2018/08/05

Témázunk - Gyűjtemények

Kicsit az előző témázást folytatva a többiek már megmutatták, milyen könyves dolgokat gyűjtögettek, én lustaságból csak most csatlakoztam.
A sorozatokhoz kapcsolódva általában kijönnek apró kis mindenféle biszbaszok, meg néha értelmesebb dolgok: funko pop figurák, pólók, bögrék, laposüvegek, konyhai eszközök, szinte bármi. Kis szerencsével bárki körbe tudja venni magát a konyhától a fürdőszobáig a kedvenceivel. Persze, ezen a szinten már nehéz egyik kedvencről a másikra nyergelni, nem olyan egyszerű egy komplett lakásberendezést mondjuk a StarWarsról Gyűrűk Urásra cserélni. Ha tehetném, én hobbitlakban élnék Trónok harcás mindenfélével. Nem passzol, de tetszik ez a domboldalból előbukkanó kunyhós fíling.
Én nem gyűjtök semmit könyveken kívül. Amikor elköltöztem otthonról, a nippeket száműztem az életemből, így nincs semmim, amit a könyvek elé tehetnék, nem is férnének sehova, mert bár akkor a jó egy könyvespolc, ha egy sorban vannak a könyvek, de kihasználok minden helyet, és ahol csak lehet, duplasorozok.  Muszáj.
Nézve a többiek gyönyörűséges könyvoszlopait, előjön az e-könyvek egyetlen hátránya: nem lehet őket mutogatni, és az utóbbi időben, amit csak lehet, e-ben veszek meg, mert már nem fér. Röhej, de most a képek miatt szétpakoltam, és most kevesebb a hely ugyanazoknak a könyveknek, mint előtte. Franc se érti.

Kezdem a kedvencemmel, Eriksonnal. Nagyon jó, hogy az Alexandra csődje után új kiadóra talált a Delta Visionnél, viszont a DV nem ebben a méretben ad ki, úgyhogy akármennyire is szeretnénk, tuti nem lesz egységes a sori, hacsak meg nem vesszük elejétől újra az egészet. Kicsit kibaszás ez a régi vásárlókkal, és még nem tart ott a dolog, hogy problémát okozzon, de azért el fogok rajta gondolkodni, mit tegyek. Nekem jobban bejönnek a zsebkönyv méretű könyvek, de hogy azok tizenév után nem maradnak meg ilyen állapotban, mint ezek, az tuti.

Ha már emlegettem a DV-t... Érdekes, így fényképen nem tűnik olyan soknak, a polcon mintha indolkolatlanul sok helyet foglalna. Most épp azon agyalok, hogy az Agavét tegyem be a megmaradt helyre, vagy ezt, mikor úgysem fog egyik sem beférni.

Sok agavés könyvtől megszabadultam az idők során, vagy néhány kölcsönadás megszabadított, sose akarnak visszakerülni, amit elkérnek, és még így is van rengeteg. Mostanában már nem merek szanálni, mert kiszámíthatatlan, gyerekem épp mit akarna olvasni. Mivel ők rendesen hozzák az e-ket, az újakat már így vettem meg, de azokat ugye nem lehet ilyen mutatósan felsorakoztatni.

A másik kedvencem a Tűz és jég dala, ami eredetileg Song of Ice and Fire, sose értettem, miért kellett megfordítani. A hype előtti olvasáson és megszeretésen kívül ehhez még annyi emlékem kapcsolódik, hogy anno elküldtem a sorozatot Görgey Etelkának (Raana Raas), akinek sikerült elveszítenie a védőborítót az első részről.:)) Elképzelésem sincs, hogy hogyan, de ez egy nagy utat megtett sorozat lett, ennyi még belefér.

Évek hosszú sora volt, míg a Rómás könyveket begyűjtöttem. Anno még a legelső részt papírkötéses, rondaborítós verzióban olvastam, aztán hogy az hova lett, nem tudom, de amikor rájöttem, hogy ezek nekem kellenek, már késő volt, jutott, ami maradt. Nem bánom, így némileg egységesebb és tartósabb, meg szebb is.

