Szergej Lukjanyenko - A vas prófétája (Igék földje 1) ~ Keményfedél

2014/05/25

Szergej Lukjanyenko - A vas prófétája (Igék földje 1)



Egy világban, melyben a kisded Jézus nem élte túl Heródes betlehemi mészárlását, az Úr mostohafiául fogadott egy másik ifjút, és birtokába adta az Igét, egy varázsszót, amivel csodákat tehetett. Tanításainak és varázshatalmának köszönhetően az Üdvözítő a Római Birodalom császára lett, s immár a trónról próbálta elérni az emberiség megváltását, akár a szelíd erőszak eszközeivel is. Amikor azonban így sem járt sikerrel, elkeseredésében eltüntette a világból a háborúzáshoz legnélkülözhetetlenebb vasércet, majd beteljesítette a rá kirótt végzetet, és ő maga is távozott egy párhuzamos dimenzióba, melyet az Ige segítségével nyitott meg.
Közel 2000 év telt el azóta, de a vasszegény Föld továbbra is nehezen vánszorog a tudományos-technikai fejlődés útján. A legtöbb ember lovon jár, a tenger hullámait vitorlás hajók hasítják, és mind az elektromosság, mind a repülés gyerekcipőben jár. Ugyanakkor elterjedt az Igék használata, melyek segítségével kisebb-nagyobb dolgokat lehet elrejteni abban a bizonyos párhuzamos dimenzióban.
A kényszermunkára ítélt tolvaj Angolna Ilmart több más bűnöző társával együtt egy vitorlás szállítja büntetése letöltésének színhelyére, a Gyászos-szigetekre. A fedélzeten megismerkedik egy fiatal fiúval, Marcusszal, akiről sejteni kezdi, hogy nem egészen az, akinek mondja magát, ráadásul egy Ige is van a birtokában. Együtt tervelik ki szökésüket, amelynek sikere az egész világ képét átrajzolhatja.
Galaktika 

 Ez az a könyv, amiről fogalmam sincs, melyik műfajba is tartozik igazából. Nem nevezném sci-finek sem, fantasynak sem, egyszerűen csak egy alternatív valóságot jelenít meg némi mágikus hókuszpókkal körítve, egy olyan világot, ahol a vas csak nyomokban fordul elő, így mindent, amihez vas kellene, más anyaggal pótoltak.
Szerintem remekül megoldották, például a borítón látható suhanó esetében is, ami igazából egy kétszemélyes repülőgép, fából és lakkozott vászonból, és a vezetőjének időnként eszébe jut, hogy mekkora csoda lenne, ha mindez fémből lenne, és úgy tudna repülni.
Szóval nincs vas.
Na és?
Nem értem a koncepciót. Vannak fegyverek, vannak golyók, bombák, ágyúk, kések, egyszóval minden, amihez egyébként vas kellene, megvan, csak talán kicsit silányabb, mert gyengébb az anyag, mivel más az összetevő.
Ami még okozott nekem egy kis káoszt, az az idősík. Először azt hittem, hogy egy elmaradott, késő-középkori világban vagyunk, némi ókori birodalom-elosztással újkori környezetben, mert az utakat rablók járták, hintóval közlekedtek és lovakkal, bár erre kicsit rácáfoltak a gőzös hajók, és a suhanók; ősi provinciák voltak, meg ókori területek mostani városokkal, és 20. századi divattal, ahol átlagember nem vonattal, hanem postakocsival utazott. Pont ugyanúgy el lehetett bújni a tömegben, mint régen, mivel nem volt nyilvántartás az emberekről, nem volt fénykép, egyszóval a mai társadalomra jellemző ember-követés nem létezett. Ha köröztek valakit, arról rajzos plakátokat ragasztottak szét a városokban, és a színes nyomtatást (ez is fénymásolás, ha jól értettem) csak mostanában fedezték fel (a fényképészet akkor hogy maradhatott ki a fejlődésből??), és iszonyat drága dolog volt.
Szóval ha az ember ki akar igazodni ebben a világban, és a törvényein, lesznek benne óriási kérdőjelek, és megnyugtatok mindenkit, nem lesznek rá válaszok. Ez van, el kell fogadni, hogy van óra, van golyózó, de a nyilvántartás gyatra, és a fejlődés menetéből alapvető dolgok hullottak ki.

