2015/11/24

Napi szösz

Van valami, amit nem értek.
Vannak ugye a blogjaink. (igen, megint a blogok.)
Ez kinek mire van, ez most nem is fontos. Amit én látok, hogy a legtöbb helyen mindig van valami, amiről lehet dumálni. Kapcsolatot tartani, élményeket, véleményeket megosztani, meghallgatni másokat, hogyan látják a könyvet, a történeseket, vagy csak kidumálni a nagymama mákosgubáját.
Persze, lehet összevont szemöldökkel is figyelni, hogy ki milyen minőségben nyomul, ad-e valami pluszt az egyébként túlburjánzott blogvilágnak, de...
Szóval mindig előkerül valami, amin meghökkenek, mert nem jutott volna eszembe, hogy bizonyos módon is lehet blogként funkcionálni.
Például nyereménykönyvekért kuncsorogni. Meg hetente új nyereménykönyvet sorsolni.
És ennyi.
Nyereménykönyvek.
Hmm...?

A blogoknak önálló evolúciója van, ami épp ellenkező irányba tart, amolyan visszafejlődési folyamat indult meg.
Régi szép idők, az örökké felhozott és halálosan unalmas téma, amikor a bloggerek még saját könyvespolcról olvastak, és egymás polcairól szemezgettünk, mit akarunk, és ha recit kaptunk, nagyon boldogok voltunk.
Aztán már inkább akkor voltunk boldogok, ha elfogyott a reci, és tudtunk visszatérni a polcokhoz, leginkább a sajátjainkhoz.
Aztán jöttek a recis vloggerek, akik nagyon gyorsan, bármiféle kitartást produkálván, áttértek könyvmutogatós vlogerrá. Hát na, van ez így, gondoltam. nem mindegy nekem? szeretem a könyvespolcokat, megnézem én szívesen másokét is, ha már nagyon nem tudok mit nézni.
De ez, hogy fenntartani csak és kizárólag nyereménykövekért egy blogot... OMFG.
Legalább kérje magának a recit, olvassa el. Időt, energiát tesz bele, foglalkozik vele, posztot ír, de ami a lényeg: OLVAS. Mert a könyvek erre valók.
Nem.
Neki nyereménykönyv kell. Nem akar olvasni. Látogatottságot akar.
Tény, hogy egy 50ezres edényt sokkal nehezebb kisírni a gyártótól/forgalmazótól, mint egy 4ezres könyvet, és akkor inkább nem is mondok semmit, hova teszi ez az egész a kultúrát...

És akkor hova tovább még? Ötletek kérek, mi fog még jönni. :D


39 megjegyzés:

