Nem igazán tudom eldönteni, hogy akarok-e én most foglalkozni a WOW hatalmas világával, vagy elégedjek meg a könyvek egy részével. Nemrég láthattuk a filmet, ami eléggé megosztotta a nézőket, talán nem véletlenül. Meg kell jegyeznem, hogy a filmmel semmi baj. Helyén van a történet, a szereplők, minden klappol mindenhez, csak éppen ha nem tudjuk, miről szól, ha nem ismerjük az előzményeket, semmit nem fog mondani, sőt, unalmas lesz és értelmetlen. Én nagyjából hetente újra tudnám nézni, de nem akarom, mert megunnám, azt meg nem szeretném.
A sorozat első könyvei mára már nagyrészt kaphatatlanok. Kis utánajárással, meg türelemmel persze előkeríthetőek innen-onnan, de nem lehet csak úgy bemenni a boltba és lekapni a polcról. Hogy hány kötet kelt el pontosan, egyáltalán, elkelt-e az összes, nem tudom, azt sem, miért hagyták abba a kiadását, de a huszonvalamennyi kötetből nem jelent meg nálunk, csak a fele. Szívem szerint azt is újrafordíttatnám.
Alapból a fordítással semmi gond: szép, igényes nyelvezet, rendesen felépített mondatszerkezetek, gördülékeny stílus. Avítt, szóvirágos, túlburjánzó és túlfordított. Elkezdtem kiírni a túlzásokat, de valahol elkallódott a listám, egyet viszont nagyon megjegyeztem: "I think" ami nálunk "Teljes szívemből így hiszem" lett. És a sori egész szövege ilyen. Hatalmas a szakadék az eredeti laza és szikár mondatok és a mi barokkosan lovagkori cikornyás megfogalmazásunk között. Nem mondom, hogy rossz volt olvasni, mert Knaak van olyan jó író, hogy még egy ilyen fordítás sem tudja elrontani, meg a történet is sodort magával, de jobban örültem volna egy normálisabb szövegnek.
Ami olykor másnál is probléma, a nevek magyarítása. De csak egy részének, a másik részének nincs értelmes magyar megfelelője, azok maradtak az eredetiben, egy kisebb részük meg némi változáson esett át, mondjuk a th-ból elhagyták a h-t. Lövésem nincs, mi értelme ennek. Tyrande Whisperwindből Szellőszó Tiranda lett, amivel már csak a ragozás miatt is megkönnyítette a fordító a dolgát. Szépen hangzik egyébként, nekem tetszik, mint a Viharhozó Malfurion is, ami a Malfurion Stormrage-ből lett, és akár még jó is lehetne.
Mannoroth - Mannorot, Xavius - Xaviosz, Krasus - Krázus, Cenarius - Khenariosz, Gaskal - Laska (?!) viszont a Lich king, ami Lidérckirály lenne, maradt Lich király (:D) - akkor már hagyta volna inkább meg az eredeti neveket. Semmi értelme nincs erőltetni, hiszen a játékot sem magyarították.
A fordítástól eltekintve igazi klasszikus fantasytörténetet olvashattam, abból a fajtából, ami egyszerre tud harcos, véres, ármányos és romantikus is lenni.
És akkor lehet, nem ártana a történetről is ejteni pár szót.
Krasus, a sárkánymágus egy emberi mágussal, Rhoninnal érkezik Kalimdorra, miután Nozdormu, az idő ura megmutatta neki zavaros vízióit valamiről, ami megzavarja az idő folyását, és bár ő nem tudja beazonosítani, Krasus és Rhonin menjenek, és tegyék rendbe a dolgokat Kalimdoron. Az úton összefutnak egy ork párossal is, a sokat tapasztalat harcos Broxszal, és társával Gaskallal, majd szépen lassan megértik, hogy a múltba csöppentek, ekkor (akkor, valamikor rég) indult meg a folyamat, ami romba dönthet sok világot és sok jövőt. Más létsíkról megidézett démonok, megnyitott dimenziókapu, és a mágia mindenféle formája megjelenik, hogy a hatalom szolgálatába álljon, hogy leigázhassa a világokat, egyiket a másik után. (Itt kapcsolódik a film a könyvhöz, bár konkrét köze nincs hozzá, hiszen több nagy háború volt a WOW világában, egy-egy szeletét mutatja meg a film is, a könyv is.) Megindul a harc ellenük, elfek, sárkányok, emberek, törpök, meg mindenféle lények igyekeznek megvédeni a világukat a Lángoló Légió ellen, változó sikerrel.
