2021/07/27

És eljött ez a pillanat is


Olyan sokáig voltam itt, hogy mindenféle drámaiságot nélkülözve, de mégiscsak illik szólnom, hogy ennyi volt. Az utóbbi másfél év agonizálása beért, és búcsút mondok ennek a helynek.

A goodreadsen megtaláltok, ott még véleményezem az olvasmányaim, hosszabb-rövidebb módon.

21 megjegyzés:

  1. Sajnálom (meg tudom érteni, de ettől függetlenül elszomorodtam. Mintha egy korszak érne véget).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem tudom, hogy kívülről is megváltozott-e minden, vagy csak a fejemben, de ez már valahogy nem az, amiért én anno blogolni kezdtem.

      Törlés
    2. Ezt hogy érted?
      Kívülről is változott, ill. minden megváltozott, az Insta, a videók mellett a blogok marginális szerepet kapnak és a blogokon is népszerűbbek a rövidebb, válogatásszerű postok, mint az egy-egy könyvről szóló értékelések, de ez talán mindig is így volt.

      Törlés
    3. én azt látom, hogy anno sokkal egyszerűbb volt más bloggereknél kincsekre bukkanni 8ez nagyon hiányzik), és egyszerű volt olvasóként is újat mutatni a blogon. most ez teljesen eltűnt. a legtöbb blogon ugyanazok a könyvek futnak, egymástól függetlenül. (régen úgy ment körbe egy jó könyv, hogy rácsodálkoztunk, dejó-olvassad, dejó, hogy te is elolvastad, ma egyszerűen csak mindenki majdnem ugyanazt olvassa.)
      és most pl. a kiadókat is sokkal egyszerűbb megtalálni pl. fb-n, a blog elvesztette a reklámfelület jellegét, ami annyira nem baj, csak ha valaki könyvekre kíváncsi, nem a blogokon fogja elsőre keresni.
      meg úgy alapból, sztem tök felesleges túl nagy energiát fektetni egy könyv értékelésébe / ajánlásába, mert az emberek továbbgörgetik, nem fogják elolvasni. ilyen szempontból a moly jobb választás, mert ott sok vélemény van egy könyvről, egyszerűbb dönteni.
      ha veszem pl. a tegnapi statomat, volt itt 1557 ember. de hol?!:D érted. nem látom, mit keresnek, mert kommunikáció az nulla. képet talált? véletlenül jött? egy kémény érdekelte? (időnként kapok kéményfedeles kereséseket :D) drámát akart olvasni?
      nincs panaszom a látogatottságra, bár inkább a párszáz napi az átlag, csak már nem tudom magamban hova tenni ezt az egészet, hogy mi értelme van itt nekem időt töltenem.

      és, ami tök röhej, marha nehéz összehoznom egy épkézláb posztot egy könyvről. biztos benne van a tudatalattimban, hogy ne legyen nagyon bonyi, meg hosszú, mert minek. szóval most kell abbahagyni.:)
      és amíg régen a tömör véleményezés nem ment, abban most fejlődni látszom, mert a gr-en meg nem akarok kisesszéket írni. gyorsabb is, nem is vesz el annyi időt, mint a blog.

      Törlés
    4. Nem tudom, másoknak mi a véleménye, a magam részéről azt tudom elmondani, hogy az olvasásnak már más funkciója van, nem tölt be annyira központi szerepet. Régen órákig tudtam böngészgetni, mi fog megjelenni, a molyos értékeléseket, a blogokat, sokat kommenteltem, ezek valahogy nagyon kikoptak az évek során. Sajnos sokszor érzem azt, hogy ha leülök olvasni, lopom az időt "hasznos" dolgoktól. Talán mások se turkálnak annyit online és IRL könyvek között, hogy kincsekre bukkanjanak, bár az Evelyn Hardcastle hét halála valami ilyesmi volt.
      Háát, már annakidején is úgy voltam vele, hogy csak egy szűk kör olvassa a könyvesblogokat és kb. egymásnak írtunk, meg magunknak. És 50+ kommentcsevelyre sincs idő, vagy kedv. Nekem sokszor nincs képem semmitmondó izéket odabökni, hogy "De jót írtál erről, majd megnézem".
      Igen, sok idő és energia megírni egy-egy postot. Hülyén hangzik, de amikor úgy voltam vele, hogy elengedem ezt az egészet, mert tkp. marha fárasztó és mégis minek, úgy éreztem, egy részemet veszítem el. Már nem írok mindenről és van, amiről csak pár sort zanzásítva, de valamiért kell. Része a hétköznapi mókuskerék elleni harcomnak.:D