  1. Annak fényében, hogy ma azt láttam a fb-on, hogy az ünnepre a férfiak csillámporral vonják be a szakállukat-bajszukat, BÁRMI előfordulhat! :D Néhány éve nem gondoltunk volna magyar vloggerekre sem, vagy arra, hogy a felnőtt színezésből majd profitot produkálnak. Szerintem ennek nyomdokain jön majd amúgy egy másik kreatívkodós típusú hullám is, scrapbook-szerűségek, DIY dolgok, de ez a kiadói vonal. A bloggerek? Ők kiszámíthatatlanok! Mindenki blogot ír! :D
    Vicces visszaidézni az unásig emlegetett freeblogos régi szép időket és a reci-éra elejét, úristen, én is hogy ujjongtam, hogy könyvet kapok, én senkiházi kis porszem, kapok egy könyvet, mert írok róla, wáá dejó! Ez tompult, de még mindig örülök neki, és vannak hullámok, amikor örülnék ha elfogyna a recim, bármennyire szeretem őket olvasni (igen, tényleg jók amiket most is olvasok), csak hogy nyúlhassak egy ezeréves Szabó Magda után. :)
    Állandó saját körforgásban vagyok a saját polcom meg a recik közt. A nyereménykönyvek jól megnyomják a statisztikát... és ennyi. Nem olvasókat, barátokat, csevegő-partnereket vonzanak be. Aki szereti nézegetni a grafikonját annak tök jó, endorfin szint fel! aztán semmi. áramlik a csövön az infó, de a cső maga üres, és ha nincs infó, magány van. Ezt nem én bölcselkedem, hanem Csernus, és nagyon igaza van a mostani generációval kapcsolatban. Mert így van, valami élményt hajszolnak, kielégülnek a számoktól, az odavetett nyereménykönyvtől, és aztán várják a következő impulzust.
    Valahogy én mindig úgy érzem boldog tudok lenni az adott, épp olvasott könyvekkel is... és szórakozásból írok. Ez nekem elég.
    Észosztás vége, beszéljünk arról a mákos gubáról! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szerintem normálisan működő könyvesblognál (és itt minden szónak jelentősége van:D), abszolút normális a nyereménykönyv. kell. jó a blognak, jó a kiadónak, és jól esik az olvasónak is.
      de érted, nyereménykönyvvel látogatottságot gyűjteni...? minek? mire fel? mit kezd vele? és mit kezd ezzel a kiadó?
      a fb-os többezer ismerős kinn van a kirakatban, az arra hajlamosakban irigykedést kelthet, szal ez a számmánia valahol érthető nekem is.
      de egy blognál? nem fogja pillanatok alatt megugrani a többezres látogatottságot, nem kél szárnyra a neve, blogtörténelmet se ír, szal nemtom. tényleg nem értem.
      azt sem, aki támogatja az ilyen blogokat. adná inkább olyannak a könyvet, aki normálisan tud róla írni, mert ez így ablakon kidobott nyomda és postaköltség.
      a scrapbook legalább tényleg kreatív, csoda, hogy azt még nem nyomatja senki. :D

      Törlés
    2. minden szónak! De szerencsére szerintem vannak még normálisan működő könyves blogok. És nagyon remélem, hogy lesznek is.
      Persze, normális a nyereménykönyv, nincs azzal semmi gond, része a blognak, van aki csak kedvtelésből is sorsol valamit ha elér egy számot a látogatottság, vagy egy évet a blog kora stb. Azzal van a baj, amiről írtál, mint jelenség, és lentebbire reagálva, itt egyáltalán nem a btk-ról van szó.
      Na, akkor, kiadunk scrapbookokat? :D lenne benne mindenféle sallang, kockás terítődarabok, és szalagok meg mozaikoló eszköz meg tököm tudja. :D meglátod jönnek még ilyesmik. :)

      Törlés
    3. Pont pár napja láttam ezt a csillámszakáll dolgot, el is küldtem ismerősömnek, aki még képes is lehet rá. Várom a képeket :) De ezen most hangosan felnevettem.
      Csak a mákos gubáról neeee! :)

      Törlés
    4. annyira nem is gáz. mióta rájöttem, hogy azok a nagyon szépen rendezett, irányba álló szakállak sok-sok kence eredményei, sokkal elnézőbb vagyok a csillámmal is.:D

      Törlés
  2. Ezt most nem értem. Arra jön létre a blog, hogy nyereményekért játsszon vele? Vagy most ezt hogy? :D Vagy állandóan nyereménykönyveket sorsol?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. sorsol. ír a kiadóknak, íróknak, hogy támogassák a blogját nyereménykövekkel, amit ki tud sorsolni.
      agylövés.

