Jack Campbell - Rendíthetetlen

A Szövetség már egy évszázada vívja háborúját a Szindikátus Világokkal szemben, ám most vesztésre áll, flottája csapdába esett az ellenséges terület szívében. Egyedül abban a legendás kapitányban bízhat, aki évszázados hibernációból ébredt fel, hogy a flotta élére álljon.
Jack Geary kapitány hőstetteit minden iskolás ismeri, ő azonban nehezen birkózik meg a lehetetlen elvárásokkal, amiket saját hírneve támaszt vele szemben. Hiába taszítja a hőskultusz, magára vállalja a feladatot, hogy a megvert szövetségi flottát és a háború sorsát eldönteni képes hiperhálókulcsot hazajuttassa. Ehhez azonban fel kell nőnie „Black Jack” Geary legendájához.
GABO
E-BOOK

Gearyt egy törmelékkel borított terület közepén találták meg, teljesen véletlenül.  A 100 éve kezdődött háború (nem fogom elmondani még egyszer  a fülszöveget, nyugi) egyik hőse, akit "halála" után posztumusz sorhajókapitánnyá léptettek elő. Amikor felébredt, azzal kellett szembesülnie, hogy a háború még mindig tart, a szindikátusiak lefejezték a szövetségi vezérkart, és mivel az admirális őt nevezte ki a Rendíthetetlen élére, rangidős lévén ő lett az egész flotta parancsnoka.
Utálja, hogy hőst csináltak belőle. Rajongó tekintetek kereszttüzében kell léteznie, megfelelnie valami irreális elvárásnak, amit végülis ő teremtett azzal, hogy önfeláldozóan feltartotta 100 éve a szindikátusi erőket.
Olyan dolgokkal szembesül, amiket nehezen dolgoz fel: a flotta szabályai lazultak, az egyes hajók parancsnokai mennek a maguk feje után, a rang szerinti előrelépést leváltotta a szavazás, a tisztelgés elmaradt, ráadásul a technikai vívmányokat is utol kell érnie, sokat változott a világ 100 év alatt.
Szóval Geary kapitány fogja a hajóit, meglépnek a szindikátusi hajók elől, és próbál ütőképes flottát kovácsolni a rendezetlen sorhajókból, míg tart az útjuk hazafelé. De nem elég, hogy küzdenie kell a szindikátusiakkal, de még saját pozícióját is meg kell védenie. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Geary alkalmatlan a vezetésre, a hibernáció túl sokat károsított rajta, meg egyébként Black Jack Geary mindent másképp csinált volna.
Ez a baj a legendákkal. Kevés a valóságalapjuk.

Imádtam. Szívem szerint nem is írnék más. Na de azért mégis.
Teljesen tisztán military sci-fi - hadmozdulat, katonai illemtan,alakzatok felvétele, taktikai elemzések, szimulációk tanuláshoz. És persze űrcsata. Az emberi drámáknak csak egy nagyon minimális hely jut, az is leginkább Geary fejében/lelkében zajlik. A tisztességes, becsületes, igazi katona mintapéldánya, aki még a legszélsőségesebb esetben is igyekszik a hadijog szerint eljárni, és ejt néhány könnyet gondolatban a halott ellenségért is. Kicsit túlidealizált alak, hatalmas türelemmel és önuralommal.
Viszont a többi szereplő sem szürkül el mellette. A hajók kapitányai is remekül megrajzolt alakok, bár tény, hogy rajtuk kívül szinte alig ismerünk meg másokat közelebbről. Ahogy Geary mászkál a hajón, találkozik pár matrózzal, de egyik sem lényeges annyira, hogy több időt fordítsunk rájuk egy röpke beszélgetésnél. A katonai rész sokkal hangsúlyosabb, mint az emberi.

És egy kis negatívum.
Van némi elképzelésem a sereg merev szabályrendszeréről, ez alól gondolom az sem kivétel, ha az űrben vagyunk. A csodásan (tényleg csodásak, hamarosan megmutatom, miért)  megfogalmazott szövegeket viszont tönkretette az oldalankénti 5-6 sorhajókapitány uras és sorhajókapitány asszonyos megszólítások tömkelege (összesen van belőlük több mint 500 darab. megszámoltattam hajtépés helyett), amit időnként tarkított némi ezredes asszony is. Most komolyan. Elhiszem, hogy a katonák karóval a seggükben léteznek, de ez a fajta merevség egyrészt felesleges, másrészt vártam, mikor kerül be egy-egy elvtárs az úr helyett. Nem győztem feszengeni tőle.
De szerencsére ettől ez még egy baromi jó könyv, csak akit zavar az ilyesmi, az inkább angolul vegye elő (egy részét én is úgy olvastam, csak aztán túl izgalmas lett), mert megoldják simán egy captain-nel.
Ettől függetlenül kedvenc lett a könyv.