Csak hogy egyensúlyban maradjunk | Keményfedél

Csak hogy egyensúlyban maradjunk

Spaceman posztját megnyitva örömködtem kicsit, szeretem ugyanis a gumicsontokat. Ezek azok a témák, amikről éveken át beszélhetünk, hiába. Van egy csomó ilyen blogos téma, csak hogy tematikus maradjak, amiket már egyszerűen ciki elővenni. Vagy mert fárasztó a sokadszori magyarázkodás, vagy mert totál felesleges bármit is mndani, hiszen a berögzült hozzáállások, gondolatok nehezen módosíthatóak.
Azonnal egy Szélesi-poszthoz irányított Spaceman bejegyzése, és én végülis teljesen ártatlanul kezdtem el olvasni, nem akartam én reagálni meg ilyenek, mert ezek a visszacsatolások őszintén szólva elég sok energiát elvesznek.
De aztán megakadt a szemem néhány mondaton, és úgy tűnik, hiába beszélünk mi, ezek szerint mégsem lehet elég sokszor pontosítani a szerepeket. Meg aztán nem tartom magam véleményformáló erőnek, formálónak sem, nemhogy erőnek, úgyhogy sztem simán megfér a párszáz könyv között egy ilyen poszt is.

Előre bocsátom, nem értek az irodalomhoz. Nem is kell hogy értsek, egészen más a foglalkozásom. Olvasó ember vagyok, aki vagy ki tudja facsarni a könyvből azt, amiért kézbe vette, vagy nem. Hogy az értelmetlen idiótaságok és tudományos adathalmazok között helyezkedik el valahol a blogolás, mint olyan, ezzel szerintem mindenki tisztában van, nem kell a net hatásairól doktori értekezést olvasni hozzá.
Kicsit unalmas már a téma, hogy nincs a sci-finek értő kritikusa. Se platform, se ember, semmi. Őszintén szólva ahhoz, hogy bárki is jónak tartson egy könyvet, folyamatosan megvegye egy író könyveit, keresgéljen adott műfaj egyéb könyvei között (ergo működjön a kereslet-kínálat effektus), nincs szükség kritikusra. Elég egy jól megválasztott legelső sci-fi vagy fantasy, onnantól az ember szerelembe esik, és jöhet bármilyen kritika, akadémiai elemzés, egy olvasót sem érdekel. Aki eszerint olvas, az így járt, de ez nem általános.
Hogy miért nem foglalkoznak a magyar sci-fivel egyetemi szinten, nem tudom, nem is érzem ezt a kérdést problémának. Szerencsére van más, aki emiatt aggódik.

Viszont abban egészen biztos vagyok, hogy a blogokat nagyon félrepozícionálják.
"míg a szakmai irodalomkritika és elemzés alapja a teljes elfogulatlanság, addig a netes publikációk szerzői nem a szakma felől és nem elfogulatlanul közelítenek a műfajhoz. Ennek persze több oka lehet: rajongás, személyes kötődés vagy éppen a piaci érdekek…"
Ezzel az állítással nem lehet vitatkozni, inkább csak a következtetéssel. Annak ugyanis, hogy elfogultak vagyunk, egyetlen oka van: a blog egy szubjektív műfaj, legalábbis azon a szinten, ami itt emlegetve van. A fizetett újságírók által vezetett blogokat nem veszem ide, már ha van egyáltalán ilyen, mivel ők ezt tanulták, rajtuk érdemes számonkérni a szakmaiságot és az elfogulatlanságot (tud bárki is elfogulatlan lenni? de úgy istenigazából. hm?). Egy szimpla kis bloggeren, aki hazaér a melóból, beveti magát a fotelba, aztán örömködik vagy bosszankodik egy sort az épp aktuális könyvéről a képernyőre, semmiképpen nem érdemes ilyesmit számonkérni.
"Tudományos kutatás-elemzés híján a netes közösség csoportjai próbálnak valamiféle elméleti munkát végezni, korántsem elfogulatlanul."
Nem, kedves Sándor, mi nem ezért blogolunk.:D Nem szeretnénk a tudományos területek hiányosságait pótolni, és egészen biztosan nem akarunk elméleti munkát végezni a tanulás, a meló, esetleg még a család mellett. Egészen egyszerűen ez nem a mi dolgunk, mi a térkép egy másik pontján helyezkedünk el.