      Törlés
  3. Ja ok, értem. Azt néhány blogturnés blogon szoktam látni, bár összesen kettőt követek, de eleve imádom azokat a játékokat, ahol 13 fb oldalt kell like-olni meg iksz helyen megosztani a posztot és akkor valaki boldog lesz.
    De lehet, ez csak nekem visszatetsző. Olyat még mondjuk nem láttam, hogy a blog nagyrészt erre épül, mondjuk annak a kiadónak is gratulálok, aki adja ezek alá a lovat (könyvet).
    A statisztikák miatti feszülésen mindig nagyon röhögök :D Főleg amikor valaki egyszer amiatt sírt, hogy a fb tisztogatást végzett a likeolói között, azaz a kamu profilokat törölte, és hogy jaj-jaj, hogy fogja így elérni az ezret, pedig már majdnem megvolt. Az cseppet sem zavarta, hogy a fb a likeolók töredékének mutogatja a posztjait, és ha abból a fele kamu profil, azzal sokra nem megy. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát látod, van, akit csak a számok tesznek boldoggá. :D

      Törlés
  4. Engem ez a blogolós faszongás nem érdekel, viszont a képválasztást pártolom :D

    VálaszTörlés
  5. Hallod Nima, bennem most felébredt a vágy, hogy edénykészletet kuncsorogjak valahonnan. Írnék is róla, sőt, még akár videóbejegyzésben főznék is benne, aztán, ha már jól odakapattam az ételt az aljához - mert mondjuk épp fókuszáltam a kamerát, és nem figyeltem az ételre -, majd kisorsolom. :D
    Mekkora ötleteket lehet tőled meríteni!
    De aztán lájkoljál! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a gasztrobloggerek kapnak mindenféle veszett drága cuccot. azzal kéne inkább foglalkoznia könyvek helyett. :D

      Törlés
  6. Pedig van olyan blog, ami erre épül. Nézzetek szét Deszynél. Nézzetek csak rá a főoldalra. 9 kritika, abból mind a 9 nyereményjátékos. Oké, hogy ezek BTK-s könyvek, de akkor is. És mivel nem vagyok blogger, nem lehet rám fogni, hogy irigy, rosszmájú, stb. vagyok, de szerintem a kutya se olvasná Deszy blogját, ha nem osztogatnának a BTK-val nyereménykönyveket, mert olyan agyzsibbasztóan szürkén és unalmasan írj, hogy fáj olvasni. Nagy az olvasótábora egyrészt a fanficjei miatt, mert teszi magát, hogy ő a Cassandra Clare atyaúristen, plusz a BTK miatt. De hogy vajon hányan olvasnák csak úgy - a nem túl érdekfeszítő - az értékeléseit, nem tudom. A többi BTK-s blogját nem ismerem, azért őt írtam, nem azért, mert most le akarom járatni, vagy ilyesmi. De tuti, hogy a többieknél is nagyon erősen dominálnak a nyereménykönyves posztok.
    Amúgy nekem az is rohadt visszatetsző, hogy ez az egész az új könyvek, a friss megjelenések köré épül. Egy BTK-s hány saját könyvet olvas? 100-ból 2-őt? Mikor nyúlnak egy Dickenshez, vagy egy jó öreg pöttyös könyvhöz? Csak az újakat nyomatják a kiadókkal karöltve. GYEREKEK, VEGYÉTEK MEG A LEGÚJABB TININYÁLAS, SZERELMI HÁROMSZÖGES YA-T, IGAZ, HOGY AZ ÍRÓ NEM TUD ÍRNI, CSAK ÍRT EGY FANFICET, DE MOST MÁR BESTSELLER A KÖNYVE, ÉS AZ SEM BAJ, HOGY EZ A KÖNYV UGYANARRÓL SZÓL, MINT A MÁSIK 50, AMIT AZ ÉVEN MÁR KIADTAK! DE HA NEM VESZITEK MEG, BEDŐL A KIADÓ!!! SZÓVAL, SZAPORÁN, CSICSKÁK!
    Szóval bennem mindig felmegy a pumpa emiatt. És amúgy tök semmitmondóak az értékeléseik. Ugyanazokról a könyvekről írnak folyamatosan, osztogatják a könyveket, és a kiadó, ahelyett, hogy olyan bloggereknek adná a recit, akitől szívesen olvasnék tartalmas értékelést, osztogatja ezeknek a hulladékoknak. Amúgy a kiadóról is sokat elmond szerintem, hogy kinek ad recit…

