2011/12/08

Suzanne Collins - Éhezők viadala

Most röpke két hétre átkerültem egy másik világba, időutaztam. Csak álltam az események közepén, és hálát adtam mindennek, amit és akit csak ismerek, hogy nem vagyok több egy láthatatlan kísértetnél, aki csak széthúzta a saját síkján a valóság függönyét, hogy átpillanthasson egy másik világba, egy kegyetlen és véres helyre, ahol senki nem érezheti biztonságban magát. Mint mindenhol, itt is kitört egyszer egy lázadás, amit elfojtottak. A tét gyermekek vére és élete volt. Egykor 13 körzet létezett, ma már csak 12 van. Ők szolgáltatnak a régenvolt forradalom véres mementójaként, minden évben egy fiút és egy lányt, akik az arénában küzdenek meg egymással. Csak egy maradhat - ez nálunk már elcsépelt hegylakós duma, ott egy olyan élet, amire a gazdagabb körzetek születésüktől fogva készíti fel a gyermekeit, míg a szegényebbek csak a szerencsében bízhatnak. De egyetlen tartós elnyomás sem tarthat örökké, legyen bárhol az univerzumban. Akarva akaratlan valaki mindig kipattintja a szikrát, hogy aztán már ne lehessen megfékezni, és lerombolva a régi rendet, letehesse egy új társadalom alapjait.

Időutaztam, és elfáradtam. A könyv kiszipolyozott, elszomorított, gondolkodóba és kétségbe ejtett, és igazából akkor sem nyugodtam meg, mikor vége lett. Valahogy az ilyen könyveket úgy írják meg általában, hogy a legvégén legyen valami boldogságtöltet, amitől az ember mosolyogva teszi el esetleg későbbre. Hát ez nem ilyen volt. Én még a végén is szomorú voltam, de azért az olvasó énem ujjongott, hogy végre egy történet, ami nem akar mindenáron happy endet magának. Rossz volt látni ezt a temérdek szenvedést, mert némelyek még alig éltek, és nem is élhettek többet, mások pedig túl sokat éltek már, és mégsem tudták megbecsülni az életüket. A Kapitólium és a körzetek életmódja, gondolkodása szöges ellentétben áll egymással, nyilván, mert egészen más eszmék és célok hajtják a mindennapjaikat. Nekem mégis döbbenetes volt szembesülni azzal, hogy a kapitóliumi közönség nem tekinti ezt az egészet másnak, mint jó játéknak, ahol néhány bábu elesik, és akik a szerencsésre fogadtak, arra az egyre, azok meggazdagodnak. Nekik ez olyan volt, mint a régi Rómában a gladiátorjátékok; a Kapitólium megkapta a két dolgot, hogy befogja a száját: volt étel-ital dögivel, és megvolt az éves cirkusz is. Ha vége volt, lehetett készülni a következőre. Közben pedig a peremen éheztek, nyomorogtak, halálra dolgozták magukat, és időnként példát statuáltak velük. Mellesleg siratták az elveszetteket.
Egyszóval a könyv csontig hatol. Felkavart az egész történet, talán mert túlságosan is éltek a karakterek, vagy mert nagyon élethű volt a világ, amit Collins alkotott, igazából nem tudom. Nem mondom, hogy különösebben megszerettem volna a szereplőket. Katnissnak minden elismerésem, nagyon jól lavírozott ebben a leginkább diplomáciára épülő dzsumbujban, de olyan igazi szeretet talán egyedül Prim iránt éreztem.
Collins olyan zseniálisan rakta össze ezt a sorozatot, hogy igazából most is csak ámulok rajta. A szereplők jelleme egytől egyik következetes. A gyerekek gyerekek, bár nagyon okosak. Szomorú, hogy a nyomor és a nélkülözés sokkal jobban kifejleszti a talpon maradást. Szellemileg és testileg, képességek terén is sokszorosan felülmúlják ezek a gyerekek nyugodt körülmények között élő társaikat. A felnőttek meg... nem is tudom, mit érzek irántuk, hogy ezt tűrték, elfogadták, élvezték, és természetesnek vették. Megvetést, azt hiszem, ez a legjobb szó.
A történet egyszer sem esik ki a lendületből, talán csak a harmadik rész második fele volt már nekem egy kicsit unalmas, de lehet, hogy inkább csak tényleg belefáradtam ebbe a nagy küzdelembe.
Ez egy olyan könyv, amit nem lehet messziről olvasni. Ha nem vagy ott, ha nem lőnek rád, ha nem lősz vissza, ha nem akarsz nekimenni, vagy megvédeni, akkor kimaradsz a lényegből. És hogy mi a lényeg? Hogy szenvedj, hogy vérezz, hogy érezd, hogy fáj. És érezd, hogy változtatni akarsz, minden áron. Aztán már mégsem minden áron.

