2014/09/15

Témázunk - A mesék másik oldalán

Újabb témázós poszt, ami egyedül Pupilla érdeme, vele beszélgettem sokat, és végül ő győzött meg, hogy mégiscsak írjak, bár még mindig azt gondolom, hogy nincs abban semmi különös, hogy nem bírom a meséket.
Pedig nekem is vannak mesés emlékeim, szóval ez inkább csak nagy általánosságban igaz, mert vannak pl. a Grimm mesék, nem az átírt és totálisan elrontott hollywoodi változatuk, amikből azért jónéhány lecsúszott, mikor kicsi voltam. Van nekünk egy ősrégi mesekönyvünk, dédanyám abból mesélt nekem, amikor rá tudtam venni. De ott sem szerettem mindegyik mesét, így utólag visszagondolva pont a véresebbje jött be akkor is.
A másik emlékem a Kisvakond, amit húgom imádott, és mivel egy szobában laktunk, így én is kaptam belőle. Időnként próbáltam valami másikért könyörögni, nemár, hogy megint kisvakond, de húgom győzött. Mindig. Halálra untatott a sokadik felolvasástól kezdve.
Akkoriban még nem voltak ilyen anna-peti-gergő meg nem is tudom milyen mesék, volt a sün, aminek egy nagy alma volt a tüskéi között, meg voltak afrikai meséim, meg magyar népmesék, meg világmesék, meg ilyen-olyan válogatások, de az összes a polcon porosodott. Időnként próbálkoztam én velük, amikor már tudtam olvasni, de mindig a görög mondák izgalmát kerestem bennük, teljesen hiába.
Gyerekem is megszívta, mert felnőtt fejjel sem lettem elnézőbb, másképpen oldottam meg a mesélős korszakot. Így utólag kaptam már az arcomba a hiányosságaim miatt, de a meseelmaradás nem volt közöttük, úgyhogy nem volt olyan rossz az én alternatívám sem.

Figyeltem a többieket, és ez a mese-téma mindenkiből a bárgyúnvigyorgós fejet hozta elő, ami a múltba meredve úgy maradt. Annyira imádják a többiek a meséket, én meg annyira nem, bár nagyon nem mindegy, hogy nekem ezt néznem kell, hallgatnom, vagy olvasnom. A legtöbb mese egészen elviselhető - nézve. Színes, mozog, és legfőképpen gyorsan le lehet tudni, mivel sokkal szórakoztatóbb nézni, mint olvasni. Próbálkoztam én az Aladdinnal, meg az ezeregy éjszaka meséivel, mivel jó magyarosként Babits Gólyakalifája miatt ezt kötelezővé tették nekem, de aztán hatalmas csalódást okozva  a tanárnak, nem tudtam elolvasni. Bármit azért nem nézek meg, de ami jó, az jöhet, viszont az olvasásuk nem megy. Ez van.
Amiket szeretek, pl. Szépség és a szörnyeteg, Rém rom (igen, tudom, nem is igazán sorolom a mesék közé), Tom és Jerry, Mátyás király, magyar népmesék. De listázás közben azért erősen kellett gondolkodnom, és tuti van, amit kihagytam.

Úgyhogy amíg mások a múltba révednek, és a nyáluk is elcsöppen egy-egy kedves emlék hatására, nekem addig hamarabb jut eszembe a meséből olvasott két mondat között hajszálvékonyra szelt alma dédanyám tompa és kopott kése alól (pedig voltam vagy 3-4 éves), meg a Prométheuszt ért mérhetetlen igazságtalanság (ez már később volt, olyan 8 évesen), mint az, hogy ajjdejó meséket is hallgattam én gyerekként. 
Kivéve az Óz a csodák csodája rádiójáték-féle, amit egy hatalmas vihar alatt hallgattunk az alattunk lakóknál, örök emlék. Még most is képes vagyok meghallgatni, a család nem is nagyon érti a perverzióm.
Janikovszky rajzos könyvei, amit már magamtól vettem a kezembe, olyan nyomot hagytak, hogy megvettem őket, mert akkor könyvtárból olvastam, és ez kell a polcra is, még akkor is, ha azóta sem vettem kézbe. Sőt, gyerekem se. Őt nem fogta meg.