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a btk az más világ, nem róluk írtam. náluk bevett dolog a kezdetektől, hogy lehet játszani könyvekért, de ők már eleve könyves blogok voltak, nem a nyereményjáték miatt jöttek létre.
      amiről én írtam, az egy más jelenség, és csak mostanában ütötte fel a fejét.

      a harmadik meg, amiről írsz hogy tényleg minden blogon ugyanarról lehet olvasni - hát persze, mindenki a friss megjelenéseket nyomatja, bloggerek is (én is :D), meg a kiadók is. ez valahol természetes, valahol meg unalmas, de nem veszik kárba sztem. (és ez is független a btk-tól.)

      Törlés
    2. Na, most ezek után mondjátok, hogy odamondogatós vagyok. :D
      Névtelen, én egyszer úgy elbeszélgetnék veled egy könyves kávézóban. ;) Kár, hogy nem tudjuk a neved.

      Törlés
  7. Van a fentiekben valami....a számok és a nyereménykönyvek....
    Annó én is csináltam nyereményjátékot blogszületésnapkor, és a látogatottság jócskán megugrott. Oldalnépszerűsítésre jó, de ha azt akarja az ember, hogy rendszeresen visszajárjanak az oldalára, akkor havonta kell játékot szerveznie. Tapasztalatom alapján jó, ha ezek közül 1% visszatérő látogató lett.
    A könyvnyereményekről leszoktam. Szórakozásból írom a blogom és ez látszik a látogatottságon is :) A reci jól esik a blogger szívének, de ha az egész oldal e köré épül, akko nem lesz hosszú életű. A vloggerkedésnél pedig nem kell figyelni a helyesírásra :) De félek, hogy lenyomja a hagyományos blogokat, mert egyre kevesebben hajlandóak elolvasni egy-egy bejegyzést, és inkább meghallgatják 5-10 percben.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. végülis, a nyereménykönyves oldalakra is visszajárnak, csak soha nem a tartalom miatt. szépen fel lehet vele tornázni a számokat, csak ez egy üres szám, nincs mögötte tartalom egyik részről sem.
      igaz, a vloggernek nem kell tudni írni. de az alapján, hogy nagyon beszélni se tudnak, mégis inkább írniuk kellene. :))