Nagyjából egy helyre összeszedtem a harcos keltás, vikinges, Arthur királyos könyveket, és közben rájöttem, hogy az összeset le tudnám fényképezni valamilyen téma szerint, UF, sci-fi, történelmi, írók, kiadók, régészet, Egyiptom, képeskönyvek, bármi alapján, nameg arra, hogy nem fogom ezt a pakolászást takarítás nélkül megúszni én se. 
Valahogy mindig sikerül visszakanyarodni a DV-hez, ők fogják ugyanis újra kiadni a Shannara-ciklust. 

Egy teljes polcot elfoglalnak azok, amiket én csak fekete könyveknek hívok. Kodolányi, Platon, Tacitus, Puskin. Nem mondom, hogy naponta forgatom, de időnként elmerülök egyikben-másikban pár órára.

Pár éve közölte a Szukits, hogy nem folytatják a Warhammeres könyveket, én meg gyorsan megvettem ezt a sorit. Nem bántam meg, bár elég tömény, nem tudom egymás után olvasni őket.

Imádok Egyiptomról olvasni, el is képzeltem, hogy régész leszek, és kiások valami fenomenális leletet, aztán persze felébredtem. Tutanhamon könyve volt az első a sorban, emlékszem, annyira drága volt (nekem), hogy nem volt elég a félretett uzsonnapénzem, még anyámtól is kellett kérnem rá.

Van sok-sok Harris-om, meg van két fém könyvjelzőm is. Az egyiket nem olvasom, a másikat meg nem használom.:D Mondjuk könyvjelzőt abszolút nem használok, olvasón nincs rá szükségem, a papíron sem kell, mert ójaj, én bizony szamárfülezek. Valahogy nekem a könyv használati tárgy, nem szentség. Én kihajtom, meggyűröm, nálam totál látszik, ha valami sokat van forgatva, vagy egy kicsit gyengébb anyagból van. Ha valaki végignéz a polcon, nem csupa vadonatújnak látszó könyveket lát, hanem olyanokat, amiket olvastak már, vagy csak én, vagy előttem már jónéhányan. Esetleg utánam.
Nem szeretek rettegve olvasni, úgyhogy nem aggódom rajta, meglátszik-e, hogy kézbevettem. Amit nem szoktam csinálni, az a firkálás, soha nem írok bele a könyvekbe, nem jelzek okos gondolatokat (ha nem tudom megjegyezni és a magamévá tenni, akkor úgyis mindegy), és nem post it-elek.


Ez a két bögrém az, ami nem könyv, meg a Vámpírok bálja füzetecske. Volt nekem Egyházi Géza dedikált fényképem is, majd egyszer előkerül valahonnan. Gondoltam rá, hogy egy trükkel eltüntetem a bögre sérülését, dehát az már nem ez a bögre lett volna. Anita Blake egyelőre elég jól megúszta csempülés nélkül, de a vámpíros bögrénél külön örültem, amikor a második nap leütöttem a szélét, hogy ez még nekem évtizedekig bögre lesz, ennél nagyobb baj már nem fogja érni. És tényleg. A musicalt egyébként mindenkinek ajánlom, aki még nem látta, felejthetetlen élmény.

Utoljára hagytam az egyik kincsemet, az angol Poe-t, amit még húgomtól kaptam valamikor nagyon rég. Látszik is rajta, kicsit viharvert, megélt már pár költözést, sőt, egy időre el is felejtettem, hogy nekem ilyenem is van, egyszer véletlenül került elő egy doboz mélyéről, de azóta ügyelek rá, hogy szem előtt legyen. Marha jól néz ki.

Kimaradt rengeteg könyv, például a Harry Pottereket sem fotóztam le, mert szerintem nincs benne semmi különös, valószínűleg minden olvasó ember polcán ugyanúgy ott van. 


