Kicsit bővebben

Mivel úgyis imádjuk ezeket a megjelenéses posztokat, találtam még pár érdekességet.

 HATICE MERYEM - KOZLUK

"Hát még Zümrüt szája! Akárha két találkozni vágyó földrész, ez a két telt ajak alkotta száj, ha egyszer összecsücsörödne, hogy magába szívja az egész világot, ellenállás nélkül folynának belé Kozluk után Isztambul városának az európai és az ázsiai földrészen elterülő negyedei, talán mind a hét tájegységével együtt az egész Törökország, hegyeivel és dombjaival, tengereivel és óceánjaival a nagyvilág, ráadásul az idők végtelenje..." 

Ez a részlet ezzel a borítóval...  azonnal elkezdett érdekelni.

GEORGE SAUNDERS - LINCOLN ÉS A BARDO

1862 februárja. Épp csak kitört az amerikai polgárháború. A harcok most kezdenek igazán elmérgesedni, és az ország lakói lassan megértik: hosszú és véres küzdelem vár rájuk. Lincoln elnök tizenegy éves kisfia, Willie közben súlyos betegen fekszik a Fehér Ház egyik emeleti szobájában. Noha az orvosok azt jósolták, hogy felépül, Willie néhány nap leforgása alatt meghal és egy georgetowni temetőben helyezik nyugalomra. "Az én szegény kisfiam túl jó volt ennek a világnak - mondja az elnök ekkor. - Isten hazahívta." Az újságok arról számolnak be, hogy a gyászoló Lincoln többször is visszatért egyedül a kriptához, hogy átölelje fia holttestét.
George Saunders eme történelmi tény köré szövi feledhetetlen történetét a családi szeretetről és veszteségről, amely kitör a valós, történeti keretek közül és egy vidám, ugyanakkor rémisztő természetfeletti dimenzióban folytatódik tovább. Willie Lincoln igencsak fura purgatóriumban találja magát, ahol a szellemek összejárnak, panaszkodnak, átérzik egymás szenvedését, veszekednek és a legkülönfélébb bizarr módokon vezekelnek bűneikért. Ebben a köztes állapotban - amelyet a tibeti hagyomány bardónak nevez - rettenetes küzdelem veszi kezdetét a kis Willie lelkéért. 

Megtalálnak mostanság ezek az újjászületős témák, ugyanis a következő könyvtől találtam ehhez a bardóshoz:

 GEORGE HANNMER - ŐSZINTÉN HAZUDVA

Én már előző életemben sem hittem a reinkarnációban, de ennek ellenére azt kívánom, történeteim olvasása által sikerüljön újjászületned azokban a kapcsolatokban, melyeken változtatni szeretnél, de nem mersz, vagy úgy érzed, nem tudsz lépni igazán. Legyen az párkapcsolati kuszaság, gyermeke(i)ddel való rendezetlenség, akár lelki, akár testi eredetű bonyodalom önmagaddal, azaz: "nem bírok a tükörbe nézni" szindróma. Természetesen annak is örülök, ha egyszerűen csak szerzek néhány gondtalan percet. Ezeket a sztorikat a fantázia diktálta nekem; ha valamelyikben ráismersz valakire, ne hagyd magad megtéveszteni, az csakis és kizárólag a véletlen műve lehet.

Itt teljesen konkrétan az első mondatrész ragadta meg a figyelmem, ha az egész könyv ilyen ellentmondásosan humoros, imádni fogom.