Vannak ezek az etalon-mesék, amikkel ki lehet kergetni a világból. 
Bambi. Szegény szarvasbébi, akiből őzikét csináltak. És ezt nekem most kellett megtudnom nemrég. És még beszél is. 
Pinokkió, a beszélő fabábu. Micsoda baromság már, egy beszélő fatörzs. bah.
Micimackó. A mindenki által kedvelt medvebocs és társulata, és egésznek semmi, de semmi értelme nincs. Biztosan aranyos, a maga bárgyú és ostoba módján, csak nekem még nem sikerült eljutnom a lényegéig.
Charlie. Kisnima közbeszólása: "nagyon utáltad". :D
Cin cin lovag. Pedig még könyvben is megvettem, de gyerekrészről is ellenállásba ütközött.
Szóval van, amit még animációban sem, és nem az elvonatkoztatás volt a problémám, hanem inkább az unalom. Mennyivel izgalmasabb szegény Hephaistos története, akit az anyja dühében a mélybe hajított. 

Nagyon hálás voltam a sorsnak, hogy nőhetek, és megtanulhatok olvasni, mert tudtam, hogy onnantól kezdve nem leszek kiszolgáltatva mások szórakoztatónak gondolt történeteinek, hanem megkereshetem azokat, amiket én magam is annak találok. Mennyire élveztem volna, ha Szíriusz kapitány kalandjaira alhatok el... Szóval azt hiszem, nálam olyan gondok voltak, hogy nagyon ritkán értek el hozzám a korosztályomnak és az érdeklődésemnek megfelelő mesék. Kaptam én egy rakat mesekönyvet, mert gondolom, azt gondolták a felnőttek, hogy a mese az mese, pedig nem így van. Azt hiszem, ezért is van több emlékem nézett mesékről, mint olyanokról, amiket olvastak nekem, valahogy filmen minden sokkal fogyaszthatóbb. Amikor már olvasni tudtam, találtam sokkal értelmesebb történeteket, mint a mesék, amik egyáltalán nem kötöttek le.

Jár az agyam, hogy mi volt régen, amiket szerettem, és amikre jó visszagondolni.
Hát persze. Szutyejev! A cica meg a kakas, meg kiscsibe és kisréce, valami, amit olvasás nélkül is értettem, és imádtam. Nem tudom, hová tűnt a régi mesekönyvem, de megvettem újonnan. Nem mondom, hogy előveszem és lapozgatom, mert nem, de jó emlék.

Mézgagéza. Felnőtt fejjel tudtam meg, hogy van könyvben is, de ha gyerekként is tudom, egészen biztosan kisírtam volna magamnak egyet. Ehelyett maradtak a dvd-k, ez volt itthon az estimese kisnimának.

Mikrobi. Kívülről fújtam egyes részeit. Húgom a  reklámokat skandálta, én mikrobit.

Futrinka utca. Nem tudom, ki emlékszik rá, én is csak nagyon nagyon halványan, nagyon kicsi voltam, amikor az ment.

Mazsola és Tádé. Azt hiszem, az egyetlen mese, amit együtt imádtunk húgommal.

Frakk. no comment. Minden egyes részét láttam, többször is.



És ugye ezeket a meséket igyekeztem megszerettetni kisnimával is, ami egyáltalán nem jött össze. Volt egyszer ugye a meseolvasás helyett a mesélés, amikor totál értelmetlen történeteket találtam ki, de hogy ne zárjam el teljesen a fejlődéstől, nálunk nem volt az ördögtől való vétek a mesecsatornák nézése sem. Rollie, Pollie, Ollie, Varázslatos iskolabusz, Horseland, Clifford, (és miközben faggatom a kedvenceiről, rám kérdez, hogy milyen posztot írok már, sose olvastam vagy néztem meséket :D), neki már ezek voltak a kedvencei. Még a Tom és Jerryre rá lehetett venni, de pl a Mazsolára nem, és nem szerette a Vízipókot sem, viszont ámulva nézte a Varázslatos iskolabuszt, és nem tudom, ki csinálta azt a mesét, de örök hálám neki, hogy úgy tudtam lefoglalni a gyerekem, hogy közben tanult is belőle. Mikor én voltam gyerek, max Öveges professzorral szórakozhattam volna, kár, hogy sosem érdekelt a fizika, viszont mindig megnéztem a Deltát kudlikjulival.