      Törlés
    5. igen, ez velem is volt jódarabig, hogy dehát ez hozzám tartozik, nekem ez jó móka, csak ez szépen lassan megszűnt. érdekes, az olvasás az nem változott, ugyanúgy szeretem nézegetni, mi fog megjelenni, bár tény, hogy már nem ezzel kezdem a reggeleimet.:D
      és pont úgy vagyok ezzel a másokhoz írogatással is, mint te, erre már nincs időm se, kedvem se. valszeg ezért nem kerülnek ide sem kommentek, mert még sokan így vagyunk ezzel.
      én a mókuskerék ellen netmentességgel harcolok.:D ha valami felesleges, akkor a hálón lógás az. inkább olvasok helyette, mostanában úgyis sokkal kevesebb az időm. töltsük hasznosan.:) ha valamit meg kell csinálni, úgyis megcsináljuk, de nem gondoltam, hogy pont te fogod hasznosságban hátrasorolni az olvasást, nemááár.:D

      Törlés
    6. Lehet, hogy a blogoknak is van egy bizonyos élettartama, kifutási ideje.

      Miért olyan meglepő, hogy én hátrébb soroltam az olvasást?:)
      Valahogy az olvasás luxus heverészős dolog lett, kialakult egy bűntudatszerűség, hogy "nem csinálok semmit". Ez nem jó és próbálok rajta változtatni, de nem egyszerű. Nehéz úgy elengedni magam, hogy tudom, mennyi teendő van, de mindig elhűlten figyeltem az embereket, akiknek nincs hobbija, csak dolgoznak és holtfáradtan már csak a tévét bírják bámulni. Nagyon nem szeretnék végleg ilyen lenni.:S

      Törlés
    7. igen, valószínűleg. a gr-en olvastam egy kis posztot ilona andrews-tól, abban is volt pár sor a régen kihalt blogokról, és hogy egyre nehezebb nekik is íróként ezen a felületen megtalálni a célközönségüket. gondolom, ez valahol generáció/érdeklődési kör probléma is lehet.

      hát mert mindig olyan lelkesen olvastál.:)
      ez a "nem csinálok semmit" nálam sose volt. egyrészt senki nem csinál meg semmit helyettem, másrészt meg nem is osztja be senki az időmet. amit meg kell csinálni, meg lesz csinálva. a napjaim a melóban határidőkből áll, ha belépek az otthonomba, az a minimum, hogy ez ne legyen rajtam. kit érdekel, ha kimarad egy porszívózás, vagy épp teli a mosogató? nem marad így úgyse. vagy nem tudom, milyen fontos dologra gondolhatsz, ami helyett az olvasás haszontalan, ilyet én nem ismerek.:D
      tizenvalahány éve nincs tévénk. helyette mondjuk van internet, az se jobb, sőt.:D
      szoktál még futni?

      Törlés
  2. Sajnálom, de megértelek, én ugyanezt érzem. Igaz, így még nem mondtam ki, de írni meg úgyse írok. :D

    Azért a blogot, remélem, nem törlöd!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ha nem mondom ki, nekem az lezáratlan, nincs. vagyis akkor még van blog. így most már nincs, mert kimondtam.:D
      nem tervezem törölni, ahhoz túl sok melóm van benne, bár nem tudom, melyik a jobb, magára hagyatva hemperegni az internet valamelyik bugyrában, vagy teljesen megszűnni.

      Törlés
  3. Sajnálom. Nem is tudom mit mondjak, de igaznak tűnik, hogy változik a világ és egyszer mindennek vége lesz (:D) És jó az a goodreads...!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ugye? semmi nem tart örökké.:D nagy igazságok ezek.
      nekem teljesen megfelel. mmint a GR. kicsit olyan a felülete, mintha egy 150 éves ember rakta volna össze, de sebaj.:))

      Törlés
  4. Sajnálom, határozottan "egy intézmény" voltál, ugyanakkor megértem, ám az utókor érdekében kérlek ne töröld le a blogod :)
    Ráadásul oda lesz a sok jó linkem ami ide mutatot :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ez aranyos, köszi. :D rendben, nem törlöm.
      gondolkodtam egy csomót egyébként, hogy van-e tovább valamilyen formában, de egyelőre nem látom se a hogyanokat, se a miérteket.

      Törlés
  5. Sajnálom, de én is megértem a döntésed, én is eléggé ritkán írok posztokat, bár másokét még mindig szeretem olvasni.
    GR-et ritkábban használok, de majd figyelem, miket olvasol, nálad mindig találtam érdekes ajánlókat.

    VálaszTörlés
  6. Nem tudom elképzelni, hogy nélküled blogoljak...........


    Összegyűjtöttem pár emléket:

    Freeblogos korszak, amikor volt egy könyves aloldal, és micsoda nagy dolog volt oda felkerülni! Te voltál az első naagy blogger, aki szòba àllt velem...

    Aztán amikor együtt sablont szerkesztettünk, és mindent csak szàzadjàra értettem meg.

    Amikor jò pàr napig csak azt találgattuk, kicsoda Barrons.

    Amikor elkezdtünk örülni, mert egy kiadó komolyan vett minket, és amikor ràjöttünk, hogy nem is kell ez nekünk.

    Amikor megalakult a TZ.

