Home » » Témázunk - Olvasói rigolyák

Témázunk - Olvasói rigolyák

Written By Tara Nima on 2016/03/15 | 28 megjegyzés

Hú, rengeteg rigolyám van.
Mióta e-ket olvasok, a papírkönyveket hanyagolom, ha csak tehetem, aminek több oka is van.
Sokkal kényelmesebb az olvasóm, nem csak tartás,  olvasás és lapozás szempontjából, hanem látványilag is.
Soha nem voltam kibékülve a szavak elválasztásával, szerencsére az e-k ezt hanyagolják is (vagy legalábbis rá lehet bírni őket).
Utálom a lóbetűket, nagy sortávokat a könyvekben. Sokan panaszkodnak rá, hogy jaj, kicsi a betű, még a nagymamámnak sem kényelmes... nos, vegyenek szemüveget. Éljenek a kisbetűk, és a helytakarékos megjelenés (egyébként se gyilkoljuk feleslegesen a fákat, ami mára eléggé elcsépelt szólam lett, de nekem tényleg fontos). Különben meg ezt is megoldja a reader. Mindenki akkorára állítja be a sortávot, betűméretet, margót, amekkora neki kényelmes. Van lóbetű opció is. Remek dolog, még a nagymamáknak is.
Utálom a dőlt betűket. Belátom, időnként kell, és mondjuk 5-6, dőlt betűvel szedett szót valószínűleg észre sem veszek, de amikor oldalakat kell dőlt betűvel olvasnom, vagy amikor minden ötödik szó dőlt betűvel van szedve, azt nehezen viselem. Ez a minden ötödik szó dőlt betű nem túlzás. Már nem tudom, melyik könyv volt, de volt egy ilyen a kezemben. Nem tudom, mi lehetett a dőlés célja. Lehet, hogy eredetiben az egy másik nyelv volt, és így jelölték a fordítás során, mert egyébként semmi nem indokolta. Nekem a dőlt betű valaminek a hangsúlyozása, kiemelése a szövegből (pl. ha a főszereplő gondolatai szólnak ki hozzám egy E/3-as könyvből), és hát azért ötszavanként ne legyen már hangsúlyos semmi, nem szellemi fogyatékosoknak írnak. (Sok a rigolyám, na.)

A polcom. Régebben imádtam, hogy sok könyvem van, sőt, semmi nem volt elég. Most meg ha végignézem, azt válogatom a szememmel, hogy mit kellene eladni vagy odaadni valakinek, mert sose fogom kézbe venni, nem érdekel, nem volt jó, ne foglalja a helyet.
Nem szeretem a csúnya könyveket. Ez nem csak a borítót jelenti, hanem mindent. Régen rengeteg antikvár könyvet vettem, és mindig ügyeltem rá, hogy ne úgy nézzen ki, mintha a kutyától vették volna el.
Nem szeretem a büdös könyveket sem. Egyszer vettem egy Krúdy kötetet, vadiúj, friss, ropogós, hányásszagú. Ilyen ragasztóval rakták össze. Túl is adtam rajta.
Sajna helyhiányom van, így meg kell bontanom az egysoros szabályom, de ha csak lehet, a könyvek egy sorban legyenek. Mindet látni akarom.
Van egy fél falas könyvespolcom (többek között), ezt mi csináltuk emberemmel, pont méret a legtöbb könyvnek. Nem okés, amikor egy könyvespolcon egymás tetején elfér két sor. Ne férjen el. Így egyébként is helytakarékosabb.

