2013/07/15

J.L. Armentrout - Obszidián (Lux 1)

Az átlagpasik általában nem értik, miért szeretik a nők a rosszfiúkat. Pedig nagyon egyszerű. A jófiúk unalmasak, viszont a rosszfiúk mellett csak úgy zajlik az élet. Mint Daemon mellett is, aki folyamatosan beszólogat Katynek, nem állnak másból a találkozásaik, csak folyamatos veszekedésből és vitából. Daemon mindig benyög szegény Katynek valami bunkóságot, megjegyzéseket tesz rá, ha nem tudnám, hogy nem ember, azt hinném, megrekedt valahol a fejlődésben az óvoda környékén.
Daemon luxen, vagyis fényember, egyike annak a néhány lénynek, akik kénytelen voltak az arumok (árnyékok) elől Földre menekülni elpusztult bolygójukról, Nyugat-Virginiába, és Katy épp a szomszédba költözött, Daemon nagy bánatára.
Van egy húga is, Dee, aki azonnal a szívébe zárja a szomszédot, és amíg Daemon nem győz beszólogatni, hátha távol tartja magát tőlük a lány, addig Dee meg egyfolytában vele barátkozna.

Daemon egy kicsi Ryodan-Barrons keverék, meg még egy csomó mindenki, akinek már elfelejtettem a nevét. Folyamatosan kattogott az agyam, hogy ugyan hol olvastam én ezt már, de még magam is meglepődtem, amikor Dani és Ryodan párosa jutott eszembe. Ha nem tudnám, hogy ez hamarabb íródott, azt mondanám, koppincs, mert annyira hasonlítanak a szereplők megnyilvánulásai, csak más korosztályba tartoznak. Katy is folyamatosan ellentmond, meg beint, meg mindig az ellenkezőjét csinálja annak, amire Daemon kéri, Daemon viszont teljesen tisztában van vele, kire milyen hatást gyakorol.

Hogy miért lenne érdemes elolvasni? Őszintén, fogalmam sincs. A történet nem egy nagy durranás, viszont a szereplők jó fejek, jó a dumájuk, és tetszett, ahogy húzták egymás agyát, csak az a baj, hogy annyira lehet tudni, hogy mi van valójában a szavak mögött.
Mégis, valamiért működött nálam az egész, úgy, ahogy volt, még akkor is, ha végig tisztában voltam vele, hogy messze nem üti meg a színvonalat, amit amúgy elvárnék. Az egyetlen szerencséje, hogy tényleg nagyon jó karakterek a szereplők, rendesen ki is vannak dolgozva, és a feszültség is szinte érezhető, amikor összekerülnek.
Katynek még plusz pont, hogy könyvesblogot vezet, és tetszik az a buja, elvadult környezet is, ahova néha Daemon bevezeti Katyt. Nem rossz könyv ez, a következő Moningig át lehet vele vészelni az időt.


Share:

0 komment:

Megjegyzés küldése