2013/10/25

Karen Chance - Holdvadász (Cassandra Palmer 5)





Cassandra Palmer nemrég győzelmet aratott egy kíméletlen istenség felett. Joggal hihetnénk, hogy ezután megérdemel egy kis pihenőt. Ám annak, aki a világ első számú látnoka, azaz a Pythia tisztségét tölti be, nem ilyen könnyű a helyzete. Cassie napirendje zsúfoltabb, mint valaha: meg kell ismerkednie erejével, miközben saját koronázási ceremóniájára készül, és persze szeretné rendezni végre viszonyát a vonzó és jóképű vámpír nagymesterrel, Mirceával is.
Akad azonban valaki, aki nem szeretné Cassie-t a Pythia trónján látni. Bármire képes lenne azért, hogy a felavatási szertartásra soha ne kerüljön sor. Még arra is, hogy levadássza Cassie anyját a lány születése előtt.






Mindig döbbenten szembesülök azzal, hogy az egyébként éveken keresztül várt és olvasott sorozat valós ideje mennyi is igazából. Cassie világában az első kötet óta röpke két hónap telt el. Ennyi idő alatt képes lett uralni az erejét, megoldott egy csomó feladatot, nagyjából hetente egyszer minimum ki akarták nyírni, és legalább ennyi cipőt el is hagyott. Javasolni fogom Chance-nek, hogy adjon Cassie-re bakancsot, mert nem járja mezítláb menekülni a halál torkából. Most is csupa üvegszilánk lett, bár ahhoz lassan már Cassie hozzászokik, mert a regény elején a fenekéből operálta ki az üvegdarabokat Marco, a végén meg a talpában kötött ki egy metrószerelvény ablakgarnitúrája.
Két hét van még a koronázásig, Mircea az idegeit nyúzza, Pritkin meg a testét, és sajnos nem olyan értelemben, amit Cassie cseppet is élvezne. Szegényt megpróbálják felkészíteni, hogy mindenféle ellenséggel szemben helyt tudjon állni, ehhez képest hajszál híján vízbe fojtja magát, amikor megszállja valami sötét izé, és közben szétszedi a lakosztályát, és jól helyben hagyja a kirendelt vámpír őröket. Úgy tűnik, minél több az őr, Cassie-nek annál kevesebb az esélye, hogy ép bőrrel megússza.

Elkezdődik a rohanás az elején, és azt kell mondjam, még a végén se hagyja abba, és nagyon sanszos, hogy a következő rész angolul olvasós lesz, mert nem bírok rá éveket várni. Kizárt dolog.
Titti azt mondja, túl sok az akció. Hát szerintem meg nem. Nagyon ritkán lehet olyan könyvet olvasni, ahol ne érezné az ember, hogy két menet között az író próbálja valamivel elütni az időt. Itt ilyen nincs. Egyszer ez támad, másszor amaz, aztán ugrunk az időben, találkozunk ezzel is, meg azzal is, megakadályozunk apró-cseprő dolgokat, elveszítünk egy nagy darab hajtincset vagy egy fél pár cipőt, fojtogatjuk magunkat, üvegszilánkok törik fel a hátsónkat, Casanovát bezárják egy varázsdobozba - a graiák voltak a bűnösök, de szerintem tudták, hogy jót fogunk szórakozni rajta. Casanova már annyira nem örült a dolognak. 
Látható, hogy mindig történik valami, és közben meg ott vagyunk Cassie fejében, gondolkodunk, mérlegelünk, következtetéseket vonunk le, és nagyon gyorsan egy száguldó bőröndön vagy egy hintóban, esetleg egy autóban találjuk magunkat, vagy épp rohanásban valami mágikus varázslat elől, vagy csak egyszerűen Pritkin gyönyörű szemébe bámulunk, netán végigsimítunk Mircea csodás hajzuhatagán.

Én épp ezt szeretem Chance-ben, ezt a hatalmas pörgést, hogy csak kapkodom a fejem, és próbálom követni az eseményeket. Mindeközben persze Chance nem feledkezik meg a szereplőiről sem. Mindig megtudunk valami újdonságot Mirceáról és Pritkinről, meg az egész mágikus világról, a Pythia hatalmának forrásával az élen. Ami külön dicséretet érdemel, hogy kellően érezzük Mircea és a mágus fontosságát, de a többi szereplő is nagyon karakteres, függetlenül attól, mekkora szerep jut nekik.
Mégsem lehet azt mondani, hogy ez a két fickó vinné el a hátán a regényt, bár tény, hogy igencsak jólesik kombinálni, kit is osszunk Cassie-nek. Én már ott tartok, hogy szinte mindegy, mert most jön a hatodik rész, ahol szerintem irtó érdekes terepre fogunk tévedni.
Még mindig tart a háború, ez ugye a második három rész fő témája, és amerre most haladtak az események, hát az nagyon bele fog szólni a játszmába. Lehet persze találgatni, ki lesz a befutó, de mivel egyelőre mindketten képben vannak, így sokkal mozgalmasabban is  alakulnak a dolgok. Nem tudom, azokat a helyzeteket hogyan kezelné Pritkin, amiket Mircea simán megold a vámpírságával, de igazából mindketten mindig jókor vannak jó helyen, hogy megoldást hozzanak az adott problémákra.

Gondolom, látjátok, hogy még mindig csupa akció és történés a sorozatnak ez a része is, egyik világból ki, a másik időbe be, egyszer az egyik fickóval, másszor a másikkal, és bár vannak nagyon pikáns erotikus jelenetek, soha nem csap át pornóba, és nem lesz ízléstelen.
Olyan Chance-esen elegánsan száguldós az egész sorozat, és már előre sajnálom Cassie-t, aki ha meglát egy nyugalmas sarkot, szívesen bevenné oda magát, mert tudom, hogy onnantól az a sarok is felbolydul, és ha nem törnek az életére, akkor majd épp akkor kell ugrania oda és akkorra, amikor valaki biztosan ki akarja majd nyírni. Mindegy is, de én a helyében akárhová is pihennék le, azt csakis bakancsban tenném. Soha nem venném le.


Kiadja a CorLeonis.
Kedvezményesen is hozzájuthatsz a teljes sorozathoz.


Share:

4 megjegyzés:

  1. Menten elönt az agyvérzés, Teee!
    Hát mi az, hogy Pritkin hogy viselné azokat a helyzeteket, amiket Mircea lazán megold??? *-*
    Megoldaná, Teee! Lehet, hogy közben fogyna a varázslötyiből dögivel, meg fejek hullanának porba, de nehogy már itt azt feltétlezgesd nekem, meg sugalmazd másoknak, hogy van olyan helyzet, amiben Pritkin nem állja meg a helyét!
    A guta megüt menten!
    Hallod, ha megyek haza, raport lesz, és olyat kapsz ezért, hogy... :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :DDD
      eszemben sem volt azt sugallni, hogy van lenne olyan helyzet, amiben Pritkin nem tudna helyt állni.:D de azért lássuk be, hatalmas előnnyel jár, hogy Mircea vámpír.
      persze, Priktin is tudna alakítani minden helyzetben ... valamit ..., de csak remélni merném sokszor, hogy az még bőven elég, és nem kell megismételni az ötödik kötet végét, ami miatt aztán Cassie útra kel. bár nem lenne rossz, az tény, csak túl sok energiával járna. :D

      Törlés
  2. Ezt a "... valamit..." részt ne hidd, hogy megúszod, és nem tárgyaljuk ki februárban rendesen! ;)

    VálaszTörlés