Többiek gyűjteményei:

8 megjegyzés:

  1. De jó, hogy írtál! Gyönyörűek a gyűjteményeid, a csetreszgyűlöletünk közös, az olvasmánylistánk nem. :D De nagyon szépségesek, az biztos.

    Én nagyon vigyázok a könyveimre, 99%-ukat olvasás után el lehetne adni vadonatújnak, de azt a szemléletet is el tudom fogadni, amit írtál. :) Lényeg, hogy olvassunk minél többet, és minél jobbakat. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igazából az új bevásárlásomat akartam posztolni, aztán úgy voltam vele, ha már fényképezek, akár ezt is megcsinálhatom.
      én ezért nem kérek soha kölcsön könyvet. a legtöbb olvasó embert rémülettel tölti el, hogy meglátszik a könyvön, ha bárki is belelapozott, mi több, még be is dühödik az ilyesmitől.:D tiszteletben tartom, és inkább nem kérem, köszönöm, de belül remekül szórakozom rajta, és kicsit értetlen is vagyok. dehát ez ilyen.

      Törlés
  2. De jó, hogy te is posztoltál, sajnáltam, hogy lemaradtál kicsit, de reménykedtem, hogy pótolod, és mutogatsz nekünk! :) Szépek a gyűjtemények! És hát ezzel az anomáliával én is szembesültem, hogy semmi nem akar ugyanúgy visszaférni... Mintha kinyújtóznának, pöffeszkednének egyet, ahogy lekerülnek a polcról, és utána nem hajlandóak összehúzni magukat. :"D
    A hobbitlakok számomra is nagyon vonzóak! :) De persze én leginkább HP-s dekorban tudnám elképzelni az életem. ;)

    A Tűz és jég dala szerintem egyszerűen jobban hangzott a fordítottjánál magyarul. Igazából nem oszt, nem szoroz a sorrendje, ennél sokkal szörnyebb címváltoztatásokkal kell néha szembesülnünk. :D

    "Mostanában már nem merek szanálni, mert kiszámíthatatlan, gyerekem épp mit akarna olvasni." Ez olyan cuki! :D Baráth Katán kívül egyébként csupppa olyan Agavéd van, ami nekem nincs. :D

    "a könyv használati tárgy, nem szentség." Igazad van. Én úgy szoktam ezt mondani mindig, hogy a könyv van értem, nem én vagyok a könyvért. Ennek ellenére persze vigyázok a könyveimre, de szerintem se ördögtől való a szamárfül, a kihajtás, a gerinc megtörése, sőt, még a firkálás (értsd, jelölés, aláhúzás) sem. De régen a hibákat is javítgattam cerkával. :D Amikor nem vagyok benne biztos, hogy a könyvet meg fogom tartani, hogy esetleg eladom, akkor nem hajtogatom, akkor vigyázok jobban, meg persze ha kölcsönben van valami nálam.
    Amiket sokszor forgattam, azokat régebben gyakran becsomagoltam - pl a HP-kat, látszott is a képeken.

    Tényleg jól néz ki a Poe! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. tudtam volna még egy csomó fényképet csinálni, de gyanítom, akkor már semmi nem fért volna vissza sehova.:D

      hogy lehet, hogy pont a legjobb agavék hiányoznak a polcodról??:D

      egyébként én is vigyázok a könyvekre, de csak úgy, tudattalanul. nem figyelek különösebben, csak nem is rongálom meg őket. a gerincük szokott megtörni, de nem akarok miatta eret vágni magamon. a lapok behajtása meg simán eltűnik idővel, nem szoktam úgy hagyni.

      Törlés
    2. Én is tudtam volna, csak már nem volt erőm, energiám. :D
      Hahha, hát más az ízlésünk kicsit, ezt tudtuk. ;) (hoiri!)

      Én is így vagyok ezzel, pont így. :)

      Törlés
  3. Elképzelem ahogy Nima fogja magát, és azt mondja jó hangosan :
    " A picsába ezzel a sok hülye új könyvvel, olvasok egy kis Puskint! " :D

    VálaszTörlés