Bár már erről írtam, tudom, hogy kicsit nagyobb fontosságot tulajdonítok a borítóknak, mint általában szoktak. Nem tehetek róla, azonnal elgyengülök egy-egy különlegesség láttán. Nem kell, hogy extra legyen, elég, ha éppen megtalál a színvilág, vagy a betűtípus, vagy egyszerűen csak csodaszép. Amit nem szeretek, ha arcot tesznek az elejére, ezzel is rám kényszerítve, hogyan akarjam elképzelni a szereplőket. Ez még akkor is szerencsétlen választás, ha egyébként esztétikus, de ha minden porcikám irtózik a képtől, akkor menthetetlen a dolog. Érdekes módon, ha mindez rajzolva van, fel sem tűnik, de ha fénykép (ergo élő ember), az nem jön be.
Nem szeretek fekve olvasni, csak ülve, a kanapén, vagy a kényelmes székemben, ami már csak múlt idő sajnos, mert eltört.
Olvasok evés közben is, viszont várakozás közben nem szeretek, nem tudok rendesen belemerülni a történetbe. Ugrok arra, ha meg akarják nekem magyarázni, hogy evés közben ne akarjak olvasni, mert nem illik, vagy káros az emésztésemre, vagy bármi.
Nem szeretem, ha éppen nagyon benne vagyok a könyvben (nehéz varázslatokat csinálok, harcolok, nyomozok, vagy titkok után kutatok), és épp akkor szólnak hozzám, amikor összeállna a kép. Vagy csak úgy van a kép. Szóval egyáltalán ne szóljanak hozzám. (ettől persze szólnak, ezzel együtt kell élnem.)
Nem szeretem féloldalanként olvasni a könyvet. Egy nap nekem legalább 20-30 oldal bele kell, hogy férjen, hogy rá tudjak hangolódni. Sokakkal ellentétben nincs bajom a vastag könyvekkel, sőt, de csak akkor, ha élvezem. Ha jó a könyv, bármeddig el tudom olvasni, de ha leül, lapos lesz és unalmas, akkor ráunok már úgy egy hét után. Pont ezért nem is szeretek sokáig húzni egy-egy könyvet, mert ha több, mint egy hétig kell olvasnom, hiába csak 250 oldal, az már halálra van ítélve.

Nehezen viselem, ha a fordítóváltással megváltoznak egy sorozat közepén bizonyos jellemző szavak, vagy a stílus. Erre a Cat és Bones a legjobb példa. Ahogy Hoppán Eszter kiadta a kezéből, katyvasz és összevisszaság lett benne. Ragaszkodom a szortyintáshoz, bármilyen sokan is kötöttek bele, és a Spádéért vesszőzés járna, de még mindig jobb, mint amit az utána következők műveltek a szöveggel.
Ezt én egyébként sem értem, hogy a fordítók/szerkesztők hogy mernek úgy elvállalni valamit, pláne kiadni a kezükből, hogy fogalmuk sincs az előzményekről, sőt, eszükbe sem jut, hogy volt egyáltalán előzmény, aminek nem ártana utánaolvasni. Ez az olvasók totális hülyének nézése, ami szintén rigolyám, nem annyira vagyok oda érte. Sőt, baromira pipa tudok lenni. Cat és Bones még csak hagyján, de amikor egy évtizedes múltra visszatekintő világ bejáratott szavait hagyják figyelmen kívül, az külön botrányos. (Stalker, Warhammer, de a WOW könyvekben is látni nagy csodákat.) Hogy idejük nincs vagy kedvük az utánajárásnak, az engem hadd ne érdekeljen. Pláne ilyen könyvárak mellett ne.

Eddig még nem sikerült megszoknom a 'zsáner' szó használatát. Fogalmam sincs, miért taszít, de ha egy posztban vagy cikkben meglátom, már meg is alapozta a szöveghez való hozzáállásom.
A másik dolog, amit nehezen viselek, amikor egy könyváruház a főoldalon romana-füzetek tömkelegét nyomja az arcomba, mint újdonságokat, amikre mindenképpen fel kell figyelnem, és nézzem meg, és vegyem meg, és nagyon olcsó, és kelljen, és látod, milyen sok van belőle?. Mióta lehet kapni színvonalas romantikus regényeket is (mert azért, gondolom, lehet kapni ilyet is), ezeknek a füzeteknek még a létjogosultságát is megkérdőjelezem. Sok esetben az olcsóság sem indok, mert némelyik rendes könyvárban van... (persze, ettől még aki imádja, az imádja, nem véletlenül lett belőle külön iparág írói és kiadói oldalon is, úgyhogy nincs jelentősége, hogy én elszeparált részlegbe száműzném, csak ne kelljen kerülgetnem.)
És ha már könyváruház, szeretem, ha egy webshop úgy néz ki, mint egy webshop, és nem vegyülnek a megvásárolható könyvek random blogbejegyzésnek is elmenő gondolatfolyamokkal. És ne is nézzen ki úgy, mint egy blog. És tudom, hogy kemény rigolya, de legyen már az oldal tematikusan elválasztott, normálisan kereshető, és ha beírok egy írónevet, akkor ne kelljen végigmennem az összes olyan könyvön, amiben legalább három betű szerepel a keresettből. (az csak a hab a tortán, ha külön egységben vannak a tervezett megjelenések, pláne, ha van előrendelős részleg is, netán megjelenési dátummal együtt, de kevés kiadó és webshop ilyen profi. persze az is benne van, hogy nekem vannak valóságtól elrugaszkodott, túlzóan maximalista és teljesíthetetlen elvárásaim.)

