2019/01/31

Ezt hívják karmának

... a dobálózós hajlamom az évek során megkopott, ám a lobbanékonyságom nem múlt el maradéktalanul. ... Ráadásul ott van még az emberi lényekhez való viszonyulásom - ami bizony útját szegheti a szerető kedességnek, aminek ki kellene alakulnia egy bizonyosfajta meditációs gyakorlat során. ... Nem viszonyulok ellenségesen az emberiséghez, mint olyanhoz. Valójában kifejezetten melegszívűen viszonyulok az emberekhez. Csupán egyes emberekkel vannak problémáim. Némi szkepticizmussal szemlélem az emberek mozgatórugóit és a jellemüket, és ez a kritikus megközelítés gyakorta harsány ítélkezésbe torkollhat. ...

Jött velem szembe ez ... és bakker, ez a pasi én vagyok.:D
Én ugyan nem vagyok egy hajigálós típus, de egyébként stimmel. És az utána következő rész is, ugyanis engem simán fáraszthatott volna a bolygó miatti aggódásával, úgy gondolom, elég sok ponton találkoznánk itt is.
Szóval amikor az ember ilyesmit olvas, akkor biztos lehet benne, hogy a könyvvel szeretni fogják egymást. Vannak könyvek, amiktől eltanulni lehet apró trükköket, és vannak amikből önmagunk köszön vissza. Jó tudni, hogy nem vagyunk egyedül a kínlódásokkal, nem?:)
Egyébként erről a dobálózásról mindig egy óvodai ebéd jut eszembe. Egy egyébként nagyon kedves óvónéni megpróbált kitartóan rávenni, hogy egyem meg a borsófőzeléket. Akkoriban ennél rosszabb dolgot el sem tudtam volna képzelni. Meggyőzhetetlenségemről úgy győztem meg, hogy a fejére borítottam a tányér főzeléket. Kénytelen volt tudomásul venni, hogy alulmaradt. De semmi indulat nem volt bennem, komolyan. Csak meguntam a győzködést.

11 megjegyzés:

  1. :D Nagyon jó. Amúgy én is nagyon magaménak tudom érezni ezt az idézetet. Legjobban az életben az emberi hülyeség frusztrál.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. jaja. és ezt az előző buddhás könyvben is tárgyalták, arra a megoldásra jutva, hogy legyek megértő. háde nem tudok.:D majd hátha Wright okosabbat mond.

      Törlés
    2. Igen, megértőnek kellene lenni, és sokszor vagyok is, de azért ez nem megoldás mindenre. Fejlődni kellene mindenkinek, nem csak a megértőknek.

      Törlés
    3. pontosan. mondjuk ezek a könyvek globális változásról beszélnek, csak hát nem globálisan olvassák őket. meg nem is tudom, én egy ponton túl nem tartom egészségesnek a mindenáron való elfogadását a másiknak. és azzal sem feltétlenül értek egyet, hogy a magam hibája zavar másokban. szóval biztosan van még mit csiszolnom, de szerencsére végtelen életek állnak rendelkezésemre.:D

      Törlés
    4. :D Igen, a toleranciának is vannak határai, különben nincs előrelépés. Én észrevettem, hogy a magam hibája IS zavar másokban, de nem ez a jellemző, mert ritkán találkozom olyannal :P

      Törlés
    5. na igen.:D
      fura, mert ha a saját hibám jön velem szembe, azzal tudok mit kezdeni. pl. egyik délelőtt ügyet intéztem, kábé négyféle helyre kellett mennem, kivétel nélkül mindenhol bunkók voltak, türelmetlenek, és kábé hülyének néztek. én nem szoktam ilyen durván bánni senkivel, de nálam is hamar elszakad a cérna, viszont legalább tudtam, mit tegyek: végig kedves voltam, és mosolyogtam. idővel zavarba jöttek, és ha kedvesek nem is lettek, nem voltak bunkók. mondjuk rendesen el is fáradtam a nagy kedvességbe a végére.
      valamit tenniük kellene a bürökráciában doglozókkal, mert durván ki vannak merülve idegileg. mert gondolom, azért alapjáraton egyik se suttyó paraszt, csak ha ügyféllel találkozik. és én nagyrészt értettem, mit akarok, és mit mondtak, bele se merek gondolni, mi van azzal, aki képtelen értelmezni egy összetettebb kérdést.

      Törlés
    6. Szerencsére csak nagyon ritkán ügyintézek, de biztosan nem lehet könnyű nekik. Engem vontatni kéne, hogy ilyen munkát végezzek, semmi türelmem az emberekhez. Viszont tény, hogy az energiák könnyen átirányíthatók, ennek tudatában kell lenni,így higgadtsággal és kedvességgel meg lehet nyugtatni szinte bárkit. És nem hagyni, hogy egy agresszív bunkó energiái átragadjanak ránk.

      Törlés
    7. hát igen, csak ehhez meg elég nagy önuralom kell.

      Törlés
  2. Elképzelek egy kis óvodást, aki teljes lelki nyugalommal az óvónénire borítja a főzeléket. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szegény óvónéni, így utólag már sajnálom.:D
      (valszeg ezért nem győzködök én soha senkit. belenyugszom az első válaszba, biztos, ami biztos.:D)

      Törlés