Kicsit hosszabb lettem, mint azt elsőre terveztem, és még nem beszéltem arról, hogy szerintem miért nem mese a fantasy, vagy hogy milyen jót beszélgettem Anariával a mesék pszichológiai hatásáról, vagy hogy mennyire élvezem Pupi meserajongását. :D
Szóval egyáltalán nem teljes a poszt, de most itt a vége, fuss el véle, majd egyszer folytatom.

A többiek meséi:
Pupilla
Reea
Zenka
Andi
Miamona
Ilweran
cariad
Magnolia
Bea 
Patricia

59 megjegyzés:

  1. Na most az a rész, hogy miért nem mese a fantasy, érdekelne, ugyanis szerintem meg az. Csak felnőtteknek szól, vagy ifjúsági kategória. A célja pont ugyanaz, mint az átlagos "meséké".
    Viszont megértem, mert én sem voltam egy nagy mesefaló abban az időben, amikor kellett volna. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. oké, majd posztba öntöm. :)) úgy tűnik, nálam nem olyan tág a mese fogalma, mint nálatok. sőt, kifejezetten beszűkült.

      Törlés
  2. Jujj, az a cicás kacsás mesekönyv nekünk is megvolt, és hogy szerettem:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én megvettem Annának, és ő is szereti :)

      Törlés
    2. Szutyejev alap. egyébként elég sokáig azt sem tudtam, ki írta, meg nem is tudtam mit keressek, amikor megláttam az új megjelenések között. ha nem figyelem, nem lett volna utánpótlás.

      Törlés
  3. Ahhh de kár, hogy itt a vége fuss el véle... A fantasy-s nagyon érdekelne. :) De talán majd egy másik körben.
    Milyen szerencsés vagy, hogy ismerted még a dédanyádat... És az almaszeletkék... majdnem megkönnyeztem, és ott bizony belőlem a bárgyúnvigyorgós fejet hozta elő, ami a múltba meredve úgy maradt... :D Annyira bírom az írásaidat! :)
    A kis "véres" Nima, ahogy Deltás Kudlikjulit néz... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen. és nagyon furcsa volt, hogy teli volt emlékekkel, meg mesélhetnékje is volt, de öregkorára már nagyon rettegett valamitől, és nem mert elmesélni semmit abból, miket élt át. hogy ennek volt-e alapja, vagy csak simán öregkori paranoia, azt nem tudom. (majdnem 100 évig élt.)
      hát igen, volt a deltában egy csomó érdekesség, azokat mindig is bírtam. és tetszett, ahogy a pasi próbál a hóban előre jutni. valahogy rám emlékeztetett. :D

      Törlés
    2. Tyű, 100 év, az nagyon szép! Hát szegény addigra már annyit látott, és annyiféle kort megélt, nem csoda, ha összezavarodott...

      Én még az Ablakot is szerettem Bálint Gazdával és társaival :D https://www.youtube.com/watch?v=NlMWsz6J5rQ

      Törlés
  4. Szíriusz kapitány! :D De szerettem! Én bizony meghallgattam az összes rádiójátékot, aztán később elolvastam a belőlük készült könyveket is. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mert jók is voltak. A tesóm össze könyvét leloptam a polcról, nem is igen akartam visszaadni. Most is felemás a sorozat ezért. Kár, hogy nem adják ki újra. A KMK-nál ezer éve tervben van. Talán majd egyszer... :)

      Törlés
    2. Szíriusz kapitány! A mai napig az egyik legnagyobb becsben tartott hat könyvem. Így ötven felett is képes vagyok újraolvasni, és persze én is hallottam az összes részt a rádióban. :)

      Törlés
    3. reea, nem értem, miért ülnek rajta. az egyik legjobb magyar ifjúsági regény.
      amikor szedtem össze antikból a köteteket, akkor jöttem rá, hogy a könyvtárban anno csak a fele volt meg. öreg hiba. akkor sem működtek normálisan ezek a dolgok. :))

      tigi, én a rádióban nem hallottam, valszeg nagyapámékat nem érdekelte. :D

      Törlés
  5. Mazsola és Tádé, Futrinka utca, Rémusz bácsi meséi, Mikrobi... ilyen fiatal lennék? Minden egyes Deltát is láttam. Azóta is egy olyan földbe, domboldalba vájt házban szeretnék lakni, mióta ott láttam... s az nem tegnap volt. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. tigi, vagy nima nem olyan fiatal mint gondoltad :D de csajok, én is néztem Futrinka utcát... itt valami gap van a tér-idő kontinuumban!