Más rigolyám nincs, teljesen könnyen kezelhető olvasó vagyok.

Többiek:
FFG

Csatlakozók:
Bubu
SHARE

About Tara Nima

28 komment :

  1. a könnyen kezelhető olvasó prototípusa :D

    VálaszTörlés
  2. Szellemi fogyatékos nagyi vagyok! :D Szemüvegem is van, mégis zavar a bolha... érdekes módon az olvasón nem, ott gyakran állítom sűrűre, hogy kevesebbet kelljen lapozni. Viccet félretéve, nekem akkor kellene a nagyobb betű, amikor soká kell a sűrű szöveget olvasni, vagy tényleg fáradt a szemem. :P
    Egyébként igazad van, nem kell irtani a fákat feleslegesen, legyen azért kihasználva a papírfelület, a nagy sortávokat és a ténylegesen lóbetűket én sem csípem. (és környezetvédő is vagyok, komolyan! :) )
    Ja a dőlt betűkről: az már tényleg sok, amit írtál, de én szeretem őket, ha jól vannak használva, mondjuk az valószínűleg az az egészséges mennyiség, amit még te is elviselsz. Kiemelni, idézni, vagy az átvitt jelentéstartalmat, gúnyt átvinni, tökéletes. Azt nem szeretem, amivel nem tudom találkoztál-e már, amikor a mondatban a rossz szót szedik dőltre, nem azt kéne épp hangsúlyozni. Nagyon zavaró számomra.

    A polcommal kapcsolatban nekem is hasonlóan változott a szemlélet. Adom el őket, szabadulok, nem kell ennyi, vagy már nem ezek kellenek. De azért szeretek beszerezni is könyveket, csak nem esem túlzásba. :) (eddig idén csak 4, fizikailag is jelen lévő könyvvel gyarapodtam, ami nem sok :))
    A borítónál nem zavar az arc általában, el tudok vonatkoztatni. meg vannak kivételes esetek, amikor nagyon jól eltalálják az arcot, ez persze nagyon szubjektív. A Dávid Veron sztorikon jók a portrék. Engem sokkal jobban zavar egy káoszos jelenet, vagy egy undorító elem, pl. híresen undorít Tóth Krisztina Hazaviszlek, jó borítóján a disznófej... :S :S Blöe.

    A büdös könyvek, juuujjj. A régi szag nem zavar alapjában, sőt, szeretem, de némelyik újrapapírnak rettenetes szaga van :S Könyvben kevésbé találkozom szerencsére, de a Reader's Digestre ha emlékszel, fú, egy idő után olvashatatlan volt a szaga miatt. Mi azért is mondtuk le, emlékszem a telefonbeszélgetésre szüleim - ügyintéző közt. :D Megmondták, hogy rohadt büdös a lap. :D
    Én mindenhogy olvasok, ülve, állva, fekve. Várakozás közben kiváltképp, mert utálom a többi embert figyelni egy idő után... Nem zavar, az se, ha csak 5 mondatot bírok elolvasni. :)
    Evés közbeni olvasás: egyetértek, semmit nem fog tenni az emésztéseddel :D Reggeli közben anno is mindig újságot olvastak az emberek, mi a különbség? Oké, egy rendes családi ebéd, még ha kettesben is, nem fogok olvasni, mert néha már bunkóságszámba megy így, de akkor is a könyvemre fogok gondolni :DDDDD <3 :D

    Hozzád szólnak: nagyon jellemző, sok mémen is láttam már, hogy azt gondolják mások, amikor olvasol, akkor épp nem csinálsz semmit, kvázi ráérsz... hát ja, ráérsz, de pont nem vagy kíváncsi a szövegelésükre.

