Top - Női, férfi, gyerek. Egyéb... Lóhere?

Körbeposzt, amit a világ eseményei ihlettek. (nálam legalábbis.) Egy olyan világé, amikor ha valaki minden ártó szándék nélkül kiáll a saját elvei, gondolatai mellett, az virtuális lincselés áldozata lehet. Vannak világok, ahol megkövezés, máglyahalál jár dolgokért, mifelénk, a nyugati, "civilizált" felén a földgolyónak, megelégszenek a netes terrorral, mert ezt még nem büntetik.
Legyen ez a felvezető ehhez a listához, aminek azon túlmenően, hogy tiltakozzak a Rowlingot ért abúzus miatt (röviden összefoglalva a lényeg), nincs hátsó szándéka. Nem tudom még előre, kik kerülnek a lista tophelyeire, nem tudom, mennyi lesz benne az öreg, a fiatal, az álneves, az élő, szakállas, esetleg pajeszos, fekete vagy fehér, olyan, akinek van macskája, vagy olyan, aki retteg a lovaktól.
Remélem, érezhető az irónia, mennyiféleképpen meg lehet különböztetni egymást, és mennyiféle dolgot lehet figyelmen kívül hagyni, amikor választunk, vagy mert nem fontos, vagy mert nem is tudunk róla, és nem is kell tudnunk róla. Mert szól ez egy kicsit a mostani zavargásokról is, amik nem arról szólnak már rég, amiről kellene.
Egy dolgot elmondhatok, a szempontjaim kimerülnek abban, hogy mennyire tartom jónak a könyvét annak, akit ide beválasztok. Távol tartom magam az írók magánéletétől, gondolataitól, nem akarok belemászni a lelkivilágukba, kikutatni a kedvenc szórakozásukat, és ez sokszor egészen odáig megy, hogy azt sem tudom, ki hogy néz ki. Ebből következik, hogy meglepődtem, hogy Octavia Butler színesbőrű, és hogy Robin Hobb nő.
Ami most Rowling körül folyik, arról csak annyit, hogy sokszor szembejön velem az alábbi kérdéssor a neten, ha regelek valahova, vagy kérdővet töltök ki:
Neme:
- Nő
- Férfi
- Egyéb
És ilyenkor arra gondolok: Hm. Egyértelmű, persze, ki minek érzi magát, épp milyen állapotában leledzik annak a két nemnek, amivel a teremtés az embert sújtotta, nőnek-e, avagy férfinak. De az Egyéb. Az vajon mi? Minek érezheti magát valaki, ha se nem nőnek, se nem férfinak? Sündisznónak? Lóherének?
No, ennyit a címadásról, és ha valaki még nem csukta le a blogom, megtudhatja a topjaim.

GYEREKKORHOZ kapcsolódva

1 - Rowling. Nem szeretem a gyerek- és ifjúsági könyveket, ő viszont felnőtt fejjel behúzott a nemhogy tini, de tényleg a csöpp gyerekek világába, a 7-9 évesekébe, úgy, hogy végig fenn tudta tartani az érdeklődésem. Ez hatalmas szó. Az, hogy sokakra hatással volt, hogy sokan a HP kötetek miatt váltak olvasó emberré, az dicséretes, de ettől nekem még ugye nem kell szeretnem. Az, amit nekem adott, amiatt viszont igen. Ő az az író, akinek a felnőtt könyveihez kicsit ambivalensen viszonyulok, van, amit nagyon szeretek, van, amit egyáltalán nem, de a Harry Potter, a világa, a szereplők, az a fíling, ami olvasás közben elfogott, az elvitathatatlan előnyt ad neki bármelyik más ya íróval szemben.

2 - László Endre gyerekkorom imádott alakja. Vagyis nem ő, hanem Szíriusz kapitány, meg a kiscsalád űrkalandjai. Sokáig nem találtam hozzá hasonló írót, aki ennyire meg tudott volna ragadni a sci-fiben a témáival és a szereplőivel, szerencsére mostanra hoznak egy csomót a kiadók a jobbféle kalandos sci-fikből.