      Törlés
    2. hát ja, nem vagyok olyan fiatal. :D
      Pupi, nem tudom, mikor nézted, én tuti csak akkor láttam, amikor nagyapáméknál laktunk, akkor pedig nagyon kicsi voltam. hogy utána miért nem láttam, azt nem tudom.

      ja, és tudjátok, mi volt még nagy etlaon? nagyapámmal Tarzant nézni, Johnny Weismüllerrel. annyira imádtam, ahogy a krokodillal birkózott a víz alatt. sikongattam, meg kiabáltam, totál kiidegeltem nagyapám, mert ő meg nézte volna. :D

      Törlés
    3. Szegény nagyapa, nem hagytad szórakozni :D :D

      Törlés
    4. PuPi, azért nézhettük, mert jó pár évig újra és újra adták :)

      Törlés
  6. Megtisztelve érzem magam, hogy mégis írtál, és miattam, de legfőképp azért, mert csak-csak nem volt szenvedés-ízű :D
    nagyon jókat soroltál! gondolkodtam én is hogy írjak-e bele több mesefilmet is, de végül csak párat soroltam, de a Mézga család, Frakk , sőt a Futrinka utca nálunk is terítéken volt. Vetítették azt még később is, vagy újra, én is sokat láttam belőle. :)) ésésés, KUDLIKJULI! hát komolyan, ennél már csak a disney mesedélután - kacsamesék - és antal józsef halála miatti megszakítása hozhatnák jobban vissza mindenestül a gyerekkorom :D

    nálunk se volt vétek a mesecsatorna, sőt, akkortájt lett cartoon network, és akkor még bizony tök jó volt, hogy angolul ment, és tanulhattunk belőle, kénytelenek voltunk angol mesét nézni (a többesszám unokatesóimra vonatkozik, nekem nincs testvérem.) letiltva csak ilyenről voltam például, hogy Árvácska, merthogy az túl szomorú, és nem nézhettem.
    Szutyejev! hát Nima, csak szeretted te a meséket, meg csak van olyan szelete, amire szeretettel gondolsz vissza :D tkp ezért nem értem a kategorikus kijelentésed - de el tudom fogadni, mert való igaz, hogy inkább a véres krimi, sci-fi, fantasy, profilozás és mitológia illik hozzád, és kétségtelen hogy ennek megvoltak a nyomai kisgyerekkorodban is.
    Janikovszkyt én is szeretem, tavalyelőtt a könyvtárban újra elolvastam ezeket a kis képes könyveit.
    Micimackó: az egy hülyeség, tényleg. az utóélete jobb lett, a mesefilm, rajzfilm, a franchise amit kerekítettek köré, a könyv maga satnya volt, nem szerettem én se.

    ja, még valami, hát totál aranyosak lehettetek kisnimával, ahogy ezt a posztot írtad, ő meg gyanakodott a kérdések miatt :D :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a kacsamesékhez én már akkor nagy voltam, azt húgom szerette. én mindig kimentem a szobából, nem bírtam a beszédhibás donaldot hallgatni.

      én nem emlékszem, hogy kifejezetten filmeket megtiltottak volna, inkább csak az volt, hogy 8-kor már aludni kell, úgyhogy amit onnantól vetítettek, az nekem automatikusan kimaradt. viszont a kuntakintét kisírtam, odavoltam azért a soriért. annál az egynél végül kivételt tettek, annyira akartam nézni.

      egyébként az tényleg úgy van, hogy én nem szeretem a meséket. :D
      az, hogy így fel tudok sorolni néhányat, az nagyon kevés ahhoz képest, hogy mennyi mindent dobtam félre. nagyjából a mesék 95%-áról önként lemondtam, mert nem érdekelt. és ha gyerekkori élményt kell mondani, soha nem jutna eszembe mesét mondani, hamarabb emlékszem Tarzanra meg az almaszeletekre.
      meg ha mese, az nekem leginkább könyv, az pedig csak Szutyejev, mást nem szerettem. a Doktor Bubó könyvet megnyertem rajzversenyre, de azt sem olvastam el. elkezdtem, de bealudtam rajta, rajzfilmben viszont mindig néztem. az egészen más.
      és nem lehet mondani, hogy ne lenne fantáziám, akkor is működött, soha nem volt gondom azzal, hogy elképzeljem, amit olvasok.