Ezután felemlegetésre kerül néhány dolog az egyoldalúságról, és bizonyos kiadók ignorálásáról, valamint hogy ez közösségi szinten káros.
És itt megint az van, hogy a könyvesblog egy blog. Ember írja, akinek vannak kedvencei, jó és rossz tapasztalatai, és mi elsősorban a könyvekben utazunk. Hogy kicsit nagyobb rálátásunk van a kiadókra, hogy egyáltalán milyen kiadók vannak, miket adnak ki, és hogy működik ez az egész, az csak azért van, mert odafigyelünk, mert érdekel minket. Nem csak az tűnik fel, hogy ki mit hoz el nekünk, hanem pl. az is, hogy az összes sff témakörben tartott rendezvényen három kiadó képviselteti csak magát. Mindig az a három, és én már jóideje hiányolom azt a bizonyos negyediket.
Hogy miért nem hívja meg a GABO-Agave-Fumax szentháromság a Delta Visiont ezekre a beszélgetésekre, érdekes kérdés, csak találgatni tudok.  Időnként belefutok régi sérelmekbe, amiket nem is értek, nem is akarok megérteni, nem is érdekel, elég a tény, hogy vannak, jó mélyen gyökereznek, és egészen biztos, hogy nem csak abban nyilvánul meg, hogy nem hívják meg homokozni a kerekasztal mellé őket is, mert kevés a kislapát. 
De eltértem a tárgytól.
Igazából bemásolhatnám ide a blogokkal foglalkozó részt, de majd elolvassátok. A lényeg, hogy aki itt félreértelmezi a könyvesblog fogalmát, az nem a blogger. Ő, vagyis mi, teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy befolyással bírunk arra a maroknyi vagy lavórnyi olvasóra, aki követ minket, és az a helyzet, hogy voltam már én is hálás, amikor rátaláltam egy kincsre, és akkor is, amikor megmenekültem attól, hogy feleslegesen pazaroljam az időmet és a pénzemet.
Merthogy ez erről szól: vannak igényes, értékes művek, amik nem feltélten mennének át egy irodalmi kánonon nevelkedett sff kritikus szenzorain, vizont a tudatlan pórnép szívesen olvassa, és vannak az értékelhetetlen, emészhetetlen "alkotások", amik lehet, hogy megfelelnek a szabálykönyv összes pontjának, csak épp olvasásra alkalmatlanok. Nekünk. Az olvasóknak. Akik bloggerek is vagyunk. És mi ezt leírjuk. Szubjektíven, önálló véleménnyel, csakis arra fókuszálva, ami miatt szerintünk jó vagy rossz lehet valami.

Nem igazán látom tisztán, melyik kiadó, író vagy könyv ignorálására gondol (sztem ez megint valami olyan, ami belső berkekből bukott ki a nagyvilágba, és aki nem volt jó időben jó helyen, az nem tudja, miről van szó), meg nem is nagyon értem a kontextust sem. Szeretünk könyveket. Meg kiadókat. Másokat meg nem. Attól, mert szeretem az Agavét, nem fogom minden könyvüket elolvasni, mert nem érdekel. És szeretem Joanne Harrist is, de pont nem érdekel, éppen melyik kiadóhoz kerül. Nem ez alapján választok, de szerintem ezt is írhatnám általános megállapításként.
Amin megakadtak még a gondolataim, az a "közös munka". Ezt sem tudom hova tenni, de inkább beidézem:
"Közös munka sajnos nincs. Az egymással ellentétes (pénzügyi?) érdekek miatt talán nem is lehetséges. És pont ez az, az érdekek legmesszebbmenőbb figyelembevétele és a többi csoport kitüntető ignorálása az, ami miatt ez a jelenség szerintem nem tesz jót nem csupán a kiadóknak, de az olvasóknak, és a a tudományos fantasztikus irodalomnak sem. A sci-fi műfaja sokkal-sokkal szélesebb területet ölel fel, mintsem azt most a belső (!) szelektív tradíciókkal megterhelt magyar SF-blogkritika láttatni engedi."
Szóljatok, ha tévedek, de mintha ez azt jelentené, hogy mi rosszat teszünk az sff-el, minden tőlünk rohad, és csak ártunk. Ilyenkor azt szoktam magamban mondani, hogy elmehet a picsába, dehát ez mégicsak egy blog, nem írhatom le. De attól még gondolom.:) Ettől függetlenül még mindig azt érzem, hogy van itt valami, egy esemény, amiről nem tudunk. Ennek a bekezdésnek minden mondatába bele tudok kötni, de már így is többet írtam, mint terveztem. A végére ez a "lerágott csont" egészen érdekes fordulatot vett...

Ha valakinek nem lenne egyértelmű, minden általánosítás ellenére ezek az én gondolataim, az én hozzáállásom, abszolút szubjetktíven, nem kívántam senki nevében, pláne nem minden blogger nevében írni.
Mindez nem jöhetett volna létre, ha nincs a blogspot.

Google+

About Tara Nima

    Blogger Comment
    Facebook Comment

25 komment:

  1. Science fictiont nem olvasok, fantasy-t igen, de azt hiszem nem is ez a lényeg, én nem is konkrétan erre szeretnék reflektálni. Úgy látom, hogy óriási fogalomzavar van itt, vagy én vagyok a kivétel (meg még jó páran, ahogy elnézem). Az olvasó, aki egyben blogger is, az nem azért blogol, mert tudományos, kritikai jellegű munkát akar végezni, csak ahhoz hülye, mert más a végzettsége. Én/mi azért blogolok/blogolunk, mert így tetszik. Mert ez egy hobbi, van véleményünk, ami szubjektív, és ami minden, csak nem kritika. Horgolhatnék helyette terítőt, vagy fejthetnék keresztrejtvényt, én ezt választottam, mert ezt jobban élvezem. És nincs mögötte több. Nem akarok véleményvezér lenni, csak leírom, mi tetszett és mi nem, és miért tetszett/nem tetszett. Amit én írok/mi írunk, az vélemény, értékelés, ajánló, bármi, de nem kritika. Aztán írok akkor is, ha a kutya sem olvas, mert maga a blogolás folyamata, a blogom írása, szerkesztése nyújtja az élvezetet. Idézet a cikkből: „[…] a netes publikálók félreértelmezik magának a kritikának (criticism) a fogalmát (lásd: műbírálat, ítélet, vélemény, értékelés különbségei).” Ez általánosítás. Nézzen szét tíz könyves blogon, szerintem kb. kettő blogger teszi rá a könyvekről írt bejegyzéseire a kritika címkét (vagy még annyi sem). Amennyire látom, a többség nem használja ezt a címkét, és önmagát sem kritikusként definiálja. Nem olvasok ugyan túl sok könyves blogot, de eddig csak nagyon ritkán találkoztam a kritika címkével.