A gyerekkönyv felhozatal nálam nagyjából ennyi. Hozhatnám még talán Szepes Mária Pöttyös Panni sorozatát, de nekem az írónőt más könyvek jelentik, bár kicsinek eléggé rá voltam kattanva mindenre, ami Pöttyöspanni volt. Sorsközösségben voltunk, mindketten szeplősként, és konkrét kapaszkodó volt a sok pöttymentes csúfolódó osztálytársak között. Nem kell ahhoz más bőrszínűnek lenni, hogy az ember kemény tapasztalatokat szerezzen a kiközösítésről és megkülönböztetésről. Elég, ha más a haja színe, és mellé szeplős. Hogy nem kicsit demagóg, azt megbocsájtom neki így utólag is.
Volt viszont egy nagyon fontos momentuma a gyerekkoromnak. mégpedig a Gyökerek filmsorozat. Tényleg nagyon kicsi voltam még, és olyan családban nőttem fel, ahol fél 8-kor szigorúan fürdeni kellett, 8-ra pedig ágyban lenni, így úgy érzem, apám hatalmas engedményt tett, hogy engedve a könyörgésemnek, megnézhettem a részeket. Ez volt az első történet, ami hatással volt rám (jónéhány rész után sírtam magam álomba), és biztos, hogy formálta a gondolkodásmódom. Sokkal-sokkal később tudtam csak meg, hogy van ebből könyv is, és ezzel még adós vagyok magamnak.
(Később az Izaurát sem nézhettem, ami fájó pont volt, mert nem tudtam hozzászólni a társalgáshoz, mert akkoriban mindenki erről beszélt, egészen addig, amikor már belenézhettem, úgy döntöttem, elvagyok én enélkül is.)

FÉRFI írók

Steven Erikson. A legjobb fantasy író, hatalmas fantáziával, remek írói készséggel, különleges megoldásokkal. Aki érez magában erőt és elszántságot, annak mindenképpen javaslom a könyveit, mert minőségi élmény.

Frank Herbert. Olyan világot hozott létre, ami egyedi és megismételhetetlen. Mindenki, aki hasonló kaliberű regényt akar írni, amint amit ő a Dűne és az Arrakis világával művelt, csak gyenge utánzatokra képes.

Alastair Reynolds. Nem tudnám konkrétan megmondani, mitől imádom annyira. Talán az a finomság és szeretet, ahogyan az emberiséget ábrázolja, amilyen érzékenységgel a problémákra rátapint, ahogyan kezeli őket, a történetszövése, mind-mind közrejátszik.  A témái és a problémákra adott válaszai nagyon betalálnak nálam.

Richard Morgan. Ő olyanképpen kakukktojás, hogy nem szeretem minden könyvét, de ez nem akadályoz meg abban, hogy minden könyvét elolvassam, válogatás nélkül. Azon ritka kevés írók egyike, akinek minden nyilatkozatát, interjúját elolvasom, nem csak a könyveit, mert borzasztóan szimpatikus a fazon, és tetszik, ahogyan a dolgokat látja, amik feltűnnek neki, amiket kiemel a mindennapokból. Amikből aztán később könyvek is lesznek.

Robert Merle. Nagyon sokoldalú író, sokféle probléma foglalkoztatja, társadalmi, tudományos, történelmi, én egyszerűen csak csodálom. Meg persze szeretem olvasni.

NŐI írók

Robin Hobb. Akkor tud nálam kiemelkedni egy író a tömegből, amikor valami olyasmit alkot, amit más még nem. Persze, ez egy merész hozzáállás, hiszen nem olvastam minden könyvet, nem tudhatom, nem írt-e más már előtte valami hasonlót, de úgyis az a viszonyítási alap, amivel az ember legelőször találkozik. Hobb is, mint Erikson, sajátosan egyedi mágiarendszert, és ahhoz kötődő világot hozott létre, rengeteg szereplővel, intrikával, sok-sok összekapcsolódó és szétváló szállal. És annyira jól csinálja.

Szepes Mária. Nekem ő a Vörös Oroszlán. Párévente újra kell olvasnom, mert mindig mást ad. Valódi lelki-szellemi táplálék. De jóból is megárt a sok, a könyvei tömények, depresszívek, nem javasolnám, csakis lelkileg kiegyensúlyozott időszakban olvasni, mert úgyis valahonnan lentről kell összekaparnia magát az embernek.