Viszont ez az Ige remek dolog. Mint egy nagy, láthatatlan puttony, amibe bele lehet dobálni dolgokat, mindig ott van az embernél, és az Ige birtokosán kívül senki nem férhet hozzá. Mondjuk ez is visszaüt, amikor a kapzsi ember oda rejti vagyonát, aztán meghal úgy, hogy senkinek nem adta át a jelszót. Szívás. De ki tudja, mi van a  Hidegben, lehet, hogy az meg egy alternatív világ, pont, mint a miénk, csak egy másik síkon? Elvileg embert nem lehet a Hidegbe tenni, minden mást igen, legyen az bármekkora, még egy suhanót is, de akár egy házat is, az Igétől függően, de ugye az Üdvözítő is inkább a Hidegbe menekült a mi világunkból, úgyhogy biztosan lehetséges.
A másik, amiken nagyon jókat tudtam agyalgatni, az a vallás. A kereszténységből gyúrták, de valami egészen más lett belőle.
Van az Üdvözítő, ő amolyan Isten Fia, nagyon szigorú, de teli van szeretettel.
Aztán ott van fogadott húga, az Oltalmazó Nővér, akit talán Mária Magdolnáról mintázott Lukjanyenko, az ő szabályai nagyon lazák voltak - gondolkodás nélkül kimagyarázott bármilyen gyilkosságot, ahogy néztem, azt az elvett vallotta, hogy a cél bármilyen eszközt szentesít. De tényleg bármilyet. A cél a lényeg. Viszont ő szigorúbb volt, ha az embereket kellett megítélni, úgyhogy szerintem elég ambivalens egy istenkép ez, viszont érdekes, hogy egyetlen valláson belül kínál alternatívát a sokféle jellemű emberiségnek.

A regényt Angolna Ilmar vitte a vállán. Szórakoztató fickó, minden kalandban benne van, és mint többszörös gyilkos, és tolvaj, természetesen az Oltalmazó Nővérhez imádkozva vészel át mindent. Egészen szerencsés alak, mindig csak majdnem ejtik fogságba, vagy majdnem ölik meg. Izgalmas karakter, egyszerre jó és rossz, és nagyon élveztem, hogy őszintén vállalja mindkét oldalát.
Marcus, aki elég keveset szerepel, viszont folyamatosan emlegetik, ő a másik főszereplő, miatta történik minden Ilmarral, ami történik, és nagyon érdekelt, mit lophatott el ez a kiskölök, amiért mindenki őt keresi, és főleg, hová tűnt, hogy senki nem bukkan a nyomára. Arisztokrata létére igazán élelmes és okos, alig várom, hogy felnőjön, és igazán komoly dolgokra ragadtassa magát.

Ha valaki nem egy kötekedős alak, és nem cincálja darabokra a háttérvilágot, az remekül fog szórakozni, mert kalandos és eseménydús a regény, a szereplők nagyon jólsikerült alakok, és a humor sem marad el.
Összehasonlíthatnám az Őrségekkel, de semmi értelme, az Igék földje minden szinten rosszabbul jönne ki belőle, és úgy tűnne, mennyire gáz a sorozat, pedig nem, csak egyszerűen érezhető, hogy nem veszi magát komolyan. Engem teljesen lekötött, szerettem olvasni, csak hát vannak hibái, ami mellett már én sem tudtam elmenni szó nélkül, olvasás közben mégsem zavart, mert sokkal jobban érdekelt, mi fog történni, mint az, hogy mennyire logikus a világ, amiben Ilmar mozog. És oké, sok a logikátlanság, dehát Ilmar olyan kalandvágyó fickó, nem lehet unatkozni mellette, úgyhogy elnézem a sorozatnak. Meg szerintem Lukjanyenko szerette írni ezt a könyvet, érezhetően ő is élvezte, és nem érdekelte, ha nem minden logikus és törvényszerű.
Jó könyv, csak ne akarjátok ti se komolyan venni.


Share:

9 megjegyzés:

  1. sajnálattal hallom, hogy nem kötekedős alaknak kéne lennem hozzá, pedig tervben volt =)
    Amúgy én azt szeretném, ha Vasziljev írna még őrségkönyvet, nekem bejött a Káosz-őrség, ha rövid meg sovány is volt. Hena meg Sindzse érdekel =)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. figyu, Zerge, én erre is csak a végén, amikor összegeztem a könyvet, akkor jöttem rá, egyébként kábé levegővétel nélkül végigolvastam, annyira izgalmas volt. :)) szóval ne hagyd ki, kár lenne megfosztani magad tőle.
      de tény, hogy vannak bennem kérdőjelek. de nem baj, ez csak azt jelenti, hogy gondolkodom is, nem csak élvezkedek. :D

      Törlés
  2. Hm, hm, akkor egyelőre nem veszem le váróról =) Végül is az Őrségben is sok ökörség van, a hangulatáért szeretem elsősorban (méghogy én kötekedő :D), és képzeld, ma cseréltem el a Hulladémon meséit Káosz-őrségre :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szvsz mindenben lehet találni hibát, a lényeg a körítés. abban meg itt nincs hiba. úgyhogy ne vedd le. ;)
      bármi is az a hulladémon, a káoszőrséggel csak jól jártál, bár sztem az a leggyengébb része a sorinak. :D

      Törlés
  3. á, a hulladémon zsírkirályság, ha nem lett volna belőle kettő, nem adom semmiért, hülye indiai mesék :D
    nem is, mert nem :D Lukja koma nem képes setét szemszögből nézni a dolgokat, meg olyan kis züge pszichológusfejű gyerek, kinyírta a saját jó kis világát, hogy nem is tudom miért, viszont ezen a sindzsés-henás vonalon elindulva még nagyon jó lenne olvasni pár kötetet.