    Egyszer olvastam egy hozzászólást egy könyves blogon, ahol egy szintén könyves blogger (nem hivatásos kritikus) azt írta, hogy az ő könyvkritikái teljesen objektívak. Ez nekem így nem fér össze. Ha nem kritikus, nem kritikát ír, ha pedig nem kritikát ír, akkor amit ír, az nem objektív. Aztán elolvastam egy-két bejegyzését, hát minden volt, csak objektív nem. Blogolni objektíven szerintem nem is lehet, bár elképzelhető, hogy van, aki így tesz, de nem hiszem, hogy érdemes, hiszen ennek az egész műfajnak az a lényege, hogy a saját, szubjektív véleményemet írjam le őszintén, kertelés nélkül. És nem akarom befolyásolni az olvasókat, a könyvpiacot végképp nem (főleg, hogy zömében régebbi megjelenésű könyveket olvasok, de egyébként sincs ilyen szándékom), nem akarok trendet teremteni, vagy lebeszélni bárkit is bármiről. Biztos vannak ilyenek is, de nem korrekt kijelenteni, hogy minden blogger tudományos kritikus akar lenni, pedig csak egy rakás elfogult mezei olvasóról van szó. Igen, elfogult mezei olvasó vagyok, de nem vagyok és nem is akarok tudományos kritikus lenni.

    Ahogyan te is írtad, az átlagolvasó nem azért vesz a kezébe egy könyvet, mert jó kritikát vagy akadémiai elemzést írtak róla. Én pl. nem is olvasok hivatalos kritikákat. Szeretem az adott könyv témáját? Ismerem, szeretem a szerzőt? Olvastam már tőle? A tartalma alapján érdekesnek találom a könyvet? Alapvetően ezeket a szempontokat veszem figyelembe, és akármelyik kiadó adja is ki, el fogom olvasni, mert J.K. Rowling, Philippa Gregory, Elizabeth Strout, vagy bárki más, akit szeretek.

    Nem tudom egyébként, miért hiszik sokan, hogy mi, bloggerek nem vagyunk tisztában a saját szerepünkkel, és fontosabbnak hisszük magunkat, mint amennyire fontosak vagyunk. Már ha egyáltalán azok vagyunk. Nem hiszem, hogy több lennék egy olvasótól, aki nem ír blogot, csak azért, mert én azt teszem. Én leírom, amit gondolok, ő meg nem. Ennyi köztünk a különbség. Ez nem tesz fontossá, kritikussá meg pláne nem. Mielőtt valaki közzétesz egy ilyen cikket, alapvető dolog lenne utánajárni a fogalmaknak és jelenségeknek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. teljesen igazad van, abszolút nem vagyunk fontosak. írunk a könyvekről, mert jólesik. jólesik szeretni valamit, vagy épp kibeszélni, mi nem tetszett. egymással, egymásnál is beszélhetünk, nem csak könyvekről. és itt körbe is ért a dolog: nagyon jó kapcsolatépítő platform, még ha csak virtuális is. aztán persze ki lehet ebből lépni, és össze lehet járni társasozni is. de egy blog tényleg csak ennyi: olvasunk, és írunk róla. valszeg sok kóbor posztolvasóban, aki nem szokik vissza rendszeresen sehova, csak annyi marad meg, hogy igen, erről jókat olvasott valahol, vagy épp rosszakat, de ennyi pont elég is.

      igazából nem csodálom, hogy valahogy félresiklott, mit is jelent bloggernek lenni, sok kiadó sem tudja, hogy kezeljen bennünket. Bubunak volt egy kiadós kérdőíve, ott olvastam olyan egetverő baromságokat, hogy az egyik kiadónak elvárása a szakmaiság egy könyvesblogon, meg objektivitás. édesem, azt meg kell fizetni, és nem egy könyv árával, és akkor már nem blognak hívják.
      ezek az "anyagi érdekek" is talán a recikre akar utalni, de nem tudom, elég ködösen szúr oda valakinek valahova.

      Törlés
    2. Én sem tudom, hogy mit ért konkrétan anyagi érdekek alatt, de még ettől elvonatkoztatva is nagyon félrement ez a cikk. Ráadásul nem minden blogger kér és/vagy fogad recenziós példányokat, és ha valaki meg is teszi, nem jelenti azt, hogy eladja a lelkét az ördögnek, vagy hogy nem az őszinte véleményét írja le. Igen, tudom, hogy sajnos ez a gyakori, de azért szerencsére akadnak kivételek, és engem annyira irritál, amikor valaki tájékozódás nélkül írkál össze-vissza mindent, és minden mondatában általánosít.

