Yuval Noah Harari - Sapiens

Az emberiség rövid története
A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá...
A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

Bár mindig is imádtam a történelmet, sose volt világos az ősemberek világa. Oké, volt valaha egy csimpánzanya, akinek az egyik lánya a csimpánzok őse, a másik pedig a miénk, de ennek a mikéntje számomra rejtély. És rendben, ez nem is igazán történelem, hanem antropológia, meg paleontológia, meg biológia, de mégiscsak a történelmünk része. Hogy megértsük, miért működünk ma úgy, ahogy, nem árt ismerni az akkori állatvilág működését. Merthogy mi is egy állatfaj vagyunk, bár ezt azért nem túl sűrűn emlegeti Harari, csak időnként mintha elszólná magát. Engem nem zavar egyébként, a megnevezéstől se jobbak, se rosszabbak nem leszünk.

Azt kell mondjam, a könyv olvasása után sem világosabb a helyzet. A homo erectus kőszerszámokat használt - 2 millió éven át. Anélkül, hogy most elmondhatná magáról bármelyikünk, hogy az őse homo erectus lenne. Mintha nem haladt volna sehova. Aztán jöttünk mi (de honnan? miből? miért pont mi?), és taroltunk, eltüntettünk mindenkit a környezetünkből, akik a régi világhoz tartoztak: erectusok, neandervölgyiek, őslények, kardfogú tigrisek. Még a mammutok sem voltak képesek túlélni a felbukkanásunk.

Csak mert tudunk pletykálni. Döbbenet. Ez a megvetendő, visszataszító dolog emelt ki minket a környezetünkből, emiatt tudjuk ma uralni a világot. (az uralkodás elég látszólagos, de szerintem kifejező.) A pletyka az alapja mindennek: információ hegyeket tartalmaz mindenről és mindenkiről: kivel érdemes szövetségre lépni, hová érdemes menni, kitől lehet segítséget kérni, ki kivel van jóban, vagy kire haragszik.

A másik, legalább ennyire fontos dolog, ami elősegítette kivételes helyzetünket: a hazugság képessége. Nem a negatív értelemben, hanem a kitaláció miatt. Meg tudtunk fogalamazni olyan dolgokat, amelyek nem léteznek, ez létrehozott a sapiensek között egy kohéziós erőt, ami a mai napig tart.

De mindez csak a jéghegy csúcsa. Harari úgy vezet végig az emberiség történelmén, hogy szeretnék ebből egyetemi vizsgát tenni, hiszen már mindent tudok. (Nyilván közel sem, de teljesen ilyen érzésem volt, ahogy letettem a könyvet.) Nagyon érthetően írja le az összefüggéseket, az egymásból következő dolgokat, egy csomószor volt az a gondolatom, miért nem tudjuk ezt automatikusan, Harari nélkül is, hiszen annyira egyértelmű. Mert azért annyira nem egyértelmű, rengeteg előismeret kell ahhoz, amit Hararitól már készen kapunk, előismerettel, következtetésekkel együtt. Furmányosan tudja a kijelentéseket önmaguk fordítottjává tenni: például a mezőgazdasági forradalom esetében alapból azt mondjuk, hogy az ember háziasította a búzát. De ha azt nézzük, hogy a búzánál mennyi mindenre oda kellett figyelni (termőterület előkészítése, trágyázás, locsolás, gyomirtás, tárolás), simán lehet azt is állítani, hogy a búza háziasította a sapienst. És valóban, a búza gondozásánál felmerülő dolgok nagyban hozzájárultak, hogy a vándorló népek letelepedjenek miatta.
A férfiak és nők közötti megkülönböztetés nagyjából a mezőgazdasági forradalom óta fenn áll, vagyis nagyjából 10ezer éve, mint ahogyan a különböző rendek is innentől léteznek, amik a társadalmi szerveződéséhez elengedhetetlenek (persze ez is változott területenként és koronként). Elgondolkodtató.
Az ősemberekről elég kevés szó esik, amit sajnálok, örültem volna, ha egy-egy típusnál kicsit jobban kifejti a jellemzőiket, hogy feltételezhetően hogyan éltek. Olyan frappánsan tudja a logikai állításokat szembesíteni önmaguk ellentétével, hogy öröm olvasni, nagyon színes lesz tőle az egész tudásanyag. A nagyjából már megismerhető korok (képzeletbeli eszméken alapuló) társadalmi berendezkedésével jobban elbíbelődik, nyilván, mert itt nem csak feltételezésekre lehet alapozni.

Időnként felmerül, mivel kellene kiegészíteni a kötelező olvasmányokat. Hararit erősen ajánlottá tenném, nem csak a nagyon sokrétű alapműveltség miatt, amit ad, de az iskolában tanultak is sokkal érthetőbbek lennének (mi több, még értelmet is kapnának sok esetben) általa.