2011/12/11

Aimee Bender - A citromtorta különös szomorúsága

Rose kilenc éves, épp a születésnapja előtt áll, és édesanyja meglepetésként egy csodás citromtortát süt. Mindenkinek ízlik, Rose viszont úgy érzi, nincs rendben valami ezzel a tortával. Üres. És ugyanezt érzi az ebédnél és a vacsoránál is, majd másnap, és az azt követő nap is, amikor egyszercsak lassan leesik neki, hogy nem az ételek ízét érzi, hanem azokat az érzelmeket ízleli meg, ami a szakácsban benne volt. Az automaták zacskós, gépesített kajáihoz menekül, meg azokhoz a készételekhez, amiket a legkevesebb ember közreműködésével készítettek el. Közben igyekszik megküzdeni anyja figyelméért és apja szeretetéért, kamaszodik, majd 22 évesen mintha megbékélne önmagával és a világgal.

Amikor először jobban belegondoltam, mi is ez az átok szegény Rose-on, elég ijesztő volt szembesülni vele, hogy valaha is befaltam mások érzelmeit. Aki szeret enni, én márpedig szeretek, annak nem lehet egyszerű egy ilyen képesség, és szegény Rosie 9 évesen még túl fiatal ahhoz, hogy ebben a kavalkádban rendet tudjon tartani. Mert étel nélkül nem lehet élni, előbb vagy utóbb valamivel szembesülni fog szegény. Attól függetlenül, hogy elég viccesen volt leírva néhány helyzet, pl. a mérges csokis keksz, vagy a szerelemért kiáltó szendvics, vagy a zsémbes minestrone, de nem igazán humoros könyv, sőt, inkább szomorú. Érdekes, hogy Rosienak leginkább a töményen szomorú ételek voltak ehetőek, mert annyira intenzív és tiszta volt bennük az érzelem, hogy finomak lettek és élvezhetőek.
Rose tolmácsolja nekünk, mi történt vele, hogyan élte ezt meg, és milyen kiutakat próbált fellelni, de aztán kiderül, hogy a családjában nem csak ő küzdött egyedül a képességével, másnak más jutott. Nagyon közvetlenül meséli el ezt az egészet, és nagyon megszerettem Rosie-t, meg George-ot, még az anyukáját is. A bátyja, Joseph viszont, hát, ő nagyon rémisztő volt. Meg a képessége is. Akárhányszor feltűnt a színen, a hátam borsódzott tőle, annyira taszított a viselkedése.
Igazán nagy hibát nem tudok mondani, de még picit sem, az egész történet tökéletes volt, és kerek, teli érzelemmel, olyan volt, mintha kaptam volna egy falatot mindenkiből. Egyetlen dolog volt, amin megakadt a szemem a jó néhány elütésen kívül, az a mondat, hogy "gyümölcsös pitét üt össze a semmiből". Értem én, hogy ez egy szófordulat, de annyira nincs semmi értelme. A semmiből nem lehet főzni, ahhoz, hogy bárki is összedobjon egy pitét, minimum az alapanyagoknak rendelkezésre kell állni. A borítót még mindig nem tudom hova tenni, csak ha nagyon asszociálok, de végül is, az érzés, amit kelt, illik a könyvhöz. Imádok furcsa történeteket olvasni, és ez az elejétől a végéig az volt, kitűnően megírva, remek karakterekkel, és ételekkel, igaz, egészen más megközelítésből, mint ahogyan azt megszoktuk. De ettől lesz olyan nagyon különleges.

A könyvet nagyon köszönöm a Gabo Kiadónak.

5 megjegyzés:

  1. Már pont kezdtem elbizonytalanodni ezzel a könyvvel kapcsolatban, mert a molyon nem értékelték valami jó könyvnek, de a posztod után kezdek megint a vásárlás felé hajlani :-) nem tudom, én a fülszövegből kicsit olyan SAA-s beütésű könyvre asszociáltam, olyasmi? Vagy ne erre számítsak?

    VálaszTörlés
  2. @Heloise
    aha, megnéztem, hogy mit írtak róla. hát, nem tudom, mi volt nála az elvárás.
    szerintem nem sokban hasonlít SAA-hoz, de máshoz sem igen hasonlít.
    furcsa könyv. nem befejezetlen, nem valóságos, de majdnem az, és szerintem ez sokakat összezavarhat.

    VálaszTörlés
  3. oké, köszi! :-) Nem tudom miért ugrott be nekem SAA, de tényleg mikor elolvastam anno a fülszövegét, rögtön valami hasonló történetet képzeltem el. De akkor majd törlöm a fejemből ezt a párhuzamot, mert az általában nem szokott jót tenni az olvasásélményemnek, ha mégse úgy van, ahogy én azt elképzelem.
    Végülis az utolsó mondataiddal eldöntötted a kérdésem (megvegyem / ne vegyem), mert nagyon szeretem a furcsa, nem mindennapi könyveket. Szval marad a kívánságlistámon.

    VálaszTörlés
  4. Már felfigyeltem egyszer erre a könyvre molyon, nálad frissben... Most már mindenképpen el szeretném olvasni. Mindig meglepődök, mikor rájövök, hogy mégis akad új a nap alatt. Szerintem nagyon eredeti ez az alapötlet, és most már csak azért is el kell olvasnom, mert kíváncsi lettem másoknak mik a képességeik... főleg Joseph-é bizergálja a fantáziám, de olyan jó, hogy nem spoilerezted be, még kiírással sem, mert nem bírtam volna megállni... :)

    VálaszTörlés
  5. @Miamona
    nemnem, iylesmit nem szabad spoilerezni, az a 8. főbűn.:D pláne úgy, hogy szinte csak a legvégén derül ki, mi a helyzet a sráccal.
    azért is nagyon tudom ajánlani a könyvet, mert tényleg eredeti téma, plusz még jól is van megírva.

    VálaszTörlés