ANNA BRONES - LAGOM

Manapság arra törekszünk, hogy mindenből a maximumot hozzuk ki: a boldogság illúzióját hajszolva, teljesítőképességünk határát feszegetve annyit dolgozunk, amennyit csak lehet, annyira keményen, amennyire csak bírunk. Boldogság helyett azonban mindezzel csak azt érjük el, hogy fizikailag és lelkileg is kimerülünk.
A svédek számára a lagom a mindennapok boldogságának záloga: ennek az életérzésnek a jellemzője a "se sem kevés, se nem túl sok" jegyében a mértékletességre, az egyensúlyi állapotra és a harmóniára törekvés. Anna Brones könyve megmutatja, miként valósíthatjuk meg mindezt a saját életünkben, legyen szó munkáról, az otthonunkról, az egészségünkről vagy éppen a minket körülvevő természeti környezetről.
A Lagom című kötet így egyszerre átfogó és praktikus: amellett, hogy megismerjük a lagom lényegét, hasznos és a mindennapokban is könnyen megvalósítható ötleteket is kapunk. Megtudhatjuk, miként alakíthatunk ki egy tudatos és egészséges életformát, miként dolgozhatunk kevesebbet, ám hatékonyabban. Megismerhetjük a skandináv lakberendezés jellegzetes megoldásait, amelyek alkalmazásával lakóterünk valódi és megnyugtató otthonként funkcionálhat.
Anne Brones könyvéből az is kiderül, miként kezelhetjük a stresszt, s hogyan élhetünk aktív és minőségi életet úgy, hogy a lehető legkevésbé terheljük természetes környezetünket. A lagom életszemlélet, amelynek segítségével harmonikusabb és örömtelibb életet élhetünk, s megtanulhatjuk, miként találhatunk örömöt a legapróbb dolgokban is. 

Lagom, Hygge, mindenféle nyugis életérzés, ami  próbálja egy kicsit a hétköznapok rohanását és egyéb felesleges terheit visszavenni. Én már évek óta próbálkozom ezt megvalósítani az életemben, több kevesebb sikerrel, csak nem tudtam, hogy neve is van. kíváncsi vagyok, hogy tudnám még jobban kivonni magam a forgalomból.

SARAH PERRY - AZ ESSEXI KÍGYÓ 

1893, London. Cora Seaborne és fia, Francis megérkeznek Essexbe, ahol az a szóbeszéd járja, hogy a lápvidéken garázdálkodó és emberéleteket követelő, néhai mitikus szörny, az Essexi Kígyó újra feltűnt Aldwinter egyházközségének partjainál. Corát, aki lelkes természetbúvár, tűzbe hozza a hír: talán egy addig ismeretlen állatfaj példányát tanulmányozhatja. A lény nyomait követve megismerkedik Aldwinter papjával, William Ransome-mal, akivel ellentmondásos érzelmeket táplálnak egymás iránt, míg végül a legváratlanabb módon alakítják át a másik életét.

1893, London. A mitikus szörny már csak ráadás. A XXI. század kiadó egyre jobb könyveket hoz. Oké, ezt nem most állapítottam meg, most csak úgy leírtam.

IAN McGUIRE - ÉSZAKI VIZEKEN

859-ben járunk. Patrick Sumner, miután a brit hadseregből dicstelenül menesztették Indiában, elszegődik egy bálnavadászhajóra, amely a sarkvidékre indul. A hajóorvosi állás kis fizetséget jelent, Sumner azonban ebben a helyzetben nem lehet válogatós. A vadászexpedíció eleve baljós jelekkel indul, s aztán egymást követik a szerencsétlenségek. Már messze kihajóztak a nyílt tengerre, amikor felfedezik, hogy az egyik hajósinast brutálisan meggyilkolták. Sumnernek mint hajóorvosnak muszáj tennie valamit... De a veszedelem, amellyel szembekerül, még gonoszabb és elkerülhetetlenebb, mint Delhi ostromának borzalmai, ahonnan alig sikerült ép bőrrel elmenekülnie.
Ian McGuire idegborzoló, naturalista kalandregénye díjak és nevezések sorában részesült, köztük a 2016-os év Man Booker-díjának listájára is felkerült. Felnőtteknek való sztori, amelyet azzal a borzongó lelkesedéssel olvashatunk, mint kölyökkorunk kalóztörténeteit vagy indiánkönyveit. 

Valamiért nagyon érdekel ennek a szerencsétlen fickónak a sorsa. Ugyan mi bajba keveredhetett?