Sz. Farkas Jenő - Drakula vajda históriája | Keményfedél

Sz. Farkas Jenő - Drakula vajda históriája

A könyvről először Natashánál olvastam, és bár akkor nem tudtam megszerezni, amikor a Drakulás posztomat állítottam össze, a neten teljesen véletlenül megtaláltam és azonnal le is csaptam rá.
A kis könyvecske Drakula gróf múltjáról, történelméről szól, arról, hogyan alakult ki vele kapcsolatban ez a vámpír-mítosz, mennyi alapja volt ennek, és mi történt valójában.
Kezdi az uralomra jutásával, ahogyan megszilárdítja a hatalmát: alapvetően  megölet mindenkit, aki veszélyes lehet rá nézve. Ez még csak nem is újdonság, a történelem folyamán rengeteg olyan uralkodó, hatalomra jutó személy volt, aki végzett ellenfeleivel, de azért a legtöbbjük Drakulához képest egészen kíméletes módját választotta a terep megtisztításának. Vlad Tepesben az volt a félelmetes, hogy iszonyatosan kegyetlen eszközöket használt. Az, hogy örömét lelte mások kínzásában, köztudott, de nagyon szerette szívatni is az embereket, tudjuk meg a kortárs újságlapokból.  Pl.  a vásár alatt éjszaka belopakodott a bódéba, pénzt csent el innen, amoda betett, másnap kifizette, amit bepanaszoltak neki, és karóba húzta, aki nem szolgáltatta be a többletet.

Már a saját korában legendás híre volt Drakulának, újságlapokon közölték a gaztetteit, fametszeteket készítettek a kínzások módjairól, megadták a népnek a középkori horrorshowjukat. Mátyás 12 éves várfogságra ítélte, majd miután szabadult, visszakapta hatalmát. Szeretném hinni, hogy a fogságra ítélésnek köze van a kegyetlenkedésekhez, de sokkal valószínűbb, hogy politikai oka volt.  Képet kapunk arról is, hogyan látták őt akkoriban a környező országokban, hogyan láttuk mi, magyarok, az oroszok, a németek, és a törökök, és kielemzi a vámpírhit kialakulását, gyökereit. A történelmi háttér megrajzolása pontos, lényegre törő, és minden információt megkapunk, amire szükségünk van.
A kötet érdekessége a metszetek, amik a történelmi Vlad Tepest ábázolják áldozataival körbevéve, és a Lugosi Béla által alakított Drakuláról is találhatunk fényképeket. A végén található jegyzetekből megtudhatjuk, honnan ered a Drakula név, olvashatunk leveleket, újságlapokat.

Itt is felmerült Vámbéry Ármin professzor neve, kicsit utánanéztem. Egy igazán tehetséges ember volt, több nyelven beszélt (nem számoltam össze, de szerintem több, mint tíz), többek között tudott törökül is. Annyira törökké vált, hogy egy ideig egy magas pozícióban lévő török államférfi titkára lett.  Eközben török források alapján a magyarok történelmi vonatkozásáról tanulmányokat publikált, és azzal a céllal tért haza, hogy felkeresi a magyarok őshazáját. El is indult keletre dervisnek öltözve, és annyira jól alakította a török utazót, hogy még egy kikérdezést is túlélt, az egyik igazhitűnek gyanús lett Vámbéry. Ő volt az első európai, akinek sikerült a kelet egy mások elől elzárt részét bejárnia, még a jegyzetelést is titokban kellett végeznie. Miután hazatért, a pesti tudományegyetemen lett a keleti nyelvek tanára, és ő volt az első, aki a finnugor nyelvrokonsággal szemben a magyar nyelv török eredetét hirdette. Tudóstársai ugyan nem fogadták el elveit, de ez nem akadályozta meg, hogy könyveit több nyelvre lefordítsák, és a londoni Királyi Földrajzi Társaságban tartson előadásokat. Valószínűleg Drakula nevével a török-magyar emlékek kutatása során találkozhatott, és angliai tartózkodása alatt futhatott össze véletlenül Bram Stokerrel, aki a vámpírmítoszt megalapozta a róla szóló történetével.
Google+

About Tara Nima

    Blogger Comment
    Facebook Comment

0 komment:

Megjegyzés küldése