Nagy késztetés volt, hogy utána nézzek a filmnek, ami majd jövőre fog kijönni, mert abból képet kaptam volna, hogy ki marad életben, és ki mekkora szerephez jut, de legyűrtem, így utólag látva, szerencsére. Nem feltétlenül ezeket a színészeket választanám a szerepekre, de majd meglátom, hogy mit tudnak összehozni, addig nem ítélkeznék. De, mégiscsak. Lenny Kravitz, mint Cinna?? Jóisten, miért ő, más nem vállalta? Harrelson, mint Haymitch? Nemár. De mindegy, kapnak tőlem egy esélyt, hátha jól játsszák a szerepüket.

  

A KOMMENTEKBEN SPOILER LEHET!!!

19 megjegyzés:

  1. Ááá, erről eszembe jutott, hogy miután befejeztem a Kiválasztottat, azt álmodtam, hogy én is ott vagyok az Arénában, üldöznek, és meg akarnak ölni. Szóval nem sikerült távolságot tartanom :P
    De örülök, hogy neked is tetszett, és szerintem ezzel a kicsit szomorkás befejezéssel lett igazán jó a könyv, és emiatt más, mint a többi tucat ifjúsági regény.

    VálaszTörlés
  2. @Ronena nekem is volt valami hasonló álmom, menekültem a fák között, de másra már nem emlékszem. gondoltam is, mikor felébredtem, hogy nem ártana már befejezni a könyvet, mielőtt kinyírnak.:D
    szerintem is tökéletes volt a befejezés. valóságszaga volt, mint az egész történetnek. még nem mertem végiggondolni, hogy hogyan döntöttem volna Katniss helyében.

    VálaszTörlés
  3. én ugyanígy. Sőt, én szerintem nem is támogattam volna Coin-t, valahogy jobban viszolyogtam tőle, mint Snow-tól, meg a Kapitóliumtól. Amikor a végén felvetette, hogy rendezzenek még egy Viadalt...fúj! ez tipikusan az, hogy még egy mindig lesz, és lényegében semmi sem fog változni.

    VálaszTörlés
  4. @Ronena
    én is nagyon felháborodtam, nem is értem, hogy gondolhatta. bár hiába volt rosszabb Coin, mint Snow, valahogy el kellett lavírozni ebben a diplomáciai dzsungelben, és ez volt e legegyszerűbb megoldás.

    VálaszTörlés
  5. Micsoda jó és egyben hatásvadász poszt volt ez kérem. Utolsó előtti bekezdésen el kellett morzsolnom egy könnycseppet, hallatlan!:)

    Amíg olvastam szinte kivétel nélkül üldözős álmaim voltak nekem is. Olyan voltam mint a mosott szar:D

    Jah, jah, és örvendek, hogy szeretted.

    Mindenkinek mondanám, hogy szerintem ez nem egy ifjúsági regény. X életkor alatt, ahogy néztem molyon pl nem is sikerült mindenkinek befogadnia a lényeget.

    VálaszTörlés
  6. @Titti
    szeretek hatásvadász posztokat írni, mert valahogy így jobban tudom érzékeltetni, mit is vált ki belőlem a regény. még jó, hogy ebben az esetben nem érhet a reci vádja.:D
    tényleg elfáradtam, mire a végére értem, de ha szünetet hagyok, akkor meg sztem valami megszakadt volna. bár kellemes volt közben Anita Blaket is kézbe venni, meg azért a végén tényleg hiányoltam azt a megkönnyebbülős, felszabadulós érzést, de tény, hogy egy más vég elrontotta volna az egészet. így volt tökéletes, pont annyira szarul kellemetlen, mint a valós élet.
    és tényleg nem YA, lehet, ki is veszem a címkét. nem minden könyv ifjúsági, csak mert fiatalok vannak benne. ez nagyon töményen kegyetlen.

    VálaszTörlés
  7. @Nima
    de ilyet is csak akkor lehet, ha ilyen nagyhatású könyvekről van szó, mint ez a trilógia.
    Tényleg kellett ez a vég, szerintem senki sem vitatja, bár az epilógus nem hiányzott nekem, attól még jobban elszomorodtam.
    Kb 2 hete végeztem a Mockingjay-el, azóta se olvastam igazából semmit úgy nagy kedvvel...

    VálaszTörlés
  8. @Titti
    nagyon érdekelne, hogy mi lesz velük ezek után. hogy élnek, hogy dolgozzák fel, hova halad a társadalom egy ilyen múlttal, és hogy látják a múltat a gyerekeik, meg azok gyerekei. írhatna egy folytatást.

    VálaszTörlés
  9. Hát igen, azért az epilógusból kiderült, legalábbis én így képzelem, hogy Katniss egy megtört ember lett...ami nem meglepetés.

    Mindenképp érdekelne a folytatás, sikerül e normális társadalmat összehozni, ez nagy kérdés. Nem tudom mennyi idő alatt képes regenerálódni egy ilyen régóta és ekkora szinten elnyomott nép. Biztos kell hozzá 2-3 emberöltő.