      Törlés
    3. Köszönöm, hogy tiszta vizet öntöttél a pohárba, és megfogalmaztad, Nima!
      Az általad emlegetett cikk is emiatt az írás miatt született:
      http://www.krisznadasiwrites.hu/blog/konyvkritika-recenzio/
      Itt is számon kéri a blog írója a szakmaiatlanságot, és leírja többek között, hogy véleményt molyon, goodreadsen lehet írni, a recenziónak viszont vannak szakmai követelményei, ami a legtöbb bloggernél hiányzik. Hoz egy "tökéletes" példát is, amin őszintén szólva el lehet aludni. Az első bekezdés után feladtam, mert érdektelen és száraz volt. Viszont az olvasók szerintem pont azért követnek blogokat, mert ott nem a marketing, nem beetetés folyik, nem szakmai kritika, hanem személyes vélemény egy hétköznapi embertől. Amilyenek ők maguk is. Csak, ahogy Te írtad, ők blogolnak is az olvasás mellett. (Meg máshol meg is élnek ebből, de ez megint más kérdéskör)
      Az internetnek pedig van egy ilyen előnye, hogy bárki írhat bármiről. Ez a hátránya is, ettől lesz különböző színvonalú a sok különféle oldal, és emiatt mindenki kiválaszthatja, kit követ, és ki az, akire rá sem fog nézni. Elfér a szakmai-, mellett a magánvélemény, a kritika mellett a recenzió. A közönség meg választhat nem csak az objektív-szubjektív között, hanem műfajon belül is, kinek az írása használható számára, és kié nem. Az olvasó szeret kötődni, azonosulni, és különféle véleményeket hallani, hogy aztán levonja a maga következtetését: megveszi a könyvet, vagy sem...
      Pont ez a sokszínűség is adja, hogy a recenziós példányokkal kapcsolatban sincs egyetértés. A kiadót én sem feltétlen értem, aki ezt már munkakörnek minősíti, mert adott cserébe egy könyvet. Valamelyik blogger szabadabbnak érzi magát, ha nem fogad el, valamelyik kimondottan szeret kapni, és cserébe írni. De egy könyvnyi összeg még nem lehet objektivitást, vagy véleményt venni. Azért cserébe a blogger az idejét adja, a véleményét, és a felületén a megjelenést. Jó esetben a kiadó ezzel tisztában van, és olyan bloggert bíz meg, akinek kedveli a stílusát, vagy akár a nézőszámát. Ha kritikusra, szakmaiságra vágynak, szerintem tudják, ezt hol találják. Anyagi érdekei a kiadónak vannak, és mint professzionális embereknek, tudniuk kell(ene), ezeket az érdekeket hol, hogyan, mennyiért érvényesítsék. A blogger érdeke az olvasmányélmény megosztása.
      Ezzel szerintem a legtöbb blogger tisztában van. Személy szerint nem vagyok kritikus, és ez jól van így. Szívből csinálom, mert örömet okoz nekem, és szerencsére a kis maroknyi követőmnek is.

      Törlés
    4. elég érdekes poszt.:D szvsz nem kritikusok a bloggerek, hanem olvasók, nem is értem, miért kellene kritikusoknak lennünk. a posztját olvasva az az érzésem, hogy ő is egy kalap alá veszi a mezei könyvesbloggert egy netesen szaklap szakemberével. ha valaki azt mondja, könyvesblog, egészen biztos, hogy senkinek nem az irodalmi jelen jut eszébe.
      meg nekem ezzel az aprólékos elemzéssel az a bajom, hogy köszönöm, én a könyvre vagyok kíváncsi, hogy mivel indít a második rész, majd felfeldezem én. szóval nekem ne mesélje el senki a könyvet, nem tartom követendő példának a jelenirodalmas posztot sem. régen ezeknek megvolt a saját nyomtatott sajtójuk, és nem kerültek avatatlan kezekbe. nem mintha frusztrálna a dolog, csak érdekes, hogy remek reklámfelület vagyunk a kiadóknak reciárért, de hozzunk szakmai minőséget. na...

      nem értem, mi az oka ennek a kavarnak. egyrészről nyilván baromi jó munkát várnak bagóért, másrészről remek spórolási lehetőség is vagyunk, mert azért egy tisztességes marketinges reklámfelülettel együtt azért rendesen leviszi a bankszámlát.

      Törlés
    5. Igen, az. Ezért is "mentem a forráshoz" utána, bár attól sem lettem sokkal okosabb. Összemosódnak a fejekben egyes fogalmak, az biztos.
      Eleve a kocsihoz hasonlítást nem igazán értem. Az egy használati tárgy, azt meg lehet ítélni pro-kontra listával, tényekkel. Az irodalom művészet, innentől szubjektív a megítélése. Ezek az objektív írások meg pont azok, amiktől irodalom órán / magyar szakon menekülnek a tanulók: szájbarágása valaminek, amit az "oktató" a fejébe vett / bemagolt, ahelyett, hogy mindenki gondolkozzon a könyvről, hogy szerinte mit jelent, neki mit adott a könyv. És igen, jó lenne, ha ezt mindenki spoilermentesen tenné, mert az pont elrontja a dolgot. Amíg egy kocsinál szeretném tudni, működik-e a fék, egy kriminél nem óhajtom előre tudni, ki kit ölt meg.
      A nyomtatott sajtó idején mindenki készpénznek vette a szakember által írott szót, most meg mindenki szűri magának, és úgy értékeli a blogposztokat, ahogy óhajtja. Mindkettőnek megvan a maga módja, megítélése, és jól megférhetnek egymás mellett. De nem kéne keverni a szezont a fazonnal. Ebben teljesen egyetértünk, Mogyis lány! ;)
      Az ok pont az lehet szerintem, hogy spórolás vagyunk a szakmának, és sokan még mindig keverik a kritikust a bloggerrel. Ez egyik félnek sem tesz jót, és könnyebb a bloggert kipécézni. Mert ha rajtunk spórolnak, az, aki nem kapja meg az eddigi pénzét a marketingből, nem fog örülni...

      Törlés
    6. hát ja, régen rossz, ha egy könyves poszt olyan, mint egy autó műszaki leírása.:D
      érdekes egyébként. szakmaiságot várnak, meg profizmust, de ha az ember egy jól összerakott véleményt ír, amiben van negatív is, pozitív is, azt már nehezebb átvinni. persze, szeretik a kiadók azt mondani, hogy nem elvárás a pozitív vélemény, de nem egy olyan posztot olvastam már a témában, aki megírta, hogy előzetes egyeztetés után arra kérték, inkább ne tegye ki a negatív véleményt. elméletben nagyon jó, amíg mondani kell, hogy nem kell annak a posztnak csak pozitívnak lennie, a valóságban sokkal nehezebben viselik a kiadók, ha valaki lehúzza egy könyvüket. (és itt most nem arról van szó, amikor valaki csak annyit írt, hogy ez szar, mert neki nem tetszett. a jól megindokoltakat sem szeretik.)

      Törlés
    7. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    8. Még megérteném a szakmaiság, profizmus elvárását, ha Magyarországon meg lehetne élni a bloggerkedésből, és jogilag tisztázva lenne a fizetség, pl látogatottság, vásárlások után. De amíg valaki a szabadidejéből áldoz erre, ami sokszor már többet is érhet egy könyv áránál, addig ez "érdekes".
      Azt a részét mondjuk megértem, hogy ha "fizettek" egy könyvet neki, azért cserébe vannak bizonyos elvárásaik. Csakhogy a műfaj sajátossága pont az, hogy az oldalról a blogger dönt. Az indokolatlan, "Ez szar" kijelentések szerintem sem tartoznak a recenzió témakörébe. Viszont, ha valaki érvel, alátámasztja, mit gondol, plusz a negatív mellett a pozitívakat is elismeri, azzal nem tudom, mi a gond. Volt már olyan, hogy egy ilyen bejegyzést olvasva mégis megvettem a könyvet, mert rá szerettem volna cáfolni. Viszont nem éreztem magam úgy átvágva, mint amikor a rengeteg áradozás után egy alapvetően hibás koncepcióra épülő könyvért pénzt is adtam.
      De hát ők tudják, azt meg joguk van eldönteni, kinek adnak ingyen példányt, kinek nem, ahogy a bloggernek is, legközelebb elfogadja-e vagy sem...
      Az elvárásokat meg előzetesen kéne megbeszélni. Én eddig egyszer kértem recenziós példányt, nyereményjátékhoz. A kiadó előzetesen kedvesen elmondta, küldjek nekik linket korábbi írásokból, lehetőleg a kiadóhoz tartozó könyvekből, és ha olyan minőségben írok, adnak könyvet. Ezt egy korrekt, logikus eljárásnak gondolom, mert előre tisztázták a helyzetet, és ellenőrizték, mire számíthatnak. Ugyanúgy előre szólhatnak arról is, ha negatív véleményt nem szívesen látnak, és akkor ennek tudatában lehet elfogadni a könyvet, vagy sem.

      Törlés
  2. "Hogy miért nem hívja meg a GABO-Agave-Fumax szentháromság a Delta Visiont ezekre a beszélgetésekre, érdekes kérdés, csak találgatni tudok. Időnként belefutok régi sérelmekbe, amiket nem is értek, nem is akarok megérteni, nem is érdekel, elég a tény, hogy vannak, jó mélyen gyökereznek, és egészen biztos, hogy nem csak abban nyilvánul meg, hogy nem hívják meg homokozni a kerekasztal mellé őket is, mert kevés a kislapát."

    Én nem tudok semmilyen sérelemről, haveri viszonyban vagyunk a Deltával. Annak idején ezt a rendezvényt azért találtuk ki, mert a három kiadó még ennél is szorosabb barátságot ápol. Soha egy pillanatig nem arról szólt nekünk a dolog, hogy kiket hagyjunk ki, hanem hogy évente egyszer összejöjjünk közönség előtt is, ahol részint megosztjuk az éppen aktuális saját meglátásainkat a műfaj helyzetéről, részint kérdezhetnek tőlünk a résztvevők.

    Az egy teljesen másik kérdés, hogy hasonló programot más miért nem szervez, bár tavaly volt egy ViTa, aminek drukkolok, hogy idővel nagyra nőjön.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szia, Zoli, örülük, hogy reagáltál, köszönöm.:)

      azt gondolom, valahogy így lehet beszélgetést kezdeményezni, mint ahogy ti is csináltátok: összeültök rendezvényen, ahol van hallgatóság, és kitárgyaljátok, ki mit gondol. de sztem pont ezért valahol a ti kezetekben is van ennek a kibővítése, nem? (vagy valakiében, aki ráér ilyesmire.) mert ti hárman adjátok egyébként is az sff itthoni kínálatának a legnagyobb részét, plusz a DV. és semmiképpen sem számonkérni szerettem volna, hogy miért pont ők hiányoznak, félre ne érts, csak fura, és feltűnik. mert még ha bénáznak is újabban ezért-azért, mégicsak számolni kell velük is, nagyon régóta.
      rendszeresen felmerül a probléma, hogy nincsenek sff-rendezvények, hát a tietek pont hasonló, csak megmarad baráti berkekben. szóval igen, egyszerűen csak kellene valaki, hogy elkezdődjön a szervezés, több résztvevőt bevonva.

      a sérelem alatt egyébként azt értettem, hogy .... nem igazán tudom, mit értettem. van valami nagy ellentét bizonyos emberek között (ahogy kivettem utalásokból az elmúlt évek alatt), azt sem tudom, kik között, még nem is éltem akkor szerintem, amikor ez történt, és ezt okolják minden megosztottságért, és egy helyben topogásért.

      Törlés
    2. De pont erről van szó, mi jelenleg ezt nem akarjuk kibővíteni. És nem azért, hogy kiszúrjunk másokkal, hanem mert ez a saját kis rendezvényünk évente egyszer. Ettől még simán lehetne több/másfajta SFF tematikájú rendezvény is a Könyvfesztiválon (vagy máshol), az már nem rajtunk múlik, hogy senki nem csinál ilyet. Én is sajnálom, hogy a közeg egyelőre kritizálásban erősebb, mint aktivitásban, de talán elindul valami változás lassan, legalábbis már vannak erre utaló jelek.

      Törlés
    3. persze, ez egyértelmű. csak arra akartam utalni, hogy igazából nem tartana sokáig szervezni valamit valakinek, amin mondjuk nem csak barátok vannak egymás között, és akkor meg lehetne beszélni olyasmit is, teljesen konkrétan és nevesítve, amiről Szélesi írt.

      Törlés
  3. Szerintem nagyon félrement ez a vita. A Szélesi cikk kimondottan az SF blogoknak szólt, nem az összes bloggernek. A kettő között van különbség. A könyvesblogok nagy része vállaltan és teljesen egyértelműen személyes oldal, ahol az illető megosztja a könyvélményeit. Nima, te is változatos témájú könyvekről írsz, nem csak sci-firől. Egy személyes blogon számon kérni, miről ír, értelmetlen. Az SF blogok bizonyos része viszont úgy állítja be magát, hogy ők szakmai blogok, amik kimondottan erre a zsánerre koncentrálnak. Általában egy könyvesblogon véleményt írnak, egy szakmai blogon kritikát, amitől (az előbbivel szemben) el lehet várni az objektivitást. Most ott tartunk, hogy hirtelen az összes (eddig magát kritikailag relevánsnak mutató) SF oldal csak személyes véleményt ír, aminek az lett a következménye, hogy úgy tűnik, mintha az egész blogger közösség lenne betámadva, holott a kritika csak egy szűk SF körnek szólt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szerintem már ott félrement a dolog, hogy függetlenül attól, melyik oldal minek szeretné beállítani magát, egy blog csak személyes, és ezzel együtt szubjektív lehet. legalábbis szerintem, kivéve, ha tanult irodalomkritikusok írják, és sokakkal ellentétben én azért nem vagyok róla meggyőződve, hogy az sff műfajt érdemes olyan elemzéseknek kitenni, mint amit pl. a szépirodalomnak ki kell állnia.
      kezdjük akkor kicsit a legelején. mi az elvárása egy olvasónak, ha fellép egy bármilyen blogra? nem akadémiai elemzés, még csak nem is hidegfejű könyvcincálás. az olvasó azzal a szándékkal olvas könyves posztokat, hogy el tudja dönteni, érdemes-e elolvasnia a könyvet. az objektív elemzés ezen nem segít, max megtudhat egy csomó dolgot, ami alapból nem segít eldönteni, akarja-e olvasni vagy nem.
      tényleg, mit lehetne elvárni egy objektív véleménytől?
      és honnantól objektív? ha irodalmárként írom, hogy hiányzik a karakterábrázolás, az elfogadható, ha meg szimpla bloggerként, az az író lelkivilágába való beletiprás? tényleg érdekelne, honnantól számít valami objektívnek.

      egyébként nyilván magamra vettem, hogy rosszat tesz a létem, rengeteg sff-t olvasok és posztolok. más is magára vette akkor ezek szerint, és ezt csak úgy lehetett volna megakadályozni, ha mondjuk konkrétan valakinek címezi a posztot, vagy mélt ír, vagy levelet, vagy telefonál, vagy házhoz megy, szóval vannak még lehetőségek, de a sejtelmes célozgatás nem tartozik a célravezető és problémamegoldó eszközök közé.:)

      Törlés
    2. Eredendően a blog egy platform, amire bármilyen tartalom kikerülhet. Én lehetek az MTA kutatóintézetének egy tagja, és kirakhatom a kutatási eredményeimet a blogomra. Onnantól én már írhatok oda akármit, és ha valaki rámutat, hogy az ostobaság, akkor mondhatom azt, hogy ez csak egy blog, nem kell ennyire komolyan venni? Egyetemi szakoknak és kutatócsoportnak is van már saját blogjuk, amik kimondottan irodalomkritikával foglalkoznak. Hozzáértő emberektől nem lehet elvárni az objektivitást, ha az a cikk nem a szaklapba megy, hanem blogra? Valamelyik blogger ír újságokba is, akkor oda valódi kritikát kell, hogy írjon, de amit a blogján leír, azt csak félig vegyük komolyan? (A kritikusok is tudják, hogy még a saját oldalukra se rakhatnak ki szakmaiatlan cikkeket, mert általánosságban rontaná a hitelüket.)

      Lehet úgy is könyvesblogot írni, hogy ez Zöldmanó könyveskuckója, és ő csak elmondja a véleményét a könyvekről, amiket olvas. Ő arról ír, és úgy, ahogy akar. Ahogy szerintem Te is, és a többi személyes könyvesblogot vezető véleményező is írjatok arról, amiről szeretnétek. De ha már valaki autoritásként szólal meg, mert újságíró, szerkesztő, mélyebben foglalkozik a zsánerrel, aktív tagja az SF szcénának, vagyis van egy szakmai tekintélye, és ilyen pozícióból ír, akkor már számon lehet kérni rajta dolgokat. Anno a futott máshol egy 'Nincs kifogás' nevezetű rovat, aminek a célkitűzése az volt, hogy részletekbe menő és reális véleményt adjon pár szerintük kevésbé sikerült magyar könyvről. Ez alapján ezek szakmai vélemények, akkor viszont el kell fogadni, ha valaki ezeket az elemzéseket szintén szakmai szempontból kritizálja, nem lehet arra hivatkozni, hogy ez blogon futott.
      Még egyszer mondom, hogy szerintem nem veled vagy a többi könyvesbloggerrel van gond, sivárabb lenne a világ, ha valaki nem mondhatná el nyíltan a véleményét. :) Azzal van gond, ha valaki szaktekintélyként ír, vagy legalábbis a közönség így viszonyul hozzá, és amikor olyan visszajelzést kap, hogy a látásmódja beszűkült, esetleg nem teljesen objektív, akkor ő rögtön mezei könyvesblogger lesz, aki csak személyes véleményt ír. Magyarul úgy tesz, mintha szakmai véleményt adna, de nem vállalja érte a felelősséget. Ezért ne te érezd magad kártékonynak, mert ezek teljesen külön kategóriák.

      Törlés
    3. ahha, értem, kezd már világosodni az ügy.
      mondjuk ez a saját hiányosságom, hogy nem tudtam, hogy léteznek ilyen szakblogok is.
      egyébként igazad van, ha azt akarom, hogy "szakoldalnak" vegyenek, nem hivatkozhatok arra, hogy bocsi, nem mindig gondolom komolyan.
      amit nem értek. szakembernek nyilván csak egy bizonyos réteget nevezhetünk, tökmindegy, hol jelenik meg. nem kellett volna ennek az egésznek valami zárt vagy konkrét felületen belül maradni? érted, mire gondolok. vannak oldalak, szakmailag foglalkoznak az irodalommal, jó esetben lehet ott reagálni, kérdezni, belekötni, indokolni, megmagyarázni.
      erre kikerül egy ilyen poszt Szélesitől, amit magára vesz mindenki, nyilvánvalóan ezzel célt nem ér el, nem a megfelelő helyen panaszkodik, viszont jól megkavarta az állóvizet. (bár lehet, ez is cél volt valahol, a nyilvánosság bármire jó lehet)
      vagy csak egyszerűen megint az van, hogy jobb az, ha az ember nem konfrontálódik nyíltan, nevekkel, mindennel, mert az olyan kínos?

      azért bosszantó ez az egész, mert ezzel a világba lövöldözéssel mintha igazából nem is akarná a problémát nagyon megfeszegetni, és ahelyett, hogy a nevét, a pozícióját meg az akármijét arra használná, hogy valamit elmozdítson az eddigi nem kívánatos stagnálásból, elkezdjen a megoldáson gondolkodni és tenni érte, csak felesleges túráztat egy csomó nem célcsoportot.

      Törlés
    4. Ezek olyan értelemben nem kimondottan szakmai oldalak, hogy azért nem lehet őket irodalomkritikai szaklapok online megfelelőinek tekinteni, nem is lenne fair velük szemben. A Szélesi cikkben is le van írva, hogy az SF szakmai rétege leginkább a szerkesztők, írók, újságírók, és még vannak páran, akik egyetemi berkekben foglalkoznak a témával. Mivel nincs nagyon hivatalos irodalomkritika (ahogy itthon általában a szórakoztató irodalomnak nincs), ezért kerültek előtérbe a weboldalak és blogok. Egyrészt tök jó, hogy vannak, és próbálnak érdemi kritikai munkát végezni. Másrészt látni, hogy leginkább a sci-fi egy szegmensével foglalkoznak, és nekik az A sci-fi irodalom. Ez leginkább a hard sci-fi. A többi szerző viszont nehezményezi, hogy ők teljesen ki vannak szorítva a játékból, ha nem "minőségi" sci-fit írnak, vagyis a könyvük populárisabb, urambocsá kalandos, humoros, romantikus vagy YA. Szerintem ez volt a baja cikknek, hogy általában a kritikusok beszűkülten értelmezik a zsánert.
      Egyébként a másik oldalt is megértem, hogy ezeket a blogokat sokszor egy ember működteti, szabadidejében, nem lehet elvárni, hogy mindenki írjon az összes megjelenésről. De az általános hozzáállásról már el lehet gondolkozni. Azzal sincs szerintem semmi gond, ha valaki azt mondja, hogy engem ezek a típusú könyvek érdekelnek, ezekről írok. De akkor ne állítsa be úgy magát, mint általános SF blog, ha a piac egy részével foglalkozik csak.
      A válaszposztok nagy részét ezért nem értettem. Nyilván nem lehet rátolni a felelősség egészét pár blogra, hogy foglalkozzanak minden szerzővel meg kiadóval egyenlő mértékben. Viszont ha ezt nem tudják megtenni, minek kell erősködni, hogy márpedig az SF blogszféra milyen sokszínű, egyáltalán nem beszűkült ízlésű, és minden könyv ugyanolyan esélyekkel indul?

      Törlés
    5. nem lehet, hogy a kritikusok azért foglalkoznak csak egy bizonyos szegmennsel, mert öregek? anélkül, hogy bárkit megsértenék, az újdonságok befogadása nem feltétlen megy mindnekinek, pláne nem egy bizonyos kor felett.
      én már a kiindulást sem értettem. se link, se név, se semmi, csak valami vaktában ellőtt célozgatás, hátha eljut a címzetthez. én még ott tartok, hogy nagyon szomorúak vagyunk amiatt, hogy a sci-fivel senki nem foglalkozik itthon. most kiderül, hogy de, foglalkoznak, de csak a harddal.
      és igazából foglalkoznak a többivel is, csak nem szakszerűen, mert azok nem tartoznak az sf blogszférához, emiatt jelentéktelen is a munkájuk. (bár ebben azért nem lennék ennyire biztos.:)

      tudod mit nem értek? nem igazán szeretnék nagyon hülyének tűnni egy ilyen kérdéssel, de mi változna, ha mondjuk ezek a kimondottan sf felületek foglalkoznának mindenkivel, aki most úgy érzi, kiesett a pixisből?
      ha csak ezen múlna az ismertség és az olvasottság, megérteném, de nem ezen múlik, bár elég kétesélyes ilyesmit kijelentenem, hogy nem tudom, konkrétan mely kiadók és írók érzik magukat ignorálva. szóval, mi változna?

      Törlés
    6. Sokan nem öregek, és a kortárs irodalommal is képben vannak, a sci-fisek meg kimondottan értékelik az új ötleteket, nem itt van a probléma. Ez inkább egyfajta elitizmus, hogy a hard sci-fi, amiben komoly tudományos háttér meg világépítés van, az a mérce, ami meg inkább szórakoztató, a történetre épít, az kevesebb. Kívülről ez egyébként nagyon fura, mert a romantikus regények rajongói se mondják azt, hogy a történelmi magasabbrendű, mint a kortárs romantika, vagy a kirimisek, hogy a noir jobb, mint a sima detektívregény. :)
      "mi változna, ha mondjuk ezek a kimondottan sf felületek foglalkoznának mindenkivel" - szerintem vérfürdő lenne. :) Bizonyos regények esetében akkor jár jobban a szerző, ha bizonyos oldalak egyáltalán nem írnak róla semmit, mert borítékolható a negatív kritika. Az entry-level vita is erről szólt, hogy adnak ki a kiadók olyan SFF könyveket is, amikben annyira nem alapos a világépítés, könnyebben befogadhatóak, de attól még az nem feltétlenül egy rossz könyv, csak a mezei olvasót célozza, és nem az olvasottabb sci-fiseket. Talán egy kicsit nyitottabb hozzáállás kéne, mert jelenleg nem éppen támogató a légkör.

      Törlés
    7. hát igen, elég fura hozzáállás, főleg, ha azt nézzük, hogy a hard sci-fi pont ugyanolyan ponyvának minősül a szépirodalom mellett, mint egy light. bár senkitől nem lehet elvitatni a jogot, hogy sznob lehessen.
      "vérfürdő lenne" :D

      Törlés
  4. Nima, itt az eddigi hozadéka a történetnek, és valószínű, hogy lesz még pörgés a témában:
    https://szelesisandor.hu/sci-fi-hazai-szinterei-es-resztvevoi-3355.html
    https://acelpatkany.blogspot.hu/2018/04/szubjektiv-velemeny-egy-gumicsontrol.html
    https://tubicacezar.blogspot.hu/2018/04/csapas-a-multbol-sff-blogszcena.html
    https://spekulativzona.blogspot.hu/2018/04/kit-is-hallgat-el-hazai-fantasztikus.html#more

    Szinte minden megvan itt, ami az elmúlt két évtizedben a "magyarscifi"-t jellemzi, és ez teszi végtelenül unalmassá, és szarízűvé a dolgot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. pörgés lehet, hogy lesz, de előbbre jutás nem nagyon. az egyik bagázs itt borozik, a másik amott, és közben nagyon fújnak egymásra, a többi haver meg rájuk, akik az ablakból nézik, mert nem találtak maguknak saját üveg bort.
      roppant kiábrándító, és borzasztóan örülök, hogy nem vagyok ennek az egésznek részese.

      Törlés
    2. Van egy csoport a Facebook-on, amire felhívták a figyelmem sheenard cikkét követően: F.I.O.K (fantasztikus irodalmi olvasó kör). Itt folytatódott a "vita".

      Törlés
    3. aha, én is olvastam. ott látszódnak a miértek, de nekem Mariann posztja alatti beszélgetés konstruktívabbnak tűnik. (bene gesserites blog)

      Törlés