      Törlés
    2. ja, tényleg. de azt tudod, hogy megszakították, amikor antall meghalt? :D hú micsoda gyerekfelháborodás volt minden magyar otthonban :D

      kuntakintét nem néztem, de asszem tudom mire gondolsz.

      sokszor engem is korán leraktak, de vagy elvoltam a fantáziámmal, vagy az ajtórésen néztem a nappaliban levő tévét, mert pont lehetett látni ha nagyon az ágy szélén lógtam :D

      mesél majd az utókor doktor bubóró-ó-ól! :D :D Hát abból a rajzfilm az igazi :)

      jójó, te NEM szereted a meséket :D oké :D de azért örülök, hogy nem vagy100%ban elutasító - csak 95!

      Törlés
    3. nem, arra nem emlékszem. de arra igen, hogy hétfőn adásszünet volt, és már alig vártam, hogy kedd délután legyen, és elkezdjék adni a műsorokat. :D

      az a gyökerek volt, de nekem csak kuntakinte.

      jaja, ezek a kis trükkök. :D nálunk be volt csukva az ajtó, de nem halkították le, úgyhogy melléképzeltem mindent.

      nem, egyáltalán nem. belátom. hogy pl szeretett mondáim is valahol mesék. azt viszont nehezen viselem, ha semmi értelme nincs valaminek. mint pl a kisgömböc. disznóvágás után elszabadul a disznósajtszerű valami, és bosszúból megzabálja, aki az útjába kerül. most komolyan... nemár. az ilyenektől kiakadok.
      nem is tudom, kinél olvastam a háromágú tölgyfa tündérét. na, az egy olyan mesekönyv volt, amit szerettem. kisnima meg akar tőle szabadulni minden egyes szanáláskor, de én nem hagyom. :)) árgyélus királyfi, meg a tűzszerszám.
      és szerettem az orosz népmeséket is, legalábbis amik a Tűzmadárban voltak, de annak is inkább mitológiai alapjuk volt. én hiányolom, hogy nálunk csak ilyen ostoba kisgömböcök gyilkolják halomra a falu jóságos pógárait, ahelyett, hogy mondjuk a táltosokról meg a garabonciásokról olvashatnánk.

      Törlés
    4. Én mindig addig hisztiztem, míg mamám meg nem engedte, hogy kimenjek Columbot meg Dallast nézni, amiknek aztán az első 10 percében elaludtam a kanapén... :) A Walt Disney megszakításra emlékszem... fú, de kivoltam... :D

      Törlés
    5. Igen, akkor te már nagy voltál a kacsamesékhez. a hétfői adásszünet meg már nekem nem volt meg. Akkor már minden nap volt tv, amikor kicsi voltam - halleluja :D
      A kisgömböc így belegondolva tényleg mekkora hülyeség :D
      tigi írta a háromágú tölgyfa tündérét. :) nem ismerem, de akkor tényleg ne hagyd szanálni, ha jók vannak benne. :)

      Miamona, el tudlak képzelni :D A Dallas nem is volt olyan későn, nem? én úgy emlékszem mindig nézhettem, de nem tudom már...
      ja, ki ez a tata, és kit érdekel volt kb a reakcióm :D de csak magamban, kinyilatkoztatni nem mertem, mert a szüleim rátapadtak a képernyőre :D

      Törlés
    6. Igen az adásszünetről és nem szabad szombatról szerencsére lemaradtunk. Mi most néztünk meg egy Három kívánságot viccből :D és basszus abban volt, hogy emberek sorban álltak a boltban banánért, mert csak ritkán vittek... Én meg sose értettem mamámnak miért olyan fontos a banán... szinte mindennap hozott nekem, mikor jött értem és csillogó szemmel nézte, ahogy majszolom... :)

      Törlés
    7. Szerintem furcsa a meseellenesseg. En mindig is imadtam oket, foleg ha harcoltak benne (kiralyfi/sarkany stb).
      A kigomboc pld kulon csoda h nem tetszett. Vegytiszta horror. Like

      Törlés
    8. rám azért nem gyakorolt hatást, mert nagyon gyorsan rájöttem, hogy úgyis jó vége lesz. szegény sárkányt lefejezik, kibelezik, köcsög királyfi meg éli világát.

      oké, horror, nade egy gyomorral? miért nem már valami gonosz manóval, vagy démonnal, vagy valamivel?