      Törlés
  8. Válaszok
    1. Te Bill! Te ma trollként ébredtél, ugye? :D

      Törlés
  9. Te Gretty, mi az a troll?! :D

    VálaszTörlés
  10. Teljesen egyetértek a véleményeddel, így elvész az olvasás szabadsága. Nekem kicsit olyan, mintha visszatérnénk a kötelező olvasányok kiizzadásához.
    Lehet, hogy én nem tudok valamit, de nem a bloggernek kell nyomulnia a kiadónál, hogy kapjon recipéldányt? Mivel egyre nő a blogok és vlogok száma, az lenne a logikus, mert egy ponton szerintem a kiadók is elvesztik a fonalat. Megéri nekik annyi recipéldányt szétosztani, hogy szűrniük se kelljen? (Bocsi, abszolút nem vagyok otthon az ilyen dolgokban...)
    Nagy naivan azt gondoltam, a kiadók megválogatják, kinek milyen a stílusa, hogyan formál véleményt, tényleg elolvassa-e az adott könyvet. De hogy erre igény van, hogy csak a nyereményért létezik egyáltalán egy oldal, eszembe nem jutott volna.
    A számok játéka nekem már inkább a facebook-generáció népbetegségének tűnik. Minél több ismerős, annál jobb. Pont egyik nap akadt ki rám egy régi kolléga, mert nem igazoltam vissza pár nappal azután, hogy személyesen nem ismert meg, és nem köszönt. Csak arra lettem volna jó, hogy a személyes statisztikáját meg a máját hízlaljam. Ugyanez számomra ez a statisztika buzulás is. Mintha ettől valaki, vagy valami többet érne... Nem értem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ez a recikérdés érdekes. egyrészről vannak a bloggerek a saját kis ízlésükkel (már akinek van), és vannak a kiadók a kínálatukkal. közel sem biztos, hogy a megfelelő párosítások jönnek létre. vagy a másik, hogy hiába vannak teli bloggerrel, még ha tudják is, nem megfelelőek, jobbakat nem tudnak szerezni, mert vagy nem akarnak recizni, vagy leterheltek, és nem tudnak többet vállalni. vagy a harmadik, hogy tényleg mindegy, a lényeg, hogy minél többen tudjanak a könyvről, ezt viszont csak úgy lehet elérni, ha sokfelé szórják.
      persze, ha azt nézzük, hogy 4ezer egy könyv, és mondjuk szétosztanak húszat, az normál olvasónak egy bődületes szám, viszont még mindig olcsóbb, mint egy rendes reklám, így a kiadó végülis nem jár rosszul sose, csak akkor, ha nincs blog, ahol megjelenjen a könyv. úgyhogy mára lejutottunk oda, hogy nem kell nyomulni, sőt, bizonyítani sem, és minőségi munkára sincs szükség.
      régebben nem értettem, hogy külföldi bloggereknél hogy elég annyi, hogy megmutatják a havi adagot, mondjuk 30 könyvet. mert ennyit kapnak. hát így. ennyit képtelenség elolvasni, viszont annak már eleget tesz, hogy megmutatja, van ilyen könyv, és jaj, őt nagyon érdekli, így az olvasóit is fogja.
      és talán pont emiatt megéri a nyereményesblognak is juttatni.
      és pont emiatt érzem, hogy rám már kurvára nincs is szükség igazából.:D

      Törlés
    2. Hát ez eléggé lehangoló...
      De nem hinném, hogy ne lenne szükség az olyanokra, akik megmutatják, milyen a minőség, és milyen az, akinek öröm az olvasás, és nem az alapján határozza meg magát, hányan kattintottak a bejegyzésére. Inkább tekintem ezt követendő példának. És szerintem nem vagyok egyedül :)
      De persze mindenkinek van egy célja a blogjával. Az enyémnek nem tesz keresztbe egy ilyen blog vagy vlog, úgyhogy öröm, boldogság ;)

      Törlés
    3. pedig aki azt mondja, hogy nem nézi a statját, az nem mond igazat. vagy ha mást nem, kommenteket mindenképp vár, ahhoz viszont látogatottság kell. ördögi kör.
      mert sztem (bár lehet, hogy rosszul látom), ha már van valakinek blogja, akkor nem szereti azt látni, hogy senki még csak rá se néz, és hozzá se szól.
      ez is egy kommunikációs csatorna, de nagyon nagyon nehéz ismeretleneket szóra bírni. :)
      tudod, mi a nagyon lehangoló? amikor olyan könyvekkel keresnek meg, amit nem kínálgatnának, ha csak az olvasott könyveimet átnéznék, ami külön ki is van gyűjtve. vagy ne nézzék, nézzék meg, milyen posztok vannak a főoldalon, ha lapozni nem akarnak. de nem. na, olyankor tudom, hogy fogalma sincs, kivel akar olvastatni. :D

      Törlés
  11. Persze, akinek blogja van, nézi. De más, ha valakit csak a statisztika határoz meg, és nem ad magára annyit, hogy valami minőséget adjon ki a kezéből...
    Hát ez tényleg több, mint kínos. Valószínű, ők is a nézettséget nézik, semmi mást.