    A közös szilveszteri "bulik".

    Témàzàsok, tematikus posztok, és alig vártuk, hogy làssuk a màsikét.

    A sok-sok tàmogatàs, könyv, levélvàltàs, együtt röhögés a neten.

    Ajj, Nima, de szép idők voltak! Nagy-nagy ölelés neked! Örülök, hogy akkor, réges-rég rà kattintottam a Kemenyfedélre, és megismerhettelek.

    Ui: a viasz viràg sokat fejlődött, nagyon jól van. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. de édes vagy.:D
      naagy blogger, jóisten.:D mind különlegesek voltunk.:D
      tényleg jó korszak volt, kár, hogy megkopott a varázsa. lehetne erőltetni még, de minek. viszont karen chance meg moning nekem mindig azt az időszakot fogja jelenteni. volt pörgés, izgalom, érdekesség a másiknál dögivel.

      ui: na, ennek örülök. vigyázz rá, mert a tőpéldány kipusztult.:)

      Törlés
  7. Nagyon sajnálom, hogy így döntöttél, de teljes mértékben megértelek. Kérlek, ne töröld a blogodat, egyrészt mert klasszak a posztjaid, másrészt sok munkád van benne, elfér ezen a széles nagy interneten, ne vesszen el minden, amit az évek alatt felépítettél.

    Elkeserítő, de évek óta a rövid, gyorsan fogyasztható tartalmaknak van sikere, a klasszikus blogok nem nagyon keltik fel az emberek érdeklődését. Az Instagramon gyorsan pörögnek a tartalmak, hetente több friss poszt, órák alatt tökéletesre komponált pozíciókkal, a YouTube-on mindenki a szépen rendezett kis könyvespolca előtt ugyanarról a könyvről ugyanazt mondja el, mint ötven másik. Úgy érzem egyre kevesebb az egyedi hang, vagy nagyon elvesznek a tömegben, nincsenek érzelmektől fűtött rajongói értékelések, vagy kiakadós posztok, ha valami nem tetszett, mindenki csak disztingvál, nem meri kimondani, leírni. semmi szív, lélek, szenvedély, csak a lájk- meg kattintásvadászat. Persze mindezek alól tisztelet a kivételnek, mint mindig. Te egy ilyen egyedi hang voltál számomra, és habár nem mindenben egyezett az ízlésünk, és én sem voltam egy aktív kommentelő, gyakran olvastam a blogodat. Egyébként azt én is látom, hogy olvasgatják a blogot (nem annyian, mint a tiédet, közel sem), de írni nagyon kevesen írnak, tényleg nincs interakció, kommunikáció. Mindenki rohan, mókuskerék, valahol ezt is megértem, csak olyan kiábrándító. Én nagyon kicsi hal vagyok, és egyébként nem sok látogatóm van, de ahogy Amadea is írta, egy részemet veszíteném el, ha nem csinálnám. Sok idő és energia, és egyébként is alig van szabadidőm (szerintem ez a legnagyobb baj, az emberek általános időhiánnyal küszködnek), és mégis szükségem van rá, hogy csináljam. Sajnálom, hogy nálad eljött a pont, amikor már nem akarod, de talán még egyszer visszatérsz majd a blogoláshoz. Ha pedig nem, akkor így jártunk. :) Sok jó olvasásélményt kívánok neked a továbbiakban, a Goodreads-en követlek! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszi.:) nem törlöm, tényleg sok meló van benne.

      őszintén szólva átgondoltam én nem csak a blogolási szokásaim, de blogolvasásit is, és valahova oda lyukadtam ki, hogy nem csak a sajátom nem kell nekem, de másé sem.:D és ez gerjesztette egymást.
      és most, hogy már jóideje nem írok, és nem olvasok, kezdek újra visszatalálni ahhoz a komfortos érzéshez, amiért mindig is olvastam, csak időközben megszűnt ez a komfort. valószínűleg tudat alatt feszített, hogy nem tudom (vagy akarom) tartani már a lépést ezzel a semmitmondó rohanással, ami a legtöbb embernek igénye. amit te is írsz, hogy gyorsan fogyasztható legyen minden, mert isten őrizz, hogy kicsit megálljunk, netán gondolkodjunk, vagy valami komolyabb dologgal időt töltsünk, mert az fárasztó, arra időt/energiát kell szánni. és igen, ez sajna kiábrándító.
      egy csomó ideig én is azt éreztem még, hogy a blog meg én összetartozunk, de már ez sincs, és ha megszűnik, onnantól semeddig nem tart elengedni.

      Törlés
  8. Sajnálom.
    Ez volt az egyetlen blog, amit - ha nem is rendszeresen - még meglátogattam.
    Megértem.
    Ha már nem tud pluszt adni, felesleges energiát pazarolni rá. Egykor még fontos volt, ma már nem az, ez természetes folyamat. Az olvasás újra természetessé tud válni.
    Minden jót, Nima!

    VálaszTörlés