      Törlés
  7. és én is kíváncsi lennék egy plusz-posztra, a fantasy kérdését illetően. ;) de csak ha te is tényleg akarod :D

    VálaszTörlés
  8. Háháhá, Nima, még a többieket ezután fogom olvasni, de lehet, a vigyorgás náluk sem a bárgyú múltba révedés, pl. én is felnőttként lettem mesebolond :D A Micimackó meg nem is lenne rossz, ha Mcimackót és Róbert Gidát valahol még nagyon az elején főbe lövik :D Bambit máig nem olvastam, gondolom, őzikéből elég az öreg nénéé :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Zerge, jól elkapáltad Micimackót :D :D XD

      Törlés
    2. hát, látod, én felnőttként sem, de Micimackóékat illetően maximálisan egyetértek veled. :D

      Törlés
    3. mondjuk az igazsághoz hozzátartozik, hogy mesén én főleg és szinte kizárólag népmesét értek, vagy olyat, ami azért úgy rendesebben archaikus világképű :D bocs, PuPi :D

      Törlés
  9. Igazából annyira nem ismerlek, de ezt már mesélted, hogy nem kedvelted a meséket. Aztán most kiderült, hogy néhányat mégis, még ha tévéből is. Mézga, Frakk, Futrinka utca alap, bár ez utolsó kicsit bárgyú volt. :D
    ..és ami feltűnt, hogy a mostani témázást átszövi Szutyejev Vidám mesék könyve. Én máig használom az "Én is"- mondta a kispipi.....................-és majdnem belefulladt a vízbe szöveget. :D
    Jó, hogy írtál a sok ömlengésünk közepette. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. úgy fest, a Vidám mesék mindenkinél alap volt :D

      Törlés
    2. annyira egyszerű és könnyen kezelhető ez a mese. pont az volt benne a jó, hogy úgy mesélte el a történetet, hogy akkor is élvezted, ha nem tudtál még olvasni.:))

      Törlés
  10. Kispipi és Kisréce :D, imádtam én is Szutyejev könyvét. Annyira, hogy én is megvettem új kiadásban - és még most is a polcomon van a sok komolynak cseppet sem mondható könyvem között. De talán ez az egyetlen mesekönyv, meg a Nils Holgersson, ami a polcomon maradt.

    Amúgy félve jöttem ide, de vidáman távoztam.
    ( Vidám mesék :D, mi? )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "félve jöttem ide, de vidáman távoztam" :D hát ez nagyon jó.
      na de visszafogom magam, lassan mindent én reagálok itt is le XD

      Törlés
    2. Pupi, ne fogd vissza magad, legalább valaki tartja a frontot, el vagyok havazva.
      még a többiek posztjait most kezdem olvasni.:D

      ajj, Zenkának is volt Szutyejevje.:)) van valaki, akinek nem volt? :D
      nálunk már nincs sok mesekönyv a lakásban. van pár értékesebb (pl. az ősrégi Grimm, ahol még vagdossák a csajok lábujjait, hogy beleférjen a cipőbe), de rengeteget elajándékoztunk. volt egy csomó nagyon szép, illusztrált, de senkit nem érdekelt. hátha most jobb helyen van, és forgatják.

      Törlés
    3. :D egenis! én most már itt - mármint a neten, nem csak a keményfedélen - tengek lengek, amíg el nem nyom a buzgóság. :)

      Szerintem rohadtul mindenkinek van Szutyejevje :D akinek nincs, az azonnal vegyen!!! :D

      Mutatsz majd valamikor képet arról a Grimmről? pont én is írtam, hogy nekem csak habos, meg képes Grimmek voltak, már az újdonat szériából.

      Törlés
    4. aha, persze, majd teszek be képet.
      sőt, ha nagyon pihent leszek, mint a mai ügyfeles hiszti után :D, jól ki is vesézem némelyik mesét. lelkimeseboncolást fogok végezni.

      Törlés
  11. Zerge, egy mozdulattal kiírtad a világ egyik legkedveltebb párosát. :D Nagy vagy! :D

    VálaszTörlés
  12. nahát, hogy felejthettem el??!!
    Szepes Mária Pöttyös Pannija. ezekből mind megvan. többszörösen olvasottak.
    és tudjátok, voltak azok az újságok, ahol Pannit, meg Tamarát lehetett papírruhákba felöltöztetni. benne voltak a kislányok, aztán meg mindig jöttek új ruhák. papírbarbi.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. aaaaaaa, öltöztetős babák!! tényleg! nekem is volt!