    VálaszTörlés
  10. Akkor te sem vagy teljesen elégedett a égével.Én is így jártam.Annyira sajnáltam a könyv végét.Rossz szájízzel tettem le.Szoktam bírni a nem happy endel végződő könyveket,de most megviselt kicsit.
    Ráadásul az első könyvhöz képest nekem nagyon brutál volt ez a rész.

    VálaszTörlés
  11. @judy
    ennyire félreérthető lettem volna? nekem 100%-osan tetszett a vége. kemény, és megviseli az embert, de így volt jó.

    VálaszTörlés
  12. Én mikor befejeztem, 2 szó jutott eszembe róla: szörnyű, de nagyszerű.
    Szerintem azért olyan megrázó, mert valóságszaga van, hisz akár ilyen világban is élhetnénk...

    VálaszTörlés
  13. Kicsit úgy értelmeztem hogy tetszett a könyv,de a vége nem volt az igazi.Így kellett végződnie,de mégis lehetett volna más,kicsit vidámabb.Vagy rosszul olvastam a sorok között?
    Úgy látom neked is a kedvenc szereplőd Írták ki a könyvből.
    Szerintetek lesz folytatás?

    VálaszTörlés
  14. @Sütis néne
    igen, nekem is pont ez volt az érzésem, hogy akár egyszer lehet majd ilyen is a világ. az emberi természet adott hozzá.

    @judy
    igen, rosszul olvastál a sorok között.:D nekem másmilyen, boldogabb véggel hiteltelen lett volna visszamenőleg minden. az teljesen elrontotta volna, amit addig gondoltam magamban a könyvről, a karakterekről, meg a világról.
    remélem, hogy egyszer folytatja majd, de nem tudok róla, hogy tervben lenne.

    VálaszTörlés
  15. Ezzel úgy jártam, mint a Halál angyalával: addig filóztam, hogy megvegyem-e a nyáron akcióban, hogy véget ért az akció.Most vehetem teljes áron. De megveszem, mert érdekel:)
    majd figyelek, hogy ne szipolyozzon ki, bár ahogy leírtad / írtátok, fel kell kötni a gatyámat :D

    VálaszTörlés
  16. @b.m.grapes
    teljesen. ne reménykedj, nem fogsz tudni figyelni.:D ha az egyikkel végeztél, azonnal nyúlni fogsz a következőért, mert olyan pontokon maradnak abba a kötetek, ahonnan muszáj a folytatást olvasni. (bár a legtöbb sorozatnál így van, itt ez pont azért hatványozódik, mert nagyon az emóciókra épít.)
    biztosan van, aki végig tudná olvasni távolságtartóan, és úgy, hogy ne érintse meg a könyv, de szerintem az nem te leszel.:)

    VálaszTörlés
  17. hajjaj :) még jó, hogy írtam, most legalább duplán készülhetek :megfelelő érzelmi állapottal, másrészt megveszem mindhárom részt. Köszi az infót :))
    (már nagyon jól ismersz engem ;)

    VálaszTörlés
  18. Pár hete megnéztem a filmet - borzalom!!!! A könyv sokkal több, mint amit a filmben mutatnak. Bár a filmbeli Katniss közelebb áll a sorozat vége felé jobban megismert üres fejű "hősnőjéhez", mint az általam elképzelt főszereplőhöz (bár a második és harmadik rész után már utáltam és egyáltalán nem hasonlított a kezdeti erős jellemhez - lehet soha nem is volt ilyen, csak én képzeltem bele). Na egy szó, mint száz a film utálatosan szar lett. Egy förtelem!!! Lapos, és a szereplők kiválasztása sem lett a legjobb - bár már a film előtt is ezt gondoltam. Collins tökéletes példa arra hogyan kell megutáltatni egy sorozatot a végére. amennyire imádtam az első részt, annyira megutáltam a végét. El is adtam a sorozatot.

    VálaszTörlés
  19. Tessa, nálunk a családnak tetszett, én nem igazán voltam oda érte. látványos volt, meg minden, de a könyvet közel sem hozta.
    igen, sokaktól hallottam, hogy a sorozat a végére csalódást okozott. nekem talán azért nem, mert nem hagytam, hogy annyira előtérbe kerüljön Katniss alakja. nekem ő csak egy szereplő volt a sok közül, sokkal lényegesebb volt a világ és a szellemiség, amiben élniük kellett. az események is pont úgy alakultak, mint az a valóságban történt volna: Katniss egy aprócska pont volt a sok ember között, ezért nem is igen volt befolyása semmire. amit tehetett, azt már a viadal helyszínén megtette, viszont nem volt akkora egyéniség, hogy ez a harc után is kitartson, csak sodródott az árral.
    ha nem akarom a mártírhősnő szerepét ráerőltetni a lányra, akkor ez egy remek regény. mondjuk nehéz elvonatkoztatni a személyétől, amikor mindig őt próbálja meg a reklám is, meg a film is előtérbe tolni.

    VálaszTörlés