valamit rendesen, de majd kiderül.)

      Törlés
  19. nagyon gyorsak voltak, már meg is kaptam a könyveket.
    mondjuk én is írtam nekik reggel, biztos, ami biztos, adatokat küldtem, meg minden, de most már helyreállt a lelki békém.
    köszi mindenkinek. :))

    VálaszTörlés