      Törlés
    2. Most vadul öltöztetős baba képeket kerestem guglival, hátha szembe jön velem a sajátom, és még a Zembernek is megmondtam mit csinálok, merthogy látta félig a képernyőt, mondom inkább megmondom, mint hogy hülyének nézzen... erre... mit mondott, mikor sopánkodtam, hogy nem találok pont olyan öltöztetős papírbabát mint nekem volt? Hogy ... azért nem találod, mert az húsz éve volt o.O :D :D :D wáwáwá

      Törlés
    3. szerintem senkinek nem jutott eszébe ezt netre feltenni, valahogy azóta nem nagyon jött divatba. elnyomták a modernebb játékok.

      Törlés
    4. De, van fenn néhány régebbi ilyen, csak nem pont az... és nem tudnám megmondani nekem milyen volt, csak ha meglátnám. elnyomták igen, pedig milyen jó is volt :D ráhajtogatni a füleket. meg tényleg vigyázni kellett rá, hogy ne gyűrődjön össze, meg ne szakadjon el.

      Törlés
    5. Manapsag a magneses verzio a meno. Tele van ilyen babaval es a ruhaikkal a hutonk...

      Törlés
    6. van ilyen? marha jó. :D de én már (még) nem tudok kinek venni ilyet.
      bár ha monster high-os ilyesmi is lenne, sztem azt kitenném a hűtőre.

      Törlés
  13. Jajj, mesék!!! Olvasni vagy nézni? Inkább nézni - imádom! Amire emlékszem még az a Vuk és a Süsü kazettáról hallgatása ( a Süsüt újra hallgatom, mert néha nap lejátszom a lánykámnak), a diafilmes esti mesék. :)
    De a nagy kérdés, amire folyamatosan keresem a választ, hogy olvastam-e mesét? Arra emlékszem, hogy volt egy 4 Disney mesét tartalmazó könyvünk, abból - állítólag - a Hófehérke volt a kedvencem,de az is apum olvasatában. (Tudni kell, hogy ő a képekről "olvasott", és mondta a mesét, így olyan karakterek is megjelentek, akik az "eredetiben" nem voltak jelen, így anyum olvasatakor kerestük öcsémmel. :)) Emlékszem még, és meg is van, Füzesi Zsuzsa rajzaival kiadott Tavitündér és más mesék (főleg a Gyémántot szóló leány, és a Kis Mukk története volt a kedvencem). A Micimackót ajándékként megkaptam könyvben, de nem olvastam. Milyen mesekönyves élményem volt még? Ja igen, a magyar népmesék (nem csak a rajzfilm). még mindig megvan Incike-pincike mesekönyv, a kedvenc mesém belőle A süket, a vak és a kopasz :)

