Férfinép, gondolta Vic, a kevés biztos örömforrás egyike a világban, olyan, mint a lobogó tűz hideg októberi estéken, mint a kakaó, mint a kényelmesre taposott papucsok. Suta szeretetmegnyilvánulásaikkal, borostás képükkel és szolgálatkészségükkel, hogy megtegyék, amit meg kell tenni – omlettet süssenek, kicseréljék a villanykörtét, megölelgessék az ember lányát –, a férfiak elérték, hogy időnként már-már érdemes volt nőnek lenni.
Joe Hill - NOS4A2
Szeretem, ahogy Hill a világot látja. Ez eddig nem is tudatosult bennem, de annyival jobb egy ilyen hangulatú szöveget olvasni. A legtöbb könyvben a nemek egymást szidják, versengenek, próbálnak a másik fölé kerekedni. Bizonygatják, hogy a pasik szemetek, a nők idióták, a pasik képtelenek megfelelni a nők elvárásainak, a nők viszont az univerzum minden bajának okai, és mennyivel könnyebb lenne nélkülünk az élet. (na ja, azért azt megnézném.) Ráadásul nem csak olvasom, de naponta hallom is ezt.
7 Megjegyzések
ez nagyon tetszik, tényleg jó végre egy ilyen felfogással találkozni! felkerült a listámra a könyv.
VálaszTörlésvolt pár emlékezetes mondata. kezdi magát kinőni nálam kedvenccé Hill.
TörlésRövid voltál, de velős. ;) De különben mostanában én is sokat gondolkodom azon, hogy miért kell ellenségeskedni, mennyivel sokkal jobb lenne egymást kiegészítve és segítve élni. :)
VálaszTörlésÁmen. :)
VálaszTörlésÉn is pont azt akartam rá írni, hogy ámen. :)
VálaszTörlésNagyon hangulatos.:)
VálaszTörlésNagyon tetszik, és még jobb, hogy szenteltél neki egy bejegyzést:))
VálaszTörlés