Kendare Blake - Vérbe öltözött Anna

Christinától kaptam ajándékba, és annyira örültem neki, mert nagyon el szerettem volna olvasni. Találóbb ajándék nem is lehetett volna, ráadásul olyan szép könyv, első látásra beleszerettem. Kinyitottam, és a betűk bordók. Aaaaa...:)) És a borítókép sokkal jobban mutat élőben, mint képen. Keménykötéses, és ez jó, mert szeretném, hogy tartós legyen. Ez ugyanis újraolvasós könyv.

Szeretjük azt mondani, hogy Amerikának nincs múltja, de az az igazság, hogy az alatt a párszáz év alatt, míg nálunk szépen lassan folydogált az élet, ott egymás után történtek az események. És még ha nekik nincs is többezer éves múltjuk, van olyanjuk, ami nekünk például nincs: szellemjárta helyeik.
A történetről nem mesélek, már mindenhol lehetett olvasni, hogy a szellemölő Cas nekiindul, hogy végezzen egy különösen rosszindulatú szellemmel, Annával.

Kezdem ott, hogy szentül meg voltam győződve, hogy Cas lány. Akkor is, amikor elmesélte, hogy felásta a szomszéd kertjét. Bár furcsálltam, hogy egy 17 éves lány kertet ás, de ennél sokkal furcsább, hogy szellemvadász, úgyhogy azt gondoltam, nem pont ezen kell nekem meglepődni. Még akkor is, amikor háromszor elolvastam, hogy Theseus Cassionak hívják, meg is kérdeztem magamtól, hogy milyen hibbant szülőnek kell lenni ahhoz, hogy ilyen nevet adjanak egy lánynak. (de az amcsikból kinézem.) Na, szóval Cas fiú, mondom annak, aki esetleg olyan tévedésben él, mint én.
Sok helyen lehet olvasni, hogy Odaát-os a hangulata, és hiába nem akarok én utánaolvasni, időnként akaratlanul is szembejönnek olyasmik, amik előre behatárolják a könyvet. Úgyhogy kerestem a hangulatot, és tényleg ott van. Cas és az anyja folyamatosan költözik egyik szellemjárta helyről a másikra, Cas apját kinyírta valami izé, amiről anno nem derült ki, hogy micsoda, Cas magányos alkat, szellemekre vadászik, úgyhogy ez így együtt nagyon hozta a hangulatot.
Amire nem számítottam, hogy a leírt eseményeknek legalább olyan lúdbőröztető hatása volt rám, mint amikor filmen nézek ilyesmit.

És amikor az első ilyen eseménynél kirázott a hideg, megbocsátottam minden hiányosságát, mert az van neki bőven. Egyébként egy olyan iszonyat jó könyvet lehetett volna ebből csinálni, ha nem tiniknek akarta volna megírni, hogy szinte bűn elpazarolni ilyen felemás megoldásokkal egy ilyen írói tehetséget. 
Hiba, hogy nincsenek igazán hatásos jellemrajzok. Cas csak egy kölyök, mint ahogyan az osztálytársai is, van aki átlagos, van, aki egy őstulok, van az üdvöske, és van az okoska, ahogy az lenni szokott, de személyiségek helyett csak sztereotípiák vannak.
Hiányoznak a leíró részek is. Tudom, hogy ezt sokan nem szeretik, főleg a fiatalok, de a hangulatfokozásban ennek nagy szerepe van, és ez itt sajnos kimaradt. Ez egy hatalmas hiba, mert az ilyen történetek szinte tálcán kínálják, hogy minden apróság mögé odaláttasson az író valamit sejtelmeset, hátborzongatót.
Nem igazán világos előttem, hogyan tud kézzel foghatóvá testesülni egy szellem. Mivel elvitte a szerelem irányába a történetet Blake, értem én, hogy miért volt erre szükség, csak ez olyan röhejes így. Ebből is látszik, hogy a gyerekeket próbálta megcélozni, és ha ezt is másképpen írta volna meg, ez is hatásosabb lehetett volna.
A végét egy kicsit összecsapottnak érzem, pedig olyan rövid kis könyvecske, lehetett volna még pár oldal, amiben elhúzza a dolgot, de mivel lesz majd következő rész, valószínűleg ebben a kötetben ennek nem lett volna értelme.
Hiányoltam, hogy a boszorkány és szellemvadász praktikákról nem túl sok mindent tudunk meg. Bejön egy pár kellék, szembesülünk a következményekkel, de a hatás, ahogyan működésbe lép, az sajnos elmaradt, pedig az is sokat tudott volna dobni a könyvön.
Szóval igazából én egy kicsit még noszogattam volna Kendarát, nagyjából a duplájára dagasztottam volna a könyvet, és semmiképpen sem YA regényt írtam volna, de ez van.


