Ha az ember gyereke abba a korba ér, hogy lassan kezdenie kell magával valamit, bármilyen ötlet, tanács jól jön. Azt gondoltam, egy középkorú nő 20 éves élettapasztalatát fogom majd viszontlátni a lapokon, kicsit vicces formában, amiben majd visszaemlékszik, hogy milyen biztos volt ő bizonyos dolgokban, amik végül nem is úgy voltak, és ha tehetné ezt meg azt másképp csinálna, vagy egyáltalán nem csinálna.
Nagyobbat nem is tévedhettem volna, mert ez nem egy kis vicces-anekdotás könyvecske, hanem egy komoly üzleti gondolkodást megalapozó, látásmódot formáló ötletkönyv.
Írója a Stanford Egyetem Menedzsment-tudományi Karának a tanára, ehhez méltóan kreatív, ötletekben és megoldásokban gazdag, bár sajnos nem vagyok meggyőződve róla, hogy a hazai környezetben is működne.
Seeling szerint a lényeg egyrészt, hogy hogyan közelítjük meg a problémákat, másrészt, hogy tudunk-e a problémákra alternatív, szokatlan és meghökkentő, ezzel együtt jövedelmező megoldásokat találni. Vagyis számára nem is kérdés, hogy tudunk-e, mivel szerinte egy jól működő vállalkozás megtalál egy megoldatlan problémát, majd olyan megoldással áll elő, ami hasznot hoz, megoldástól függően kisebbet vagy nagyobbat. A hozott példák természetesen tökéletesen működnek az amerikai környezetben: egészen más a gondolkodásmódjuk, mások a lehetőségeik. Itt rengeteg dolgot elfojtanak az agyonszabályozott engedélyeztetéssel, a feleslegesen felduzzasztott bürokratikus útvonalakkal, nem beszélve arról, hogy itthon egy vállalkozó gondolkodásmódja, célja is egészen más, mint odakinn.
Ettől függetlenül baromi érdekes volt, hogy hányféle problémát lehet mennyiféle oldalról megközelíteni. Nagyon tetszett, amikor egy felmerülő akadály leküzdését egy hozzá nem illő eszközzel kellett véghezvinni, és eléggé megütköztem rajta, hogy egy 5 darab gemkapoccsal elindított "vállalkozást" (ezek persze inkább csak feladatok voltak, az eredményességre voltak kíváncsiak) mekkora sikerre lehet vinni.
Az egészen biztos, hogy jelenlegi oktatási rendszer szerint az iskola képest általános műveltséget adni, de képtelen felkészíteni a gyereket az iskola utáni életre, így az kénytelen azzal gazdálkodni, amit otthonról hozott, vagy amit a legkönnyebb útnak vél. A legtöbb cégvezető nálunk alkalmatlan arra, hogy céget vigyen: nem értenek az üzlethez, kiskapukat keresnek, nincsenek hosszútávú céljaik. Talán ezzel a könyvvel, ha valakinek jókor kerül a kezébe, időben elkezdődhet egyfajta szemléletváltás, bár ahhoz, hogy sok ötlet működőképes legyen, arra alkalmas környezet megteremtésére is szükség van, nem csak a közvetlen közelben, hanem tágabb értelemben is. Persze nem csak az üzleti életben lehet ezt a fajta látásmódot alkalmazni, ha egyszer az ember ráérez, valószínűleg az élet egyéb területein is működne.
0 Megjegyzések