Robert J. Sawyer - Kifürkészhetetlen

Amikor egy idegen civilizáció küldötte érkezik a Földre, úti céljául a torontói Royal Ontario Museumot választja. A múzeum egyik munkatársával, Thomas Jerichóval lép kapcsolatba, aki meglepődve veszi tudomásul, hogy Hollus, a pókszerű lény bolygónk történelmét jött tanulmányozni, párhuzamokat keresve más civilizációk sorsával. Nem kisebb feladatra vállalkozott ugyanis, valamiféle kívülről rákényszerített rendezőelv nyomait kutatja a világegyetemben, más szóval Isten létének bizonyítékát.
Az ateista Jericho saját kételyeivel küzdve segíti Hollus munkáját, de az egyre meggyőzőbb érveket mind nehezebben utasíthatja el. Vajon ha létezik Isten, mi a célja velünk, emberekkel? És érdemes-e egyáltalán kutatni szándékai után, hiszen az Ő útjai köztudottan kifürkészhetetlenek.
Metropolis Media 

Mindannyian keressünk az életünk értelmét, de általában nem találjuk meg. Élünk, mert csak, és ha már itt vagyunk, és úgysem tehetünk más, tesszük, ami a dolgunk. Figyeljük az eget, csodák után kutatunk, és nem elég, hogy van szomszédunk, akit leölhetünk, keressük az idegen létet odakinn, az űrben, hogy tanuljunk, hogy megfigyelhessük, hogy bizonyosságot szerezzünk más fajok létére, akiket aztán majd szintén le fogunk ölni. Mert mi ilyenek vagyunk.
Amikor az idegen megjelent a torontói Royal Ontario Museum udvarán, és közölte dr. Jerichóval, hogy egy őslénykutatóval szeretne beszélni, még a doki sem tudta, mi fog ebből kisülni. Különös külsejű, a földi ábrázolásoktól teljesen eltérő testfelépítésű, de remekül kommunikáló idegen tudóssal akadt össze, akivel idővel nem csak a tudásuk osztották meg, de jó barátok is lettek.
Hollus, az idegen tudós, túl azon, hogy hatalmas adathalmazzal rendelkezett a környező idegen civilizációk és a univerzum működésével kapcsolatban, még egy megdöbbentő tétellel állt elő: Isten él, és ezt matematikailag bizonyítani lehet. Dr. Jerichónak nem volt ez ennyire egyértelmű, mert nem volt rá önálló matematikai képlet, bizonyítási eljárás, inkább magának a matematikának a léte, és az azon belüli logikus összefüggések volt maga a bizonyíték.
Miközben adatokat és tapasztalatokat cseréltek, ők maguk is ugyanazokat a kérdéseket próbálták végiggondolni, és matematikailag bebizonyítani, amiket már évszázadok óta mindenki: mi a célja Istennek a létünkkel? Kísérlet? Csupán egy folyamat melléktermékei vagyunk? Fontosak vagyunk, vagy csupán egy nagy egész alkotórészei, amik a természetes lemorzsolódás hatására jelentéktelenné, és ezért haszontalanná válnak? Van jelentősége az egyes embernek, mint láncszemnek, vagy észrevétlenek maradunk, és csak a nagy egész összefüggéseiben lát minket Isten? Egyáltalán, létezik Isten? Egyáltalán, odafigyel ránk valaki?
Feltesznek még olyan fontos kérdéseket is, hogy meddig leszünk még képesek életben maradni? (Hollus megfigyelései alapján nincs már hátra sok idő ahhoz, hogy elpusztítsuk magunkat, hasonlóan a többi fajhoz, és ez összefüggésben van a rádióhullámok felfedezésével.)
Nem tudom, a könyvben említett Vitorla csillagképben történő robbanás az létező dolog-e, érdekes adaléka lenne a történetnek, ha az lenne.

Persze válaszok nincsenek, ezek olyan dolgok, amiket mindenkinek magával kell tisztáznia, mert ha már kénytelenek vagyunk itt és ebben a formában időzni, az legalább teljen olyan kellemesen, amilyet csak teremteni tudunk magunknak.
Van persze az elméleti fejtegetésen túl egy izgalmasabb, akciódúsabb szála is a könyvnek, ami teljesen kihagyható lett volna. Aki nem szereti a tudományt (márpedig ez töményen teli van csillagászattal és paleontológiával), az még azelőtt leteszi a könyvet, hogy a teremtéselmélet-hívők akciójáig eljuthatna.
Aminek nagyon örültem, hogy ez egy teljesen kerek történet. Nekem eddig Sawyer volt a sci-fi Gaiman-je: remek ötletek, félkész kivitelezés. De ez nem ilyen, úgy tűnik, teljesen át tudta adni, amit mondani szeretett volna. A történet egyébként eléggé kiszámítható, de most nem is az volt a fontos, hogy meglepődjünk, hanem hogy gondolkodjunk a szereplőkkel, és találjuk meg a saját válaszainkat, amennyire csak lehetséges.

A történet egy dolog, az csillagos ötös. A kiadó munkája viszont siralmas. Ennyi elütéssel régen találkoztam már egy könyvben. Komolyan, nincs ember erre, aki ezt átnézze? Nem egy ló ára a papírkönyv, de ha ezek a hibák 2000-ért az e-könyvben is benne maradtak, az nagyon gáz. De miért ne maradtak volna benne, ugye.