Ilyen sem volt még, hogy a következő év elején itt ülök egy üres képernyő felett, hogy mi is történt tavaly, ekkorra már régen készen van a poszt. De azt hiszem, a hozzáállás is jellemzi 2024-et.:D
Akkor gondoljuk át a tavalyi évet, és kezdjünk valamit az ideivel is.
A legnagyobb meglepetés a Fourth wing volt. Rengeteget hallottam róla, és minden arra mutatott, hogy ez nem az én könyvem lesz. Megtévesztett, hogy mindenki a Xaden-féle érzelmi szálat emelte ki, és ha csak ennyi egy könyv lényege, attól én nem esek hasra, meg aztán valljuk be, nehéz is lenne öt kötetet összehozni nyünnyögésből. (az a baj, hogy szokott azért sikerülni, de ez nem ilyen.) Aztán Kisnima kezébe került, mert neki nincsenek még ilyesféle előítéletei, és kiderült, hogy egy pörgős, izgalmas, intrikákkal és titkokkal teli történet, amit nem tudtam letenni.
Maradandó élményt adott az Atlasz-hatos is. Ez is egy nagyon jól összerakott könyv, sötét, veszélyes világ, aminek valami igazán gonosz áll a hátterében. Alig várom a folytatását.
A Véresküdtek sorozat Gwynne-től simán felzárkózhat Abercrombie mellé. Véres viking mitológia sárkányokkal, farkasokkal, egy olyan háttérvilágban, ami nem ismeri a kegyelmet, és akik elhullanak, azokat sem nevezném gyengének, inkább csak rosszkor voltak rossz helyen.
És semmiképpen nem maradhat ki a Narancsfa-kolostor. Ez tipikusan az a könyv, amit szeretnek lehúzni az emberek, de ez egy nagyívű történet, rengeteg szállal, tisztázatlan és elhazudott múlttal, egyszerűen minden szavát igényeltem, ami le van írva.
A Mennydörgés – A Nag Hammadi-i Könyvtár gnosztikus kódexei látszólag nagyon kilóg a sorból, de egy nagyon fontos olvasmányom volt. Kiolvasni nem lehet, inkább csak folyamatosan olvasni, és elgondolkodni nagyon mélyen, hogy ebben a változó világban hová pozicionáljuk magunkat.
A 25 elolvasott könyvből ez az öt hagyott nyomot. (Hét, igazából, mert kettő sorozat, de a lényegen nem változtat.)
Mindig, minden egyes év elején cél, hogy csakis maradandó, jó könyveket olvassak, hogy ha visszanézek, ne legyen olyan érzésem, hogy ezzel vagy azzal minek töltöttem időt. Eddig még soha nem jött össze, de nem adom fel. Biztosan közrejátszik ebben a kicsinyke mennyiségben az is, hogy szűk a választék is. Ha többet olvasnék, talán nagyobb arányban találnék igazán ütős könyveket. Ma épp láttam, hogy az idei éves célja az olvtársnak 400 könyv volt. Hát erre már nehezen mondok bármit is, ebben biztosan lesz annyi maradandó, mint az én egész évesem.:D
Én idén is maradnék a kevéske kiolvasott könyvnél, csak átgondoltam a stratégiám, és a biztosra megyek: elkezdtem Sanderson Ködszerzet sorozatát, amibe már egyszer belekezdtem, de nem találtunk egymásra. Most, hogy túlvagyok pár könyvön a Viharfény krónikákból, egészen más olvasni. Idén tervezem a teljes magyarul megjelenteket elolvasni, amiket már olvastam, azokat is újra, és hátha végzek vele, mire kijön magyarul a legutolsó könyve. Vagy bármelyik másik könyve. Hogy mikor unok rá, vagy hogy emellett lesz-e másra is időm/energiám/kívánságom, nem tudom. Egyelőre jól esik elmerülni egy ismerős világban, ahol nem fognak kellemetlen meglepetések érni, mert Sanderson garancia kb mindenre.
Amit biztosan közbe fogok iktatni, az az Onyx storm, ez ugyanis sajnos elég rövidke lesz a másik kettőhöz képest.
Nektek is csak azt kívánom, mint magamnak: nagyon sok jó könyvet, időt és nyugodt mindennapokat.:)