Gail Carriger. Könnyed, elegáns, vicces. A valódi stílusa abszolút tükrözi a regényeit. Olyan, mintha az 1800-as évekből ragadt volna itt.:)

Stina Leicht. Mestermunka, ahogyan összeolvasztja a valóságot a hitvilággal. Nem nagyon tudják utánacsinálni.

Joanne Harris. Aki úgy tud írni, hogy érzem a cipőm alatt a macskaköveket, a számban a csokoládét és a vörösbort, a bőrömön a kis közösség erejét, ami felemel vagy leejt, széliránytól függően.

Rám lehet fogni, hogy ilyen vagy olyan szempontnak nem felelek meg? Simán. Van köztük zsidó, de még nincs fekete. Hogy miért? Mert még nem sikerült eljutnom Butlerig. Talán. De az is lehet, hogy nem fogom őt szeretni, mint ahogyan Jemisin sem jött be, de ennek nincs köze a bőrszínhez. Ami alapján nálam megy a szelekció, az csak annyi, hogy ha nagyon megtalál egy könyv, meg fogom nézni az író többi könyvét, kettő betalálás után viszont már direktben keresni fogom. Odáig el kell jutni, amihez írói tehetség kell (legalábbis olyan, amit értékelni tudok én is), meg nagy szerencse, mert több a könyv, mint az időm, amit olvasásra tudok szánni.
Tudom, hogy vannak olyan reakciók a színes bőrű írókra, amik elítélőek velük szemben, de nem tudom, hogy az a réteg, aki pl. Jemisint leszólja, valóban az ő olvasója lenne-e. Még csak abban sem vagyok biztos, hogy bármit is olvasnak. Lehet, az sem véletlen, hogy azt írnak, amit. Szóval szerintem nagyon nagyon fenntartásokkal kell kezelni a hangoskodó kisebbségeket, bármiről is legyen szó, mert nem látni az alját annak, ahová most zuhanni készül a világ.

Körbeposztok:





Share:

18 megjegyzés:

  1. :) Na rajtam is itt a meglepődés sora, hogy Robin Hobb nő! :D Néha semmit, de semmit nem tudok az adott szerzőről én sem, és meg kell mondjam, nem is érdekel, az érdekel elsősorban, és gyakran kizárólagosan, hogy mit és hogyan ír... Nem érdekelnek részletek gyerekekről, kutyákról, végzettségekről, hogy hol él, és őszintén szólva általában a véleményük se érdekel különféle dolgokról, mégis divat lett egyre jobban megismerni a szerzőket, akik agyonra kommunikálnak mindent a neten, mert "keep in touch with the fandom". Szerintem erre totál nincs szükség, mert valahol valami úgyis kibukik. És mindenkinek van olyan dolga, amin minimum egy valakik csoportja felháborodna - kisebb-nagyobb mértékben.
    Az hogy mi káros, meg mi nem káros, és hányféleképp kell az embernek már óvatosnak lenni, meg senkit meg nem bántani, meg a végletekig pc-skedni, nos ezekben mindenki kezd átesni a ló túloldalára. Gondolok itt az Elfújta a szél betiltására, meg a négercsók jelentette "rasszizmusra", nemár, meg van mindenki bolondulva?
    "Nem kell ahhoz más bőrszínűnek lenni, hogy az ember kemény tapasztalatokat szerezzen a kiközösítésről és megkülönböztetésről." Oh de mennyire. Szeplők, szemüveg, fogszabályzó, stréberség, tök mindegy.

    Jó a lista, tényleg csak a nőknél vannak átfedések, a férfiak közül sokat nem is ismerek. Örülök, hogy Rowlingot te is ennyire szereted. ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jaja, nem lehet mindenkinek megfelelni. minél nagyobb az ember közönsége, annál nagyobb az esélye, hogy valamivel betalál, amiről nem is gondolta volna. és sok esetben káros is, ha túlságosan odafigyelnek a plebsre, mert én nem szeretném, ha bárki idióta meglátása befolyásolná pl. a sorozatok menetét. (lásd Martin). Mindenki írja meg úgy, ahogy ő szeretné, nem kell itt senkire tekintettel lenni. így lehet, hogy veszít 10 olvasót, amúgy meg 50-et. nem ér annyit.
      az meg, hogy a mostani gondolkodásmód ennyire erőszakosan igyekszik nem figyelembe venni a természeti adottságokat, lehetőségeket, és hajlandóságot, meg leginkább a történelmi múltat, egyszerre nevetséges és ijesztő. mi lesz még itt?