    VálaszTörlés
  12. Van valami, amit soha nem értettem. Miért foglalkozik mindenki azzal, hogy blogol a másik? Most nem csak kifejezetten rád és erre a posztra gondolok, rengeteg blogon belefutok olyanba, hogy más blogolási szokásait boncolgatja a blogger. Sosem fogtam fel, mi értelme van ennek. Úgy értem, a bloggernek attól jobb lesz, hogy névtelenül (mármint hogy konkrétan nem írja kiről beszél) célozgatva baszogat másokat? Olcsóbb lesz tőle a kenyér, vagy eljön a világbéke? Azt mondjuk megértem, hogy a látogatottság esetleg ugrik egy-egy ilyen "botránycikk" után, de bennem mindig olyan visszatetszést kelt ez. Mindenki foglalkozna inkább a maga dolgával, mert tuti, hogy ő sem tökéletes, és más meg őt tudná boncolgatni meg elemezni a szokásait, méregetni a reci példányok számát meg a nyereményjátékokét.
    Én alapvetően azért keresek fel egy könyves blogot, mert naiv fejjel úgy gondolom, majd könyvekről fogok olvasni. De sokszor amikor belefutok ilyen bejegyzésekbe mindig értetlenkedve állok előttük, elvégre a Nők Lapja sem szapulja - legalábbis nyilvánosa nem, max. a szerkesztősgben - a Kiskegyedet (hülye példa, tudom). Még csak homályosan, a Kiskegyed nevét kimondva sem. Engem a könyvek, könyvértékelések és könyves témák érdekelnek, nem ezek a blogger belharcok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hát, ennek van több oka is.
      először is, bár én blogger vagyok (az egyszerűség érdekében csak a magam nevében beszélek), olvasok más blogokat is. és amikor más blogján vagyok, pont olyan olvasó vagyok, mint egy nemblogger.
      de miven van blogom, így a nembloggerként szerzett benyomásaimat képernyőre tudom vetni.
      mivel könyvesblogger vagyok, általában könyvekről írok, de ez nem jelenti azt, hogy másról ne lenne véleményem.
      és mivel blogger vagyok, van is hova leírni.
      könnyebb-e? nem. :D nem változik tőle semmi, de tényleg konkrétan semmi. igazából nem több egy pillanatnyi szellemi állapot lenyomatánál, amit te is csak azért láthatsz, bár nem akarsz, mert megtehetem, és időnként élek vele. szerencsétekre a gondolataim nagy része a fejemben marad.:))

      konkrétum nélkül mások baszogatása képtelenség, és igazából még a látogatottságot sem növeli olyan mértékben, amilyenben ezt gondolják. sokaknak csak egy poszt, amit továbbtekernek, mert nem könyves, másoknak meg egy poszt, ami végre nem könyves. akik rendszeresen látogatnak blogokat, azoknak felüdülés, ha nem mindig könyvekről szól. írhatnék Ákosról is, de jobb szeretem off-témáknak a blogokat meg az azokhoz kapcsolódó jelenségeket. az elmúlt 10 évben érdekes változásokon mentünk keresztül, nem hiszem, hogy gond lenne, hogy ezt bárki dokumentálja.

      Törlés
    2. Elegáns válasz, Nima.

      Kedves Anonymus, bennem az kelt visszatetszést, ha valaki névtelenül írogat egy blogba (ráadásul arról, hogy: "névtelenül ... célozgatva baszogat másokat"). Ez nagyon nem elegáns.

      Törlés
  13. Én az égvilágon senkit nem baszogattam, csak tettem egy megjegyzést, miszerint nem értem a trendet. És mivel frissen épp Nimánál bukkantam ilyen megjegyzésre, neki írtam, de nem kívántam bántani, leírtam, hogy nem neki szól kifejezetten, máshol is találkoztam már ilyennel. De ha a nevemre vagy kíváncsi, akkor elárulom, hogy Fogas Eszternek hívnak. Nincs Google fiókom, ezért nem bejelentkezve kommentelek. Egyébként te csak álnéven írsz, szóval ugyanaz, mintha névtelenül irkálnál, mert akárki lehetsz.