Mindezen hibák ellenére kedvenc lett a könyv, mert nem is emlékszem, mikor olvastam utoljára olyat, ami ilyen hatással volt rám. És a hibák sem olyan egetverőek ám, inkább csak nekem vannak nagy elvárásaim az ilyen történetekkel kapcsolatban, mert miközben olvastam, egyáltalán nem törődtem ezekkel. Gondolkodtam rajta, hogy mennyire YA, és bizonyos szempontból nagyon, más szempontból meg nagyon nem. Odaáton nevelkedetteknek kötelező olvasmány, kortól függetlenül.
Bár messze nem tökéletes könyv, nekem szívemcsücske lett, és kivételesen nagyobb szívességet nem is tehettek volna nekem azzal, hogy ez is sorozat.

Megjegyzés küldése

10 Megjegyzések

  1. egyre kíváncsibb leszek :D El kell olvasnom! De attól tartok, nagyon össze fogom csinálni magamat (hiszek a szellemekben). Ez van. :D

    VálaszTörlés
  2. ha n agyon parás vagy, közben is parázni fogsz, nagyon jól meg van írva, úgyhogy nagyon is elképzelhető.:))
    tényleg el kell olvasni. sztem az egyik legjobb YA könyv. (kár érte, hogy YA, de ha már így alakult...)

    VálaszTörlés
  3. oké, hogy kortól, de nemtől is független? :D

    VálaszTörlés
  4. Tibi :D igen, azt hiszem, erre nem lehet mondani, hogy csajos könyv lenne.

    VálaszTörlés
  5. Nekem is ez volt a legnagyobb bajom vele: miért YA ez?! Ha tisztességes bővített mondatokkal látja el, felnőtt szereplőkkel, olyan hátborzongató, kellemes kísértetsztori lett volna, hogy megnyalom utána a tíz ujjamat, de így csak kettőt... akkor nagyon jólesett olvasni, de már csak egy halvány lenyomata maradt meg. Örülök, hogy neked ennyire tetszett:)

    VálaszTörlés
  6. igen, kár érte, mert még így leegyszerűsítve is nagyon hatott a könyv, inkább bele se gondolok, miből maradtunk ki, hogy a fiatalokat célozta meg.

    meg most azért belegondoltam, hogy érdemes-e ekkora energiát fektetni a YA-kba, mármint egyes írók részéről. mert soknál látszik, hogy az író nem is tudna többet összehozni egy fércműnél tehetség híján, de vannak, akiknek inkább össze kellene kapniuk magukat, és megírni egy rendes könyvet, meg Kendare.

    VálaszTörlés
  7. lehet hogy nem volt önbizalma és ebben a könnyedebb YA műfajban kezdte de aztán majd megbátorodik és olyan regényeket rittyent majd hogy ihaj:) Örülök hogy ennyire tetszett neked, én is alig tudtam letenni. A félősöknek meg csak annyit, hogy szerencsére ez egy könyv, ezért olyan ijesztőre képzelik, amit még elbírnak szóval no para :)

    VálaszTörlés
  8. remélem én is, mert nagyon jól járnánk.:))
    tényleg, milyen igaz, mindenki úgyis csak annyira fog parázni, amit még elbír.:D

    VálaszTörlés
  9. Oh, én parás vagyok :D, a jövő hónapban be is szerzem...

    VálaszTörlés
  10. Zenka, akkor neked is tuti, hogy nagy élmény lesz.:D

    VálaszTörlés