    Fordítóváltás: olyannak találkoztál már, amikor a könyvön belül volt váltás? Halál miatt persze. Hát az is halál. Más lesz a stílus. :S Pi életében volt ilyen élményem, bár most hirtelen nem emlékszem az első vagy a második fordító volt rossz.

    Webshopok, szerintem nem túlzott elvárás, nekem is a normális kereshetőség, a külön szekciók alapnak tűnik, az előrendelés, dátumok is, szerintem egyre többen effelé igyekeznek. :)

    Bocs a hosszú kommentért, remélem nem rigolyád, hogy rövidek legyenek! :D :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. imádom, hogy hosszú vagy. :D

      egyébként én se látok jól, se közelre, se távolra, szemövegem is van, pont ezért tudom, mekkora előny van a betűállításban. nálam majdnem a legkisebb, így kényelmes. meg mondjuk én képernyőn is nehezen viselem, ha kiverik a szemem a betűk.

      jaja, olyan is volt, hogy totál nem azt a szót szedtem volna én se dőltre. sokszor nincs benne logika, de szerintem igazán jelentősége sincs a dőlésnek. ha egyáltalán nem lenne, engem az se zavarna, attól még tudnék magamban hangsúlyozni.

      a Hazaviszlek könyv a nagyon szar borítók kategóriájába tartozik. nemtom, ki csinálta, de rendeletbe kellene foglalni, hogy borítót csak az csináljon, akinek van ízlése. a kmk-nál is vannak néha olyanok, hogy tényleg azon csodálkozom, ezt nem vizsgálta valaki felül? nem kellett megmutatni senkinek jóváhagyásra? (pl MASH iszonyat ronda)

      azt hiszem, én soha nem olvastam RD regényeket. voltak nekik a nagy albumjaik, én azokra voltam rákattanva, csupa misztika meg furaság. dögnehéz, dögnagy, rengeteg képpel, kevés szöveggel. fizettem a képekért egy rakat pénzt. :D

      fordítóknál olyannal szoktam találkozni, ahol ketten fordítanak, de nem halál miatt, a cat & bones ilyen volt. el is különült a kettő munkája. az egyik ebben volt rossz, a másik meg abban (de mondhattam volna azt is, hogy az egyik ebben volt jobb, a másik meg abban, ha egyébként jó munkát végeztek volna, de nem.)

      hát, azért webshop tekintetében tudnám sorolni, kiknek kellene megújulni. a lírás kiadóknak mindenképp, de a fumaxnak sem ártana valami bolti kinézet. a kedvencem az agave meg a DV.

      Törlés
    2. Hát igen, jól ki van találva ez a betűméret-állítás, meg nem tudom neked milyen az olvasód, de nekem lehet még condensedre is állítani a szöveget pl., akkor "összébbhúzódik", a betűk közt is kevesebb távval. :) Szóval vannak még apróságok.
      Hiába foglalnánk rendeletbe az ízléses dolgot, az ízlés szubjektívnek van beállítva. Ezt azért írom így, mert szerintem igenis kéne hogy legyen olyan kategória, ami tényleg, mindenki számára egyértelműen ízléstelen... Vannak mégis, akik nem tartják annak, de hát sok a ficamos ember sajnos.
      Én a reklámoknál szoktam elbődülni néha, hogy bakker, összeültek egy brainstormingra, meg meetingre, meg egyéb fancy nevű dolgokra és EZ az ötlet volt a legjobb mind közül? Ez lett megvalósítva? Pff.

      RD regényeket én se, azok asszem nem is büdösek, hanem maga a magazin lett az.