      igen, meg Moningot is, csak most ő már nem fér fel ide egy ideje.:D

      Törlés
    2. "az meg, hogy a mostani gondolkodásmód ennyire erőszakosan igyekszik nem figyelembe venni a természeti adottságokat, lehetőségeket, és hajlandóságot, meg leginkább a történelmi múltat, egyszerre nevetséges és ijesztő. " Plusz a humort. A humort se tudjuk már kezelni, mert minden szexista, soviniszta vagy rasszista lett, és ez is elkeserítő.

      Törlés
    3. mármint hogy annak van bélyegezve.

      Törlés
    4. jajj, ezt még elmesélem a humor kapcsán:P Mostanában az orvosok is ugye furán működnek, az egyik pl. felénk az ablakból adja ki a receptet. Poénból azt mondta a betegnek (nő) az ablakból az utcára, hogy vetkőzzön. Persze fb sztori lett belőle és szerintetek mit kapott? :D Teljesen ki voltak akadva a népek, hű meg há. Ennyi humorérzékük van az embereknek...:-o

      Törlés
    5. pedig a humor nagyon fontos, egy csomó feszkót fel lehet oldani, megelőzi a bajt. de tényleg érteni kell, ahhoz meg IQ kell, az mintha egyre kevesebb lenne.

      szee, sztem a neten rengeteg ember éli ki a drámázási hajlamát. pedig tök vicces.:D

      Törlés
  2. Ahhoz, hogy mit tudunk és mit nem az írókról: most eszembe jutott az antiszemitázás Wass Albert kapcsán. Olyan furák az emberek, a többség egy sort sem olvasott tőle, se Móricztól, de ha olvastak volna az utóbbitól valamit, levegőt nem kapnának attól, hogy hogyan ábrázolta a zsidóságot. Csak róla ez nem terjedt el széles körben...sőt, köztiszteletben álló írónk. Utálom ezt, amikor valaki valahonnan hall valamit és máris habzik a szája, pl. hogy ő sose fog kezébe venni Wass-t, mert.... Hány ilyet hallottam már. Pedig érdemes mindkettőtől olvasgatni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen, én is olvastam. Wassról is, meg hogy valaki nem akar Wasst olvasni.
      Móricz zsidózása nem tűnt fel, mondjuk, amikor olvastam, egészen másra kellett felkészülnöm. (érettségi, verseny, felvételi)
      annyiféle vetülete lehet egy-egy könyvnek, ha valaki akar, bármibe bele tud kötni.:/

      Törlés
    2. Én utálom Móriczot mert: unalmas... Fogalmam sincs a zsidókról mit gondolt.
      Nekem még Michael Jackson jutott eszembe a pedofil botránnyal, aztán mégis hallgatjuk, pedig az mennyire rémes - de a zenéje jó, továbbra is...
      Egyébként olvassátok el a 24.hu cikkét, a Rowling ügyről, meg Rowling saját nyilatkozatát is, ha van türelmetek, időtök hozzá. Nem olyan fekete-fehér ez (ha ezt még szabad mondani egyáltalán -.-'), és nagyon is igaza van azokkal az érvekkel, amit mond, mellesleg meg nem transzfób, ezt csak ráaggatták, és most kedvükre lincselik őt, meg boldog-boldogtalan kiáll nyilatkozni, hogy ő nem ért egyet, és ő a transzokkal van, és nekem meg csak az a kérdésem, hogy tudja egyáltalán, hogy mivel nem ért egyet?

      Törlés
    3. Jaj, Wass Albert: soha semmit nem tanítottak róla amúgy... Szeretnék olvasni tőle, és a könyve fog érdekelni, nem az életrajza és a nézetei elsősorban, hanem A funtineli boszorkány.
      Egyébként meg felbuzdulva érzem magam kb. hogy vegyek még egy egész szett Harry Pottert arghh. Pedig van itthon 3 teljes sorozat, meg még 4 másik féle, amiből nem az összes kötet van meg. :D

      Törlés
    4. Pupi.:D bennem is most megfogant, hogy valami felnőttes kivitelben beruházzak egy műsik teljes HP-re. mondjuk nekem csak egy van, még a legelső. az illusztrált tetszik nagyon, de baromi drága.:(
      Wasstól engem is a funtineli érdekel.

