2015/10/07

Helyzet

Szokásos nyűglődés. Beleolvasok, félreteszem, beleolvasok, félreteszem., és így tovább.
Olyan 15 könyvkezdéssel ismerkedtem meg az utóbbi három hétben, de egyiknél sem éreztem, hogy felszabadultam volna attól, hogy a kezemben tarthatom.

Robert Jordan Világ szemét egészen tuti, hogy folytatni fogom, most egyszerűen ezalatt a röpke 26 oldal alatt nem tudtunk egymásra hangolódni. Nekem kell azért egyszerre olyan 20-30 oldal, hogy rákapjak a hangulatára, az meg most nem jött össze.
Nem járt jól a MásValaki problémája sem. Tetszett a stílusa, csak most nem vagyok urban fantasyra hangolódva, még a Bitten is félretettem, és még az Otherst sem fejeztem be.
Szegény Cibola meghódítása is... nemtom, mi van velem, ha már Holden sem tud a magáévá tenni. Sajna, ki kell várniuk a sorukat. Egyszer csak összejön.

Amit biztosan kerülni fogok, az a Marsi. Elkezdtem, de halálra untam magam. A Varázslókon is, pedig amikor este nekiálltam, még nagyon bizakodó voltam, de aztán álmos lettem, és másnap estére már semmi vonzót nem találtam benne. Azért még olvastam, és olvastam, de aztán harmadik este már csak sandán pislogtam rá, hogy nemááár, nekem ezt kéne olvasnom...? Aztán mivel nem kötelező, így vettem is a következőt. Az ember egy idő után tudomásul veszi, hogy csak beleolvasgat könyvekbe, miközben várja az igazi.
Talán ez épp a Végtelen forrás lesz. WOW (World of Warcraft), húgomék totál rá vannak kattanva, és nem is rossz ez, csak nem most. Pedig egészen nagyot haladtam vele a többihez képest, eljutottam egészen a 30. oldalig.
Meg az Emlékmű a csillagokban. Na, erről fogalmam sincs, mit kezdek vele. Nem tudom, akarom-e én ezt az űr-archeológiát... Mikor megjelent az emberi oldala, lelki drámák, meg hasonlók, akkor felcsillant a szemem, de ennek gyorsan vége is lett.


Aztán kisnima elkezdte nézni a Tudorokat. Annyi lendület van ebben a soriban (meg vér, meg mindenféle testnedvek), hogy én is ott ragadtam előtte. Aztán eszembe jutott, hogy van nekem VIII. Henrikes könyvem. Antonia Fraserét már olvastam, viszont Margaret George-ét még nem. És igen! Imádom. Hangulatos, történelmi, lelkis, fiktív, így regényes, nem csöpög, nem romantikázik, remek, remek. Ha így haladok, jövőre lesz is belőle poszt.
Nagyon lazára vettem ezt az olvasós dolgot. Leginkább nem olvasok.
Valamit még akartam írni, csak nem jut eszembe.

20 megjegyzés:

  1. Nekem meg pont jön vissza a kedvem - meg a kitartásom és az időm is (talán)...! :)

    Ja, olvasd el A teamesternő könyvét, nagyon király!!! (Előzetesen nem vártam tőle annyira sokat.) Szerintem neked kifejezetten tetszene. (Egyébként pedig kurvára nem Y/A...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen, lehet hogy nálam is az a legnagyobb baj, hogy nincs annyi időm, hogy rendesen elmerüljek egy könyvben.
      azt mondod, a teamesternő nekem való? rémületesen ronda a borítója. :D de majd akkor megnézem magamnak, hátha az első 20 oldalon túljutok vele. :D
      mondjuk henrikkel jól vagyok, 1300 oldal környéke, és már a 150-nél járok. nem vagyok reménytelen teljesen.

      Törlés
    2. PL, te olvastál wow-ot?

      Törlés
    3. rosszabb, én játszottam :)

      Törlés
    4. Nekem tetszik a borítója egyébként, de hogy nincs köze a könyvhöz az biztos, hát még a stílusához. Inkább szépirodalom, mint sci-fi, de nem VÉSZESEN szépirodalom, hanem kellemesen fogyasztható. :)

      Törlés
    5. ők is játszanak. :D
      találtunk ki most egy tök jó szót, öko-sci-fi. (asszem, szee mondta). a teamesternő is mintha ilyen lenne, nem?

      Törlés
    6. aha, de annyira meg az sem igazán.

      erre egyébként hivatalos szó is van már: cli-fi (climate fiction) :)

      Törlés
    7. http://www.wired.com/2015/07/cli-fi-thats-climate-fiction-new-sci-fi/

      Törlés
    8. igen, ezt magyarosítottuk. :))

      Törlés
  2. Nos, az érzés hasonló... :D De szerencsére jó könyvekről olvasok nálatok, így legalább a kell polcom egyre hosszabb lesz :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hu, én ilyenkor bele sem akarok gondolni, hogy növeljem a listám. olyan ez, mint amikor teleeszem magam, és már kajára se bírok nézni.

      Törlés
  3. Teljesen természetes dolog, a pubertással jár. Kifestőt a kézbe!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ha, hiszed, ha nem, még az is járt a kezemben. sikerült kifestenem egy fél házat (kb 3 cm széles volt.:D)

      Törlés
  4. Hú, én meggárgyulnék, nem bírom az ilyen beleolvasgatásokat, akkor már inkább erőltetnék egyet, hogy túljussak mondjuk legalább 50 oldalon, és akkor csak-csak elindul/beszippant. Mondjuk én is megszívtam pár könyvvel, az Atkinsont félbehagytam, sőt, még egyet, Lauren Olivertől a Roomsot, de azt le se írtam, be se jelöltem, most jelenik meg magyarul is, nemsoká, hát rettentően untam és nem tetszik a nyomasztó hangulata sem. Meg az If I Stay folytatásába olvastam bele, de nyehhh volt, meg ugye az első se tetszett. Azért olvasok jó könyveket is :D csak most hirtelen a negatívat zúdítottam ide. :P Most Harry August csodálatos életére fenem már a fogam. Meg persze a Magyar szeretőkre ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. háde Pupi, csak nem kényszeríthetem magam, hogy olvassak valamit, amit nem akarok... annyi csak a különbség, hogy én nem kínlódtam a feléig egyiknek se. :D

      Törlés
    2. Persze, nem is erre céloztam, csak van hogy kicsit erőltetem, mert nekem 20-30 oldal nem elég semmire, utána meg lehet, hogy elkezdem élvezni. ha nem, akkor már én is kíméletlenül el fogom dobni, nincs nekem erre időm :D

      Törlés
    3. nálam 50 oldal a lélektani határ, azalatt mindenképpen bizonyítania kell, de most ezekkel még eddig se jutottam. :D

      Törlés
    4. Nálam inkább 100 :D mazochista vagyok... :D

      Törlés
  5. Valami félbehagyási vírus van, vagy mi? Én is gyors egymásutánban félbehagytam két könyvet is, és vagy három másikat töröltem a kindle-ről olvasatlanul. Kínomban elkezdtem a Frankensteint és 40%-g jutottam, szóval ez már jó jel. :)

    VálaszTörlés