      Webshop: nekem is az Agave a kedvencem. :)

      Törlés
    3. nálam sortávot lehet állítani (ez sűrít is, ha úgy vesszük), meg margót, meg a betűméretet. de az se mindegy, milyen betűtípus, mert mások a méretek ott is. majd egyszer legyen e-könyves rigolya is, az totál külön kategória a simakönyvesnél. :))
      ja, tényleg az RD újság. olyanom volt egy pár, de nekem ezek a magazinok mindig csalódást okoznak, tökmindegy, hogy rd vagy múltkor vagy más.

      Törlés
    4. Igen sortávot is, meg betűtípust is, asszem három féléből.
      Nekem ott nincs ennyi rigolyám :D Összegeztem is kb. ebben. :) De e-könyvekről írhatnánk majd még. :)
      Nekem is csalódások a magazinok általában. De ez nagyon rég volt, és a szüleim voltak az előfizetők. Amúgy, még abban az időben tényleg jó újságnak számított a RD, és nagyon sok érdekesség volt, dehát na, nem volt még internetttt. :D

      Törlés
  3. Nima, csalódtam a bejegyzésedben. Eddig azt hittem, engem kimondottan zavarnak a skót szoknyák, de már annyira hozzátartoznak a témázós posztjaidhoz, hogy csodálkozva néztem, hová tűntek. Minden témázásnál megvárom, míg ember nyugodt állapotba kerül, és megmutatom a képeidet. Káromkodva menekül tőlük. El is nevezett téged a skót-mogyis lánynak :D
    Amúgy én is szellemi fogyatékos nagyi vagyok. Ha nagyon sűrű sorokat olvasok, egy idő után csíkosan látok. De az e-olvasó emiatt is nagy kedvenc :)
    Ezt a dőlt betűs dolgot nem is tudom hova tenni. Ilyennel szerencsére még nem találkoztam. Oldalakat már olvastam így, mikor pl egy levelet különítettek így el, de az sem zavart.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D :D Bubu! Jaj de jót nevettem ezen a kommenten! Egy kockás ruhás lányzó azért legalább van, de hát az mégse skótszoknya! :) Meg kell feddni Nimát, a skót-mogyis lányt! :D :D
      Én is szoktam csíkosan látni olyankor, megnyugtat, hogy más is. :)

      Törlés
    2. igen, a változatosság kedvéért most egy lányt tettem be, de akkor legközelebb ügyelek, hogy a mogyoróadagok meglegyenek. :D

      de ezt a szellemifogyatékos nagyit honnan vettétek? :DD a betűk legyenek nagyok a nagyiknak, és ne legyenek dőlt betűk, mert nem vagyunk gyógyik. :D

      Törlés
    3. Onnan vettük, hogy nem szeretjük az aprót, meg van szemüvegünk is, meg szeretjük a dőltet is :D ebből összeraktuk a véleményed rólunk. :DDDD (szerintem) :D

      Törlés
    4. A dőltezésért én sem rajongok. Most A bástyát olvasom, oldalak tele dőlt betűkkel, juj! Értem, hogy levél meg minden, de engem spec. zavar.
      Az egy-egy szónál szerintem az a megoldás, hogy azt emelik ki, ami az eredeti angolban volt, és ők igen gyakran mást hangsúlyoznak, mint mi. Simán el kéne hagyni, a magyarban fölösleges, mivel mi szórend változtatással (is) tudunk hangsúlyozni, ami az angolban sokkal ritkább, így ők a dőltezéssel nyomatékosítanak.

      Törlés
    5. Szerintem is! De nem sértődök meg, tudom, hogy már most egy háklis vén nyanya tudok lenni. Ne legyenek picik a betűk, nem akarok csíkosat látni! Skót kockást szeretnék! ;)

      Törlés
    6. Bubu pacsi! :D Ja én sem sértődök, szerintem vicces volt ez, meg ne vegyük már magunkat komolyan, a más rigolyáját meg főleg ne. :DDD
      Éljen a skótkocka!

