de az alatta levő kommentek is legalább olyan érdekesek, ha nem jobban.
Még nem tudom, akarok-e erre reagálni bármit is. Hétvége van, és még éppen lelki békében is vagyok. Még így is.
Végül reagáltam, de bocsi, nagyon hosszú lettem, És lehet, hogy unalmas is, de nem baj, ez már régóta kikívánkozott belőlem.
Mint látható, egészen felbolygatta az olvasó emberek életét ez a közlés, amin őszintén szólva nem lepődök meg, még akkor sem, ha engem igazából hidegen hagy. Szeretek független lenni, és amikor a negyedik részt angolul nyomtam le, azt azért tettem, mert éreztem, hogy itt az ideje önállósodnom, és elkezdeni gyakorolni az angolt olvasási szinten, ha már egyszer éveket töltöttem tanulással.
Nem mondom, jobb magyarul olvasni, főleg, ha valaki gyorsan olvas, és hozzászokott, hogy halad a könyvekkel, és nem tölt el heteket egy kötettel. Namost, én még nem tartok ott, de a végcél ez. Meg mégis, magyar az anyanyelvünk, ezen értünk meg mindent tökéletesen, és a legtöbb embernek eszébe sem jut, hogy külföldi nyelven olvasson.
Úgyhogy számomra az eset tanulsága, hogy szedjük össze magunkat, és vegyük kézbe a saját szórakozásunkat, feküdjünk neki nemmagyarul annak, amire vágyunk. De ugye ez csak az én tanulságom, és nem is muszáj egyetérteni velem, de amikor csorog a nyálam a rengeteg jó könyv után, ami ki tudja, lesz-e valaha is fordításban, én nagyon egyetértek ezzel a megállapításommal.
Most sokan dühösek, csalódottak, szomorúak, dacosak, van, akit nem érdekel, csak elviekben, de mindenkiből kiváltott valamit ez a néhány sor.
Ha az olvasó emberek szempontjait nézem, több helyen is hibádzik a kiadó érvelése.
Mert ugye miért azokat büntetik a könyv ki nem adásával, akik egyébként is megvennék? Volt, aki kijelentette, hogy oké, ha ők így, akkor ő meg úgy, hogy innentől messzire fogja kerülni a kiadó könyveit. Mert ő azokat a sorozatokat szerette, amikkel most fenyegetőznek, és neki másik könyvük meg nem kell, innentől miért is foglalkozzon a kiadóval? Megjegyzem, érthető álláspont.
De a legtöbben csak tehetetlenül szomorkodnak, hiszen mit tehetnének?
Aztán van, aki csak egy elég hülye marketinges lépésnek tartja, ami jó esetben nem fog nagyon rosszul elsülni. Az olvasók emlékezete ugyanis nagyon jó, és megjegyzik, ha beszóltak már nekik, vagy valaki másnak, vagy nem olyan hangnemben válaszoltak egyszer valahol valakinek, ami szerintük illendő lett volna. És ilyen kiadóval szembeni közhangulat esetén az ilyesmi szar marketingfogás.
Aztán lehet, hogy olyan is van a pakliban, hogy a drasztikus áremelést vezetik így be, ezt én vetettem fel, mert ugye erre az ilyesmi tökéletes lenne.
De akárhogyan is van, elsősorban azokat szívatják meg, akik megveszik a könyveket.
Mivel nyitott szemmel járok, és ráérő időmben böngészem is a netet, tisztában vagyok vele, hogy a kiadó által felállított arányszám téves. Ők párszáz eladott könyvvel, mondjuk legyen 500, 10.000 letöltőt állítanak szembe. Ilyen arányban nem érdekli az embereket az e-könyv.
Hogy miért? Ha megkérdezünk 1000 embert, a 98%-uk nem szeret gépen olvasni, meg egyáltalán olvasni, a maradék 2 % -uk viszont rendszeresen olvas, de csak töredékének lesz kindlije, amire viszont potom pénzért lehet könyvet venni, sőt, temérdek könyv hozzáférhető legálisan, ingyen. Igaz, nem magyarul, de akinek kindlije van, azok nagy része olvas más nyelven is, így neki az nem jelent problémát, ha csak az amazonon találja meg a keresett könyvet.
Mindennek csak akkor van bármi jelentősége, ha az 1000 emberből mind az 1000 olvas, de mint tudjuk, az arányok ebben az esetben is sokkal szomorúbbak, mint azt a kiadók szeretnék.
Mindezek tetejébe, hogy sorozatokat akar visszatartani, újabb sorozatba kezd.:)
Nem tudom, mit gondol, azokat majd nem fogják elérhetővé tenni e-ben?
És akkor elérkeztünk az e-könyvek létezésének miértjéhez, amiről már régebben írtam, de összefoglalva, a könyvek baromi drágák, egyre drágábbak, az emberek fizetése egyre kevesebb, nem tud mindenki minden könyvet megvenni, a kiadók sopánkodnak, hogy nem fogynak a könyvek, és egyre feljebb emelik az árakat, és mindezt megfejelik az időnkénti hisztivel a letöltések miatt.
Hogy én mit hiányolok ebből az egészből?
Az alternatívát.
Le vannak maradva a kiadók, nagyjából olyan szinten, hogy nálunk még a középkorban leledzenek, holott körülöttünk már mindenki átlépett a legújabb korba, lépést tartva a technikával, alkalmazkodva az olvasói igényekhez.