    VálaszTörlés
  4. Én még nem olvastam Lukjanyenkót... az Őrség sorozattól az egyik barátom nagyon elvette a kedvemet. (A film nem volt annyira gyalázatosan szar mondjuk...). Ezt viszont nézegetem már egy ideje. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jaj, nemár, mivel tudta elvenni a kedved? az őrségek egy nagyon jól összerakott sorozat, baromi jó háttérvilággal, vámpírokkal, boszorkányokkal, átkokkal, meg minden ilyesmivel. a filmnek köze nincs a könyvhöz, bár tényleg nem rossz, csak felismerhetetlen a történet. :))
      sztem érdemes beleolvasnod.
      ja, és urban fantasy, de pasis.
      mondjuk ez az igék földje is az, valahogy Lukjanyenko csak maszkulin könyveket tud írni. de nagyon jól csinálja.

      Törlés
    2. "ja, és urban fantasy, de pasis." vagy máshogy közelítve urban fantasy, de orosz :D
      felismerhetetlen a történet, igen, ez jó :D főleg az első két kötetnél, mert később felismerhető, csak butus :D de messze a legötleteseb és hangulatosabb paralényes, amit olvastam, mondjuk nekem ezen és a Zoo Cityn kívül UF nem is nagyon tudott megtetszeni.
      tényleg mivel vették el a kedved?

      Törlés
    3. Oh, végre nem egy töketlen főhős? Akkor belecsapok a lecsóba. Szeretem Szergejt, de az utóbbi regényekben, amiket olvastam, kiherélte a főpasikat és kiakadtam. Muszáj volt pihentetni. Ideje volna már vmi belevaló, vagány csávóról olvasni :))

      Az Őrség sorozatot meg vétek kihagyni. Fenomenális, a hangulata lenyűgöző. A filmeknek közük sincs a könyvhöz, viszont messze a legjobb filmek a témában, amiket láttam eddig.

      Törlés

Facebook pinterest Email youTube picasa imdb RSS Feed
goodreads imdb

Nima's bookshelf: currently-reading

Briliáns barátnőm
tagged: currently-reading
A Búra alatt
tagged: currently-reading

goodreads.com

Kommentek

Nima want to read

Omega
Witch Hunt
The Immortals
Persepolis Rising
Babylon's Ashes
Waking Forever
The Last Magician
Darkstorm
Malice


Nima's favorite books »

VCS

Nima wants

Véres Arany
Halálmadarak
Maya naplója
Inkarnációk
Lestrapált lelkek
Ingókövek - Sztálingrád másik csatája
Red Sister
The Dark Side
Ravenor visszatér


Nima's favorite books »

Címkék

2011 (42) 2012 (71) 2013 (52) 2014 (33) 2015 (28) 2016 (43) 2017 (8) 21.század (2) 5* (70) Aba (5) Ad Astra (6) Agave (46) Akkon (1) Alexandra (20) Animus (2) Athenaeum (14) bannerek (1) Book&Walk (4) borítóleleplezés (2) campus (3) Cartaphilus (13) Cassie Palmer (11) Cat és Bones (3) Cicero (5) CorLeonis (10) Crossfire (3) cyberpunk (6) dark-fantasy (18) Delta Vision (10) disztópia (8) ebook (6) Egmont (5) életrajz (4) elfeledett könyvek (3) Első törvény (5) epic (12) Erikson (3) Európa (15) évzárás (6) fantasy (114) feminizmus (1) Fever (6) film (2) Főnix (2) Fumax (17) Gabo (19) Galaktika (9) game (6) General Press (3) Geopen (11) Gondolat (3) Göncöl (2) gyenge (17) gyűjtés (5) halloween (3) hírek (31) Holdvadász-hónap (6) hónapzárás (12) horror (5) humor (19) játék (8) K.U.K. (1) kaland (9) Karen Chance (11) Karen Marie Moning (7) kedvenc (48) Kelly (10) képregény (1) könyvekről röviden (3) könyvlista (1) Könyvmolyképző (41) körbeposzt (14) krimi (45) Lektűr (2) Libri (3) lista (10) Lybrum (1) M-Érték (1) Magvető (4) magyar (30) majdnem témáztunk (1) manciregény (2) Maxim (2) megjelenik (15) Merit (1) mese (7) military sci-fi (3) misztika (46) MRC16 (2) MűveltNép (1) NA (3) Napernyő Protektorátus (3) noir krimi (1) novella (2) Novum (1) Őrségek (3) Palatinus (3) pararománc (12) Partvonal (7) PlayOn (2) Polar (1) Pongrác (1) pszichológia (2) régi blogról (102) Rézbong (1) romantika (22) sci-fi (44) Scolar (1) skandináv (8) steampunk (8) szépirodalom (59) szex (11) szösz (98) Szukits (3) szukkubusz (3) Takeshi Kovacs (3) Tarandus (1) témázunk (25) Tericum (1) Térség (4) thriller (32) történelem (36) történelmi romantika (8) Tuan (2) Tündérkrónikák (6) újraolvasás (1) Ulpius (32) urban-fantasy (61) űropera (8) válogatás (4) vcs2016 (7) vcs2017 (4) Victoria kiadó (2) Warhammer (3) Wizard Books (1) YA (33)

Blogarchívum