    VálaszTörlés
  14. Kedves Eszter! A kritikának megvolt a triggere itt is, és azért szúrja a szemünket az ilyesmi, mert totálisan a süllyesztő felé viszi a bloggerkedést. Az meg, hogy támogatást is kap, pláne rossz, legyen az nézettségi mutató, vagy kiadói támogatás. És nem az irigység mondatja ezt. Amikor csinálsz valamit, foglalkozol valamivel, akár a szakmádról is lehet szó, de itt mondjuk egy hobbiról, és benne vagy egy ideje, akkor igenis böki a csőröd, ha valaki valamit nagyon rosszul csinál. Nem szubjektíven rosszul - hogy nem tetszik a sablonja, vagy egyéb hülye apróságok -, hanem tényleg, objektíven, és megkérdőjelezhetetlenül silányan. Ennyi az egész szerintem, és persze, hogy mindenki foglalkozik azzal, hogy blogol a másik, mivel a blogok olvasói is vagyunk egyben.

    VálaszTörlés
  15. meg ha nem figyelünk oda egymásra, nem tudunk fejlődni sem.
    anno (régi szép idők, hehe) ha valaki kitalált valamit, az végigment a blogokon, és marhára nem kiabált senki, hogy te ezt tőlem loptad, nem úgy mint most.
    gondolom, senki nem emlékszik már rá, de anno mi ketten Amadeával találtuk ki a havi beszerzős posztolást még a freeblogos időben. mostanra már mindenkinek annyira természtes, mint a lélegzés. Amadea ötlete volt a lista, az enyém a képezés. érdekel ez most bárkit? nem hiszem. minket se.:D
    és ja, megjegyezzük, ha valami nem tetszik, mert egyrészt nem szeretem látnia silányságot én se, meg nem is szeretném elkövetni. megvannak a magam hibái, de amit lehet, küszöböljünk ki. :)
    de nem vettem magamra, viszont tényleg érdemes figyelgetni ezeket a trendeket. van, amiben szívesen részt vesz az ember, van, amiből meg inkább maradjunk ki.
    én egyébként azért írom le ezeket, mert úgyis mindegy. akire vonatkozik, vagy nem olvas úgysem, vagy úgy van vele, hogy elmehetek a picsába, nehogymár én bármit is meg akarjak mondani. amiben alapvetően igaza van, csak ez meg nekem mindegy. :)

    VálaszTörlés
  16. Elég sok minden változott, és hiába közhelyes, felhígult a könyves blogszféra is. Nyilván fennakadsz rajta időről időre, ha valami olyanba futsz, ami nem tetszik, de nem kéjelgünk rajta, nem azt lessük, csak szembejön.
    A trendeket mi magunk alakítjuk, és személy szerint én örülnék, ha nem menne el a könyvesblog mint hobbi gyökkettőbe.
    Egyébként sose az talál el ide, akinek a kritika szól, hanem félresiklik valami, vagy félreértődik (ld. feljebb a btk, tökre nem a btk-ról beszéltél).

    Nahát, nem tudtam én se, hogy ez tőletek indult :D Amadeánál egyébként most beszélünk a "szakzsargonról". Kabátkönyv és társai. :)

    VálaszTörlés
  17. de ha szembejön, azt ki kell vesézni, kinek mi nem tetszik, miért nem tetszik, ki lehetne-e hozni belőle valamit. mert ez jó. a kibeszélés is, meg az ötletelés is. :D

    kabátkönyv - Amadea (asszem), kardigános könyv - én :D össze kellene ezeket gyűjteni.

    VálaszTörlés
  18. Hát, igen, valahogy úgy, ha mindent hagyunk elsuhanni magunk mellett, azzal nem haladunk mi se semmire, és a végén tényleg csak mindenki a saját blogjába esik bele és se kép se hang, mint a ló a szemellenzővel.

    Igen, meg a kávéár, agylöbbölő! :)

    VálaszTörlés
  19. agylöbbölő, téényleg. :D az is egy jó szó. a kávéár se rossz, bár nemtom, ez most pozitív vagy negatív a pénztárcánkra nézve. :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. pozitív! :D párszázért könyvet venni jó! :D

      Törlés