      Törlés
    7. oké, akkor rendben van. :D

      látom, kedvenc kilteseimet nem hanyagolhatom... :))))

      Törlés
    8. Nima, nem bizony!
      Bakker, amikor néztem, nem is mutatta Bea kommentjét, vagy nem láttam, szóval: jaja, lehet, hogy ezért van néha rossz szó kiemelve. De mondjuk emlékeim szerint angolban is láttam már rossz dőltezést. (Angol könyvekben elvétve vannak hibák...)
      Szórend rulez. :D

      Törlés
  4. Mikor beszélnek hozzám olvasás közben, az az egyik halálos bűn. :)
    Tényleg, hol vannak a skótszoknyás pasik? :D
    A túl apró éppolyan fárasztó lehet, mint a túl nagy betű. És ismét előjön az e-olvasó előnye. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. az e-knek csak előnyei vannak. pár éve még tudtam volna hátrányát sorolni, ma már egy sem jut eszembe.:)

      Törlés
    2. Lemerülhet a legrosszabb pillanatban, ha nem töltöd fel (hajlamos vagyok rá...) vagy eltörhet a képernyő, sérülékenyebb, mint egy papírkönyv, amit ha elszakad, megragasztasz. De valóban egy papírkönyv sem tud annyi kényelmi funkciót, mint egy e.

      Törlés
    3. ez igaz, de ennyire egy telefon is sérülékeny, aztán arra is vigyázunk. a kütyük már csak ilyenek.
      én jártam már úgy, hogy félidőben lemerült, azóta figyelek rá, hogy mindig fel legyen töltve. :)

      Törlés
    4. jaja, a kütyükkel ez van, de amúgy én is imádom a kindlimet. :) Pedig ki sem használom minden funkcióját.

      Törlés
  5. Igen, skótszoknyás pasikra én is mindig vevő vagyok, de nekem annyira tetszett az a kockás leányzó, hogy kivételesen nem hiányoznak a pasik. Olyan kellemes, üde jelenség, nem? Naggyon jó ott a végén, szerintem.

    A fordítóváltásra persze felfigyeltem. :) Kedvenc Robb sorozatomból egyet adott ki másik kiadó, másik fordítóval. Ez vagy a huszadik kötet, tehát eddigre már kialakult egy állandó szókincs... de egyértelmű volt, hogy az új fordító bele sem nézett az előző kötetek valamelyikébe. Szó szerint őrjöngtem, és olvashatatlannak minősítettem azt az egyet "romantikusnak teljesen oké, de Robbnak minősíthetetlenül rossz" felkiáltással. Tettem ezt azok után, hogy megkaptam egy NR negyedik kötetet, és addig bele sem kezdtem a fordításba, amíg az első hármat újra nem olvastam, és fordítás közben is végig ott voltak mellettem, hogy bármikor beléjük lapozhassak. (Kleypastól viszont hiába olvastam el az egyik sorozatát magyarul... nem tetszett, nem tudom elkapni a stílusát, szóval nagy eséllyel nagyon megérezni majd a fordítóváltást:((

    "Az egy-egy szónál szerintem az a megoldás, hogy azt emelik ki, ami az eredeti angolban volt, és ők igen gyakran mást hangsúlyoznak, mint mi."
    Hát ez az! Riadt kezdő koromban "még a szóközöket" is pontosan igyekeztem fordítani, ma már bátrabb vagyok, s nem egyszer csak pislogok, kimondom... és más szót emelek ki.

    Ja, én is szemüveges vagyok, s hiába a látüveg, egy idő után elfárad a szemem, ha túl apró a betű (amúgy nem gond; ha jó a könyv, a könnyezésig olvasom, ha nem annyira, szépen pihenek egyet:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. tényleg, te fordításban közelről is érintett vagy. de ugye, hogy az a normális, ha előveszed az előzményeket? oké, így az esetleges hülyeségek is folytatva lesznek , de legalább egységes lesz.

      Törlés
  6. A zsáner helyett miért nem lehet simán azt mondani, hogy műfaj? Van valami jelentős különbség a kettő között?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nincs különbség, úgyhogy nem tudom, miért jobb ezt használni. szerintem egy nagyon ronda szó.

      Törlés
    2. Szerintem is elég mesterkélt, bár, már kezdem megszokni, annyit dobálóznak vele.

      Törlés
    3. Nagyon ronda szó, utálom.

      Törlés
    4. Most én mondok Áment. :D

      Törlés