Roslund ~ Thunberg - Hajsza - Keményfedél

2016/05/05

Roslund ~ Thunberg - Hajsza

A Hajsza az utóbbi évek legérdekesebb skandináv krimije, amely egyedülálló módon igaz történeten alapul.
A négy férfi már a hetedik éjszaka figyeli az őrt, aki körbejárja a svéd hadsereg egyik titkos fegyverraktárát. Leo Duvnjac a hamarosan kezdődő akció kitervelője. Két öccse, Felix és Vincent mindenben támogatják. Sok évvel ezelőtt a három Duvnjac testvért családjuk széthullása kovácsolta össze. Bántalmazó apjuk és neurotikus anyjuk miatt elhatározták, ők sosem fognak másoktól függeni. A megoldás a pénz.
Leo aprólékos, hidegvérű és alapos tervét az első rablásban szerzett fegyverekkel kombinálva a csapat elhatározza, hogy minden idők legfelszereltebb és legkönyörtelenebb fegyveres rablássorozatát fogja végrehajtani. Finálé gyanánt pedig a lopott fegyverekkel meg akarják zsarolni a svéd kormányt.
Mindent elpróbálnak. Másodpercről másodpercre. Mozdulatról mozdulatra. A Militánsokat lehetetlen azonosítani, s lehetetlen a nyomukra bukkanni, hiszen egyetlen tanú sincs. Ám azt a John Broncks felügyelőt állítják rá az ügyre, aki épp olyan rögeszmés a nyomozómunkában, mint Leo a rablások kitervelésében. Broncks a bűntettek helyszínén próbál szagot fogni, és hamarosan megkezdődik a hajsza. Broncks és Leo is a végsőkig elmegy, mielőtt az útjuk keresztezi egymást, és elérkezik a döbbenetes végkifejlet.
E-BOOK
ALEXANDRA

Skandináv krimiként kicsit eltér azoktól a könyvektől, amikhez hozzászoktunk. Hatalmas a könyv, nagy is, vastag is; mondjuk ehhez képest bármi vékonynak tűnhet (nagy előny, hogy van e-ben is, ha valakit így jobban érdekelne). Ami igazán lényeges, hogy itt többféle nézőpontot kapunk.
Vannak először is a bankrabló testvérek, akiket abszolút mélységig megismerünk, kezdve egészen a gyerekkorukra kiható erőszakos és agresszív apai hatástól a jelenig. Ez általában nem jellemző a skandináv krimikre. Nagy vonalakban adnak a szereplőknek (akár bűnösök, akár a törvény oldalán állnak) valami lelki problémát, ami általános társadalmi probléma is egyben, ezt igyekeznek tömören megjeleníteni, de a mélyreható lelki boncolgatásban nem igazán van részünk.
A bankrablók családja apai részről szerb-horvát, anyairól svéd, de többet kell küzdeniük apjuk természetével, mint a bevándorló státuszukkal. Gyerekként a srácok folyamatos megfélemlítés alatt álltak, de nem csak ők, az öreg az anyjukat sem kímélte, sőt, senkit a környezetében.
Abszolút antipéldakép, mindegyik gyerek elkerüli, hogy olyan legyen, mint ő, szinte erre tették fel az életüket, viszont van pár olyan elv, amit nem tudnak elhagyni: az összetartás és a szegénység elkerülése. A család az első. A fiúk között olyan szoros kötelék van, annyira összetartanak, hogy még egy feleség sem tud bekerülni közéjük. A világkép pedig oda vezetett, hogy végülis bankrabló lett belőlük.

Aztán ott az elmaradhatatlan nyomozó az elmaradhatatlan válságaival, John Broncks, akiről igazán sokat nem tudtam meg. Ő is erőszakos családból származik, a bátyja börtönben van, életcélja, hogy a mindennapokból annyi erőszakos elemet iktasson ki, amennyit csak lehet, és legalább olyan megszállottan kereste a bankrablókhoz a nyomokat, mint amennyire Leonak szenvedélyévé vált a rablás. Semmi újszerű nincs se a személyiségében, se abban, ahogyan a napjait éli. Kicsit háttérbe is szorult a testvérek mellett a nyomozás is, meg ő is, valószínűleg azért, mert itt nincsenek beteg gyilkosságok, és ez az, amiben nagyon különbözik az eddigi skandináv krimiktől. Itt nem a nyomozás áll a középpontban, még csak nem is egy társadalmi probléma, hanem egy öntörvényű család működését tapasztalhatjuk meg testközelből, annak minden pozitívumával és negatívumával.

Egy nagyon jó regény. A bankrablós akciók úgy alapból soha nem vonzottak, de itt annyira jól volt megírva mindenestül, kezdve azzal, hogyan találta ki Leo, hova törjenek be, hogyan készültek elő, és mennyire össze kellett hangolniuk minden lépésüket, hogy nagyon élveztem. Ugyanakkor fura volt látni a folyamatot, ahogy Leo alapvetően egy rabló életmódra berendezi az egész családot. Ami viszont törvényszerű, és szépen ki is bomlott a könyv folyamán, az a Leo és az apja közötti párhuzam.
A könyv érdekessége, hogy Thunberg az egyik testvér, aki Roslund segítségével írta meg ezt a történetet (vagyis inkább  Roslund írta, Thunberg segítségével), aki a rablások idején újságíróként folyamatosan követte az eseményeket.

Share this:

1 megjegyzés :

 
Copyright © 2014 Keményfedél. Template Designed by OddThemes - WP Themes