A létező legostobább indok az e-könyvek ellen, amit valaha olvastam, az az, hogy azoknak 27% az áfája, míg a rendes könyvnek csak 5%, és ezért kell iszonyatosan drágán adni, ha valaki mégis belefog az e-könyvek árusításába.
Hogy ez miért baromság?
Amikor egy könyvet a nyomdába küldenek, az alapvetően konyhakész. Lefordított, szerkesztett, lektorált (vagy nem), de mindenképpen könyv formája van.
És ezekből a kész könyvekből minden esetben van elektronikus példány, hiszen gondolom nem a nyomdászok viszik gépre az összefirkált kéziratot.
Namost, mennyi ideig is tart ebből a már kész elektronikus példányból e-könyvet csinálni? Nagyjából 5 kattintás, és voilá, készen van az értékesíthető termék a lehető legkevesebb ráfordítással.
És ezt akarják könyvárban adni.
És ez szintén jó nagy marhaság.
Tegyük fel, hogy van egy sikeres sorozat, aminek az ára 3000. (ez az eddigi átlagár a kiadónál, ami egyébként korrekt szerintem. nem túl sok, nem is kevés, épp egy könyv szellemi értéke, amit az ember még fogszívás nélkül kifizet.)
Tegyük fel, hogy a sorozat 7 kötet. 7x3000= 21.000
Na, ez azért már nem olyan szép, de mivel nem egyszerre kell kifizetni, annyira nem észrevehető, csak visszamenőleg se gondoljunk bele.
(és ami lényeges, hogy nem a netes kedvezménnyel számolok, mert a kiadók bevallása szerint a netes rendelés igencsak töredéke a bolti értékesítéseknek. hacsak nem ez is egy olyan gumiszám, amit ha akarom, kevesebb, ha meg akarom, a jelentős része. na mindegy.)
És itt azon van a hangsúly, hogy az olvasók folyamatában veszik meg a sorozatot, mert így 100 olvasóból 100 jól jár, hiszen negyedévente a 3000 nem megterhelő összeg.
De tegyük fel, hogy még 100 embert érdekelné a sorozat, de ebből 95 elriad az egyben kifizetendő összeg láttán, hiszen nincs ennyi pénze egyszerre, és inkább bele sem kezd. A maradék 5 meg vagy egyben megveszi, vagy több részletben, már ha lehet még kapni. Mert ha egy részét nem lehet kapni, már ugrott a többi könyvre is az olvasói hajlandóság.
Ezzel szemben az e-könyveknek hatalmas előnyei vannak mind kiadói, mind olvasói szempontból, de csak akkor, ha az ára megfelelő.
Oké, ne legyek nagyon smucig, és ne 500, hanem 1000 forinttal számoljak egy-egy példánynál, de ez már egy olyan plafon egy e-könyvnél, ami nálam már nagyon rezeg.
Tehát a 100 olvasó megveszi a könyvet, hurrá, a kiadó már a pénzénél van. Piacra dobja az e-ket is, amik az áruk miatt hirtelen vonzó lesz azoknak is, akik nem tudják megvenni papírárban, és azoknak is, akiknek lehet, hogy eszükben sem volt elolvasni. Így ha a 100 olvasó mégsem mind papíron veszi meg a könyvet, a kiadó mindenképpen előrébb van, hiszen az elektronikus példányok az áruk miatt vonzóbbak, és mindig elérhetőek lesznek, mert bizony vannak későn ébredők, és később felnövő generáció, akik esetleg 5 év elteltével kezdenek érdeklődni a könyv iránt, amikor az nagyrészt már nem kapható, vagy nem minden része, márpedig ha nincs meg minden része, nem fog senki belekezdeni a sorozatba.
Viszont 5 év után az e-könyv ugyanúgy értékesíthető, és ugyanúgy pénze van belőle a kiadónak, miközben nem kell drága költségekbe verve magukat újra nyomdába küldeni, már ha egyáltalán eszükbe jutna ilyesmi. Ezzel szemben a papírból már nem lehet bevétele, mert nem kapható, vagy a foghíjasság miatt a még meglévőket sem veszi meg senki.
Tehát azt hiszem, helytálló az a megállapítás, hogy az e-könyv hosszútávú befektetés, és lehet, hogy nem tesz egy kiadót gazdaggá fél év alatt, sőt, eleinte akár veszteséget generálhat, de stabil piaci jelenlétet ad hosszútávon.
Mert ezek a kütyük terjednek, és akik ma tiltakoznak, hogy nekik nem kell, gondolnak egyet, és vesznek maguknak, és még olyanról nem hallottam, aki utálná az olvasóját, és meg akarna tőle szabadulni, sőt.
Gretty már leírta nagyon jól (harmadik link), hogy az embereknek nincs pénze könyvet venni, mindannyian akciókra várunk, és tetszik, nem tetszik, az ingyenpéldánynál nagyobb akció kevés van, akár 2+2 akció a kiadó honlapján, akár letölthető valahol.
Azt nem értem, hogy a kiadók miért nem tudnak túllépni a begyöpesedett nézeteiken, hiszen elvileg folyamatosan a külföldet figyelik. ami külföldön nem jött be, miért gondolják, hogy rajtunk átvihető? Vagy fordítva, ami külföldön működik, és nyereséget produkál, azt velünk nem lehet megcsinálni?