      Törlés
  3. A kivilágos kivirradtig c. Móricz művet csak színpadon láttam, de csak pislogtam mennyire durván zsidóznak benne. Aztán elkezdtem utánanézni, idézeteknek is és hát igen.
    A mi időnkben még szó se volt Wass Albertről, mondjuk nem csoda, csak nemrég kezdték rehabilitálni az irodalomba (is), de abban sincs köszönet :D A funtineli szerintem csodás!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. én olvastam, mondjuk nem mond semmit, mert már vagy 25 éve, úgyhogy akár zsidózhatott is benne, viszont a szövegkörnyezet mindent árnyalhat. (szeretem Móriczot is, meg a zsidókat is, de ha mégis zsidózott, hát igazából nem érdekel.:D)

      Törlés
    2. Mondjuk azon szoktam még gondolkodni, hogy igazából abban az időben ilyen volt a közhangulat, nem csak itthon, de egész Európában. Nehéz volt kikerülni a témát. De mindegy, lényeg, hogy ez valamiért nem tűnt fel nekünk, mert anno, amikor még olvastuk, nem voltunk erre ilyen érzékenyek, (ma meg már nem is nagyon olvasunk Móriczot, nyilván) és valahogy pletykaszinten sem terjedt úgy el, mint Wassról. Érdekes ez is, hogy kit miért kapnak szájra, mást meg miért nem.

      Törlés
  4. Valamit minden szerzőre rá lehet fogni... Én sem emlékszem Móricz zsidózására, de pl. az Egri csillagok kapcsán eszembe jutott a cigányozás, és nemcsak Gárdonyi, szinte minden akkori írónk (Móra Ferenc is) kb. parodisztikusan ábrázolta őket, a beszédükkel (csókolom a lábát-kezsit) meg a szokásaikkal, viselkedésükkel egyetemben. Akkor most mi van? Be kellene tiltani őket?

    Wasstól én se olvastam, pedig a férjem nagy kedvence, rengeteg könyve megvan itthon. Egyszer már neki kéne állni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen, a stílusuk nagyon jellegzetes a könyvekben.:)) (mmint a cigányoknak).
      az a baj, hogy most úgy akarnak ""egyenlőséget"" tenni minden ember között, hogy minden alapvető sajátosságot el akarnak törölni. ez így nem fog működni.

      Törlés
  5. Nagyon egyetértek a felsorolást bevezető okfejtéseddel! És a nagyon itt NAGYON! :) Nem is ragozom tovább (legfeljebb legközelebb elgondolkodok az ilyen kérdőíveken, hogy a nő vagy férfi mellé inkább alient vagy zombit írjak be?) :D
    Ami meg az írókat illeti, engem sem érdekel sem a nemük, sem a színük, sem az, hogy hány fejük van, ha JÓL írnak! Sőt igazából szívem szerint támogatnám azt a gyakorlatot, hogy az írók írói nevéből ne legyen kitalálható a nemük (mint J.K. Rowling, vagy S.D. Perry, stb.), mert ne az döntsön, hanem hogy tud-e írni vagy nem? Hiszen tessék, nők is írnak fantasztikusan jó fantasyket és sci-fiket, és férfiak is írnak jó romantikusokat - sokszor viszont bármelyik nemből pocsékat is alkothatnak. hadd döntsük el mi, olvasók, ki és miért tetszik nekünk, nemdebár? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. elég fura dolgok zajlanak mostanság a világban, minden hülye úgy érzi, na most akkor teret kaphat az agymenése. (nem tudom, mennyire ismert pl. a szivárványszínű zebrát meggyalázó sofőr esete.:)

      pont így vagyok vele én is. nem érdekel, kicsoda (és nem is akarom tudni, kiábrándító tud lenni a valóság), csak hogy élvezzem, amit ír.
      az már más kérdés, hogy mennyire van igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy egyes díjakat csak a polkorrektség miatt ítélnek oda bizonyos embereknek, és ennek nem sok köze van a tehetséghez. lehet benne valami.

      Törlés