    Amikre emlékszem (valamennyire):
    Zsémbes Zsófi ébredése - csak a rajzok rémlenek belőle.
    Rajzfilmek: A nagy ho-ho-horgász - imádtam, utólag vettem meg a kiskönyveket. Frakk - még most is kedvenc. Kukori és Kotkoda, Mekk mester, Dörmögő Dömötőrék, Sebaj Tóbiás, Pom-Pom meséi (nem sok maradt meg belőle, csak Gombóc Artúr és a csoki imádata). Kockásfülű nyúl. Bob és Bobek. - most ennyi jut eszembe (persze amiket írtál még: Vízipók csodapók, Mézgáék, Mikrobi (ebből csak a hang maradt meg :). Ja, Kisvakond nálam kedvenc volt, de csak a nadrágos rész, mert csak az volt meg. :D
    Magyar népesék örök kedvencek, akárcsak amit írtál, a Mátyás király meséi is. Kedvenc magyar meséim, a mai napig: Szaffi, Sárkány és Papucs, Vili, a veréb, Macskafogó.
    Kései ismeretség (tizenéves koromban vmikor): Az idő urai - még mindig nagyon szeretem, sőt!!!!
    Húú, nagyon össze-vissza van az egész, de én nagyon imádom a meséket, pontosabban a rajzfilmeket. A Rém rom nálam is kedvenc!!! :), szeretem még A halott menyasszonyt is - már vagy 10x láttam. :) Rajzfilmek/animációs filmek, amiket legalább 10x megnéztem: Jégkorszak 1-4 (igazi, nagy rajongó vagyok), MegaAgy, Szörnyek az Űrlények ellen, Gru, Kaena - A prófécia (még nincs meg a 10x, de jól haladok), Final Fantasy - A harc szelleme és a Final Fantasy VII - Advent Children. Amik esélyesek, hogy bekerülnek ebbe a csoportba: Hotel Transylvania, Gru2, Így neveld a sárkányod 1-2, Kung-fu Panda.
    A könyvekre visszatérve. Most "oldalt" váltottam, és én olvasok a lányomnak. Szeretnék olyan meséket választani, amiket ő is emlegetni fog, és amiket szeretni fog. Jelenleg a Mesél az erdő ... sorozat a "kedvencünk". De már a polcon pihen Az erdő kapitánya, Vili, a veréb, a Szaffi, a Vuk és más mesék. Igyekszem majd nem elnyomni később a személyiségét, és remélem fogja mondani milyen könyvet vegyek neki, amit szívesen fog olvasni, vagy hallgatni, ha együtt olvasunk. Szeretném megismertetni vele a dia-vetítést is - talán megszereti. Sok "tervem" van, de nem fogok erőltetni semmit.
    Most hirtelen annyi, de lehet holnapig még megálmodom a folytatást. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nekem ezek az animációs mesék nem igazán mesék (valszeg amiatt, amiért a fantasy sem mese), viszont tényleg nagyon jók, és még felnőtt fejjel is le tudnak kötni.
      szerintem a diavetítést imádni fogja, nincs gyerek, aki azt ne szerette volna. :))
      elnyomni se tudod. nem fog odafigyelni, ha unja, észre fogod venni. :D

      ó, halott menyasszony... na, belőlem ez váltja ki a nyálcsöppenést. :D nem egy kifejezetten gyerekmese. vagy a karácsonyi lidércnyomás. ezeket L. megnézte, de csak olyan fél szemmel. csak mostanára kezdte úgy érezni, hogy jólesik ilyesmit néznie, de gyerekként sztem félt tőle, meg elborzasztotta.
      van Szutyejeved? ha nincs pótold, kötelező elem. :D

      Törlés
    2. A halott menyasszony nalunk most slager. Egy par honapja minden nqp meg kell neznem a csajokkal. Meg mindig szeretjuk...

      Törlés
    3. vannak kedvenceik is? :D
      a kutya nagyon cuki.

      Törlés
  14. Én a posztokat olvasva jövök most rá, hogy nem is olvastam meséket, vagy legalábbis nagyon nem volt maradandó élmény. Most eszembe jutott egy mese könyv Márti és állatok azt hiszem, amiben teljesen lenyűgöztek a gyönyörű rajzok, de a történetet nem igazán tetszett.

    Én inkább hallgatni meg nézni szerettem a meséket. Egyébként én is nagyon szerettem (vagyis még most is) a görög mitológiát. Nagyon megmaradt bennem, ahogy ülünk a konyha asztalnál és apa arról mesél, hogy járt át Odüsszeusz a küklopsz eszén, és én teljesen le voltam nyűgözve, hogy ez az Odüsszeusz milyen leleményes :D

    Meg azt szerettem még nagyon amikor a felnőttek a gyerekkorukról mesélnek, nagynénémmel és a dédmamámmal is egy csomószor elmeséltettem, hogy miket csináltak gyerekként, meg akkor milyen volt a világ.

    A kedvenc gyerekkori történetem pedig a Xena volt :D Már az előtte lévő reklámokat is áhítattal bámultam annyira elvarázsolt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mártiból volt több kötet is, Marcel Marlier. Tényleg gyönyörű rajzok vannak benne. :)
      Xenaaaa :D :D wáhá :D

      Törlés
    2. Igen, tudom nekem ilyen rózsaszínes volt amin Márti egy csacsit ölelget :)

      Törlés
    3. jaj, a Xena, tényleg, de jó is volt! aztán vetítették a Herkulest is, de az nekem már nem jött be, nem bírtam Kevin Sorbo képét.

      Törlés
  15. Érdekes volt végigolvasni a másik végletet is, de biztos nem vagy egyedül vele. :)
    Különben én sem voltam döntéshozó helyzetben, mindig azt kellett néznem, amit a tesóm akart. Ott rontottak el. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. és mindig a kisebbnek van igaza, így a nagyobb folyamatosan visszafejlődik. :D

      Törlés