Gaura Ágnes - Átkozott balszerencse

Egy közönséges halandó a vámpírok kitüntetett figyelmét, a hirtelen haragú és goromba főnököt és az állandó életveszélyt is átoknak tartaná, ám Borbíró Borbála számára mindez a hétköznapi élet része. Amikor azonban Magyarország egyetlen még aktív szolgálatban lévő vámpírológusa szégyenszemre vérszívók és vérmedvék védelmére szorul, hogy ne váljon a saját ügyetlensége áldozatává, és egy jövőlátó médium már napi szinten próbálja rábírni, hogy meneküljön, kénytelen beismerni, hogy valami nincs rendben körülötte. Ráadásul már a főnöke taplóságában sem bízhat - Attila kezd egyre különösebben viselkedni. Peche mindenkinek lehet. Ilyen mérvű balszerencsét azonban csak egy átok okozhat. Elkezdődik a versenyfutás az idővel, és Bori túlélési esélyei egyre halványulnak - ám felvágott nyelvére a végsőkig számíthat... Magyar nyakba magyar szemfog!

A könyv hatalmas balszerencséjére, az előző részből konkrétan semmire nem emlékeztem, csak hogy van benne egy Borbíró Bori, meg egy Attila nevű főnök. Hogy aztán ezek hogyan s miként kapcsolódnak egymáshoz, pláne mi történt, pláne ki a többi szereplő, na az kiesett. Nagy nehezen rájöttem (na, annyira nem volt nehéz, benne volt a könyvben), hogy Attila táltos. De a pasi még mindig nem került a helyére, mert ki az az Eszter? És mikor jönnek össze Borival? Főleg, hogy Eszter a felesége...? és ki az a Fehérholló? meg vannak benne IQvámpírok. Feltételezem, ők az agyasak. (basszus, volt ilyen az első részben?!) van könyvtáruk is. (???!!!) Géza? Az ki? Ja, a Bori pasija. (van neki?!) és akkor mi van Attilával? ja, neki felesége van. Ezek és még hasonló meglepetések értek.Mivel nem éreztem késztetést, hogy újraolvassam, megelégedtem az út közben felszedett infókkal. Nagyjából olyan volt, mint egy in medias res felütés, kicsit jobban kellett figyelnem az átlagnál, de ez semmit nem volt le se a könyv, se a történések értékéből.
Hogy ez ebben az esetben mennyire pozitívum... hát nem tudom.

Baromi jól szórakoztam olvasás közben. Attila meg Bori párosa egyszerűen überel minden mást a könyvben. Alapból ez egy remek dolog lenne, de ha nincs történés és hasonlóan karakteres mellékszereplők, amiken felül lehet kerekedni, ez nem olyan nagy dicsőség. Történik egy kis sebesülgetés, némi kis bénázgatás, elröppen egy-két golyó, némi szex, egy kis szélroham itt-ott, de az igazán ütősek azok a párbeszédek Attila és Bori között. Imádom őket. Gyanítom, eltelik két hét, és semmire nem fogok emlékezni a könyvből, csak hogy van Attila meg Bori, akik igazán remek társaság, és van valami a vámpírokkal is, de az mindegy.
Komolyan, ha még valami története is lett volna, megkapná a csillagosötöst, bár még így is az egyik legszórakoztatóbb magyar sorozat, amihez bátran nyúlhat az ember, azt kapja, amit várt: néhány óra pihentető röhögést, és sziporkázó két főszereplőt.