Mondatok, amik sírba teszik az olvasó embert | Keményfedél

Mondatok, amik sírba teszik az olvasó embert

Mi a kedvenc könyved?
Olvastad ezt vagy azt? Nem? Akkor elmesélem.
Úristen, minek ennyi könyv?!
Kölcsönkérhetem?
Nekem adod?
Jó könyved nincs?

Nektek mitől áll égnek a hajatok?

Google+

About Tara Nima

    Blogger Comment
    Facebook Comment

17 komment:

  1. Nekem ettől: "Én is íroGATOK, van pár félkész kéziratom a fiókban, átküldjem valamelyiket?"

    Natos

    VálaszTörlés
  2. Ezektől: már megint olvasol? Hogy tudsz ennyit olvasni? Megint könyvet veszel? :) Már kezdem megszokni, plusz az általad írt kérdéseket is gyakran hallom.

    VálaszTörlés
  3. A kölcsönadodtól kiver a víz... főleg amikor olyan kérdezi, akivel jóban sem vagyok. Mégis mit képzel? :D
    A legemlékezetesebb viszont ez volt: Akkor ha pénteken mondjuk buliba hívnak, akkor te azt mondod, hogy kösz nem, inkább olvasol?
    Igen, ha olvasok, akkor nyilván antiszociális vagyok és nincs életem :D Ez az alapfelfogás. Bárcsak megváltozna már ez a sztereotípia vagy előítélet vagy én már nem is tudom, minek nevezzem ezt. Lenézés.. Mert azért néha rosszul esik, na.

    VálaszTörlés
  4. Natos, volt már, hogy kincsre leletél? :D időnként én is kapok mélt, hogy nem olvasnám-e el ezt vagy azt az írást, de ezek kivétel nélkül mindig valami romantikus fanficek, és ha egy picit is szétnézne a blogomon, sejthetné, hogy máshol kellene kopogtatni. de most írta On Sai, hogy ő meg szokott olyat kapni, hogy hát ő csak ír, de olvasni nem olvas, úgyhogy most már értem. :D

    Kritta: a már megint olvasolt régebben én is megkaptam. és igen, nagyon tudok olvasni is, sokat, sokáig, bármeddig. rájöttem, hogy nincs jelentősége, az ilyen emberek úgyis elkopnak az olvasók mellől. :)) a megint könyvet veszellel egy időben én korholtam saját magam, aztán hatott a fejmosás, úgyhogy már alig veszek.

    Üstökös: én egy időben szívesen adtam kölcsön, de baromi nehéz visszaszerezni, alapvetően mindenkitől. nincs különbség hogy közeli ismerős, barát, vagy egy rokon rokona, egyszerűen vissza sose akar kerülni, az meg olyan vicces, hogy még én könyörögjek, hogy ugyan, adja már vissza, amit két éve elkért. :)) (gyerekem mis megszívta, ő még ezt most tanulja, dehát beszélhetek én... kamaszok. eh.)
    ezt a buli helyetti olvasást még nem hallottam. :D de egyébként én igen, maradnék otthon, úgyse tudok éjszakázni. :D

    VálaszTörlés
  5. Kicsit fordított helyzetben, de halálom, amikor megkérdezem, hogy mi a kedvenc könyve, vagy miket szeret olvasni és akkor azt mondja, hogy ő inkább vizuális típus és inkább filmet néz. Grrr.
    (Pár hete a Nők Lapjában volt Pásztor Annával egy interjú, pont ez volt a kérdés és ez volt a válasz is.... Sőt, azt mondta, hogy a Star Wars volt a legnagyobb hatással rá... Pfff....)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ez tök gáz. :D ezzel igazából beismeri, hogy nincs fantáziája, neki meg kell mutatni mindent, mert nem tudja elképzelni.

      Törlés
  6. A "már megint olvasol" az kifejezetten idegesít :/ Meg a hogy jut ennyi időd olvasásra.. hát szakítok rá, úgy bazzeg...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meg nem a facebookot bámulod naphosszat.:) Én ezt szoktam válaszolni.

      Törlés
    2. én azt nem szeretem, amikor valaki azt mondja, hogy neki nincs ideje olvasni.
      el tudom fogadni, hogy nem szeret, de ha van ideje tévét nézni, vagy netezni, ahelyett simán lehetne olvasni, legalább néha.

      Törlés
  7. Nekem már az is sok, ha megkérdezik, hogy mit olvasok - úgyse tud vele mit kezdeni. Tegnap is megkérdezte egy néni, mutatom, persze minek, életében nem hallott még Gavaldáról. A néni amúgy hittérítő volt.:D
    A többi:
    - Kötelező olvasmány?
    - És jó könyv?
    - Én a Szürkét/Twilightot/stb. olvastam legutóbb, ismered? Nem akarod elolvasni? - Nem tehetek róla, ilyenkor elkezd rángani az arcom.
    - Nincs valami jó könyved? (Miközben az illető a háromezres házikönyvtár előtt ácsorog tanácstalanul.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én rutinosan már csak műfajt mondok a mit olvasol kérdésre, bőven elég.
      ez a tanácstalanul ácsorgás teljesen ismerős, én is szoktam ilyet a sajátom előtt. olyan ez, hogy nincs egy rongyom, amit felvegyek. :D
      nem is tudom, létezik-e olyan lény az univerzumban, aki ne ismerné a szürkét vagy a twilightot...

      Törlés
    2. Jajjj, a Szürke és társai... ez mindig úgy jött elő nálunk, hogy jaj látom szeretsz olvasni, én is olvastam a Twilightot... és akkor essek hasra? :D de mást nem olvasott ám. Aztán ugyanezek aztán elolvasták a szürkét, és világirodalmi szintű tudásuk teljes mellszélességgel villogtatják... és igen, most lehet támadni aki akar, de én lenézem akinek ennyi a palettája, mert az nem olvasó ember, akinek csak Twi és szürke van... és ne akarjon rá megtéríteni. Egy kis könyvesboltban ami amúgy közel lenne hozzám az eladó Szürkére és Ugron Zsolnára akart rábeszélni, na mondom köszi viszlát, azóta se megyek oda :D
      Amadea, anyósomnak meséltem, hogy eladtam pár könyvemet, aszondja miket? :D ez is olyan felesleges kérdés, úgy se tudja mi az.

      Törlés
  8. Szerintem a könyveknél is igaz a szomszéd kertje mindig zöldebb, sokan azt hiszik, hogy sokkal jobb amit a másik olvas, mint ami neki van, ezért kölcsön is akarják rögtön kérni.
    Attól pedig én is kiakadok, amikor egy aktív facebook függő megkérdezi, hogy honnan van időm olvasni, mert neki aztán olyan luxusra, mint az olvasás már nem jut ideje. Pffff.....

    VálaszTörlés
  9. Pilla: ááá, királynő az anyósod.:) Sajnos nekem önkéntelenül kiül a fintor az arcomra, amikor valaki lelkendezik egy szar könyvről - és ezt az egyet olvasta az elmúlt öt évben. Lehet mondani, hogy sznob vagyok, szerintem csak igényes(ebb).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megmondom neki :D :D
      Ó, nekem is, bár igyekszem palástolni, de a szemeim mindig kimerednek :D

      Törlés
    2. Áh, én asszem öregszem, mert ilyenkor már egyszerűen csak örülök, hogy könyvet vett a kezébe és tetszett neki...

      Törlés
  10. Nekem a kedvencem, egy ismerős, aki mindenfélét kért tőlem kölcsön, és amikor én kértem tőle, akkor kifejtette, hogy ő soha nem ad kölcsön semmit, se könyvet, se cd-t, se semmit, mert az az elve, hogy amit ő ki tudott fizetni, azt más is ki tudja.
    Egy ideig én is kölcsönadtam mindenfélét, de amikor a Nyomorultak legújabb, méregdrága kiadását megvettem, még el sem olvastam (pedig az a heppem, hogy először én olvasom el a könyveim) és kölcsönadtam, azután szó szerint lapokban kaptam vissza. És az illető nem volt hajlandó megvenni nekem, mivel, hogy már biztos nem első olvasás volt, és nem az ő hibája. Így kénytelen voltam megvenni megint. Azóta nem adok kölcsön, maximum szűk családnak, és kölcsön is csak tőlük kérek, és mint a hímes tojásra, úgy vigyázok rá...
    Még nagy kedvenc kérdésem: Hogyhogy ennyit olvasol? Ennyire unatkozol? vagy a Miért nem elég neked a film? illetve a Hogy költhetsz ennyit könyvekre? (Úgy, hogy nincs tv előfizetésem például) és egy örök klasszikus: Akkor te most ilyen... okostojás